Először tárgyaltak az uniós országok Ukrajnával az EU-tagságról

Európának és Ukrajnának is történelmi nap, hogy ma hivatalosan is megkezdik a tárgyalásokat az uniós csatlakozásról, mondta kedden Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az első, EU-val közös kormányközi konferencia megnyitóján. Hangsúlyozta, hogy az ország lakóinak ezrei adták az életüket a független és európai Ukrajnáért, hogy elkezdhessék ezt a folyamatot. Tudják, hogy még sokat kell tenniük, de „készen állunk rá”, mondta videókapcsolaton keresztül az ukrán miniszterelnök. (A kormányt a helyettese, Olha Sztefanisina képviselte az ülésen.)

Nagyon jó hír, hogy ma az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, nyilatkozta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Jelentős és átalakító erejű pillanat ez az EU-nak és a két országnak, amelyek töretlen elkötelezettséget mutattak, még háború és felfordulás idején is átfogó reformokba kezdtek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felvételi eljárásban nem lesznek egérutak.

Az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, Várhelyi Olivér gratulált Ukrajnának, és arról beszélt, hogy a bővítés hosszú távú befektetés a kontinens békéjébe, biztonságába és gazdagságába. Bízott benne, hogy Ukrajna olyan megközelítést alkalmaz, ami minden érintettet bevon az ellenzékkel, önkormányzatokkal és a civilekkel, „köztük a nemzeti kisebbségek képviselőivel” együtt.

A tárgyalások azután kezdődhettek a gyakorlatban, hogy az uniós tagállamok elfogadták a tárgyalási keretüket, azaz kitalálták, milyen feltételekkel tárgyaljanak a két országgal, mit akarjanak elérni. Erről hivatalosan múlt héten döntöttek. Az uniós csatlakozási folyamat minden egyes fontos lépéséhez, így a tárgyalási keret elfogadásához is egyhangú döntés kell a tagállamoktól.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a keretről szóló elvi megegyezéskor azt írta: „az elmúlt napokban, hetekben óriási vita zajlott”, de a kormány „ragaszkodott a kisebbségek azon jogainak helyreállításához, melyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven való tanuláshoz fűződnek.” A megállapodással „brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat”.

Korábban a Politico arról írt: azért június 25-öt célozták meg az első kormányközi konferenciákkal, hogy ne csússzanak az év második felére, amikor a magyar kormány veszi át a belgáktól a Tanács soros elnökségét.

A soros magyar elnökségi program júniusi bemutatóján Bóka János EU-ügyi miniszter gyakorlatilag arra utalt, hogy a következő lépésre idén már nem számít és ez nem a magyar elnökségen fog múlni. Az Európai Bizottság átvilágítja az ukrán jogot, magyarul felméri, hogy milyen messze van az unióstól és mit kell rajta változtatni. A „screening” után 35 fejezetre osztva elkezdenék átvetetni az uniós jogot az ukránokkal, de mindegyik megnyitásához és lezárásához egyhangú tagállami döntés kell. Bóka elmondta: nem számít rá, hogy a folyamat odáig jusson, hogy a magyar elnökség alatt felmerüljön egy fejezet megnyitása Ukrajnával.

A konferencia előtt órákkal kezdett miniszteri ülésre érkezve Bóka hangsúlyozta: Ukrajnával és Moldovával még nem kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások, a screening elején vagyunk, így nagyon nehéz megmondani, hogy a két ország hol tart. A kérdést, hogy a kormány blokkolja-e az első fejezet megnyitását, azzal ütötte el, hogy ez az ügy még nincs az asztalon, így véleménye sincs róla, de a két jelölt még nagyon messze van attól, hogy teljesítse a belépési feltételeket. Azt várja el Ukrajnától, hogy kötelezze el magát egy akcióterv elfogadására (amit a tárgyalási keret is elvár) a kisebbségi ügyekről, „beleértve az Ukrajnában élő kisebbségek képviseletét”. A magyar kormány 11 pontos listájából a kultúráról és oktatásról szóló részt nevezte a legfontosabbnak, hogy a kisebbségi oktatási intézmények megőrizzék a kisebbségi jellegüket, mint 2015 előtt.

A keret előtti mérföldkő az elvi jóváhagyás volt a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, amit tavaly decemberben adtak meg. A döntés – amit egyhangúlag kell meghozni, azaz vagy mindenki beleegyezett, vagy nem létezne – úgy született meg, hogy közben Orbán Viktor egy időre tudatosan elhagyta a termet. (A Guardian forrásai szerint a mosdóba is elugrott.) A csatlakozási tárgyalások megkezdését Orbán az átengedése után decemberben „értelmetlen, irracionális és helytelen” lépésnek nevezte.

Címlapkép: Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes az első EU-Ukrajna kormányközi konferencián 2024. június 25-én, a háttérben Várhelyi Olivér bővítési biztos – Fotó: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió