2023. október 27. – 18:51
frissítve
Az uniós vezetők a kétnapos csúcstalálkozójukon kimondták Ukrajna további pénzügyi támogatását, de a konkrétumokat a közös költségvetés bővítésével együtt egy mondattal visszadobták alsóbb politikai szintre. Hasonló lett az eredmény a nemzeti büdzsékről szóló szabályoknál, amelyeket jövőre visszavezetnének, de hogy hogyan, arról nem mondtak semmit. Legalább kivételesen a migrációról sikerült valami közöset mondani, mert ezúttal a magyar és a lengyel kormány sem feküdt keresztbe.
Az Európai Unió továbbra is „rendíthetetlenül” támogatja Ukrajnát – szögezik le a tagállamok állam- és kormányfői, köztük Orbán Viktor az egyhangúlag jóváhagyott pénteki következtetéseikben. (Az izraeli-gázai helyzetről szóló részt már tegnap nyilvánosságra hozták, bővebben itt írtunk róla.)
Az Európai Tanácsban a legmagasabb politikai szinten köthetnek alkukat a tagállamok.
Pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatás Ukrajnának, amíg kell
A kétnapos csúcstalálkozó végén kiadott dokumentum szerint az EU továbbra is megingathatatlanul „támogatja Ukrajna függetlenségét, a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, valamint Ukrajna természetes jogát az önvédelemre az orosz agresszióval szemben”.
Az EU „erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást fog nyújtani Ukrajnának és népének, ameddig csak szükséges.”
Orbán Viktor órákkal korábban arról beszélt az állami rádióban, hogy
„Magyarország se nem bírja, se nem akarja támogatni” Ukrajnát.
Az egyhangúlag elfogadott dokumentum szerint az EU „és a tagállamok konkrétan továbbra is fenntartható katonai támogatást fognak biztosítani Ukrajnának, mindenekelőtt” az uniós kiképző- és segítőmisszión, a tagállamok kétoldalú hozzájárulásain és az Európai Békekereten keresztül. Utóbbinál a magyar kormány a kifizetéseket és az alap Ukrajnának szánt 20 milliárd eurós alzsebének létrehozását is blokkolja, amíg az ukrán korrupcióellenes ügyészség nem látogat Magyarországra tárgyalni. (Korábban azt követelte, hogy vegyék le az OTP-t az ügyészség által fenntartott háborús szponzori listáról. Ezt teljesítették az ukránok, de utána jött az új feltétel, hogy egyeztessenek Budapesten, nehogy visszakerülhessen az Ukrajnában és Oroszországban is jelen lévő magyar bank a szankciókat közvetlenül nem jelentő felsorolásba.)
Az uniós vezetők haladéktalanul gyorsítanák a felszerelés célba juttatását, és a tagállamok az EU-val együtt hosszú távon is „hozzá fognak járulni az Ukrajna felé teendő jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokhoz”. Azt viszont hozzáteszik, hogy a támogatásnál figyelembe kell venni „egyes tagállamok biztonság-
és védelempolitikáját” és érdekeit. Ez a fordulat az uniós zsargonban általában a semleges országokat jelöli, de ráhúzható a magyar – és Robert Fico kormányra kerülése óta a szlovák – álláspontra, amely szerint nem akarnak fegyvereket szállítani Ukrajnának.
Bár a magyar kormány rendszeresen háborúpártisággal vádolja az EU-t, a tagállamokkal együtt nem áll le a diplomáciai erőfeszítésekkel sem, „hogy
a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást biztosítsák az átfogó, igazságos és tartós békéhez, valamint Ukrajna békeformulájának alapelveihez és célkitűzéseihez”.
A cél, hogy egy globális béke-csúcstalálkozót tartsanak.
A tagállami vezetők kimondták, hogy a lefoglalt orosz vagyont is valahogyan fel kellene használni az ukrán károk enyhítésére, de már nem először tesznek így. A sajtóban korábban lebegtetett ötletek közül némelyik jogilag ingoványos területre téved, a kevésbé kockázatosak pedig általában nem sok hasznot hajtanak. Itt csak annyira jutottak, hogy az Európai Bizottságot sürgessék az ötletelésben.
„Oroszországot és annak vezetését maradéktalanul el kell számoltatni” – mondták ki, és folytatni kell a munkát egy törvényszék felállítására. „Az Európai Tanács támogatását fejezi ki a Nemzetközi Büntetőbíróság munkája iránt”. A törvényszék
korábban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, de a magyar kormány vitatta, hogy ezt végre kellene hajtania. Az uniós vezetők elítélték, hogy ukrán gyerekeket hurcoltak Oroszországba és Belaruszba, és azt is, hogy utóbbi ország Iránnal együtt katonai támogatást nyújt a támadó félnek, amit Észak-Koreával együtt be kellene fejezniük.
„Oroszország továbbra is fegyverként használja fel az élelmiszert és aláássa a globális élelmezésbiztonságot” – üzenték Orbán Viktorék, és bővítenék a szolidaritási folyosók kapacitását.
Egy mondatot tudtak kivajúdni a költségvetés emeléséről
Részben Ukrajnával függ össze a 2021-2027-es költségvetés felülvizsgálata. Az Európai Bizottság júliusban javasolta, hogy a tagállamok 66 milliárd euróval többet fizessenek be. Ebből 17 milliárdot adnának egy 33 milliárd eurós hitellel együtt Ukrajnának.
Orbán Viktor már péntek reggel arról beszélt, hogy visszadobták a bizottság előterjesztést, mert elfogadásra alkalmatlan volt. Valójában eleve nem is számoltak megegyezéssel, ami már az Európai Tanács elnöke, Charles Michel meghívóleveléből is kiolvasható. „Ülésünk alkalmat biztosít majd arra is, hogy iránymutatást adjunk” a felülvizsgálatról, így mielőbb sikerüljön megállapodni.
Az Európai Tanács elnöke úgy látta, hogy a vita alapján széles Ukrajna támogatottsága. Amikor többek között a magyar álláspontról kérdezték, csak általánosságban arról beszélt, hogy egyhangúlag kell dönteniük, így az ülések a „kollektív intelligenciáról” szólnak, arról, hogy meggyőzzék egymást, és biztos az egység fenntartásában.
Orbán Viktor péntek reggeli rádiós szereplése nem erre utalt, amikor arról beszélt, hogy a kormány nem bírja és nem is akarja támogatni Ukrajnát. Egyúttal bejelentett egy új nemzeti konzultációt, ami ugyan remek belpolitikai lehetőség, hogy mozgósítson a jövő júniusi EP-választási kampányra, de az ukrán támogatásoknál nehezen kapna bármilyen szerepet.
Még ha az irányított kérdésekre adott válaszokat lobogtatva térdre is rogyna a többi tagállami vezető, eleve kevés az idő az Európai Tanács következő, december 14-15-re beütemezett ülése előtt, ráadásul már az is elég későn lenne. Most az EU havi másfél milliárd euróval segíti Ukrajnát, de ez egy 18 milliárdos keretből megy, néhány nappal a csúcstalálkozó előtt futott be Kijevbe a kilencedik részlet. Ez az a támogatás, ami tavaly év végén valahogyan egy csomagba került a magyar felzárkóztatási támogatások és a helyreállítási alap elköltésére beadott tervek jóváhagyásával. Természetesen nem azért, mert a magyar kormány ezzel zsarolt volna, hiszen az maga Orbán Viktor szerint az uniós jog határán billegne – bár máskor épp nyíltan elismeri, hogy most ugyanerre készül: a költségvetési emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”
A gond, hogy – amint azt a korábbi cikkünkben leírtuk – alapesetben novemberben kellene megegyezni. Ha mégsem sikerül, elvben december eleje a végső határidő, hogy a jövő évi költségvetés idejére már életbe léphessen. Szükséghelyzetben persze mindenki rugalmasabb és kreatívabb, és ha kell, rendkívüli EU-csúcsot is összeránthatnak.
Orbán Viktor helyzetét ráadásul az ukránok támogatásánál erősíti a szlovák kormánycsere. Robert Fico a szocialistáknál felfüggesztett, populista, Smer nevű pártjával épp időben hozta össze a koalíciót ahhoz, hogy már új kormányfőként mehessen Brüsszelbe. A Politico szerint Robert Fico az ukrán korrupció miatt szólalt fel a költségvetési felülvizsgálatról szóló résznél, ami összhangban is lenne a korábbi kijelentéseivel. A lap és a Guardian is arról írt, hogy az Ukrajnának szánt támogatás csak ketten ellenezték: Orbán Viktor és Robert Fico.
A többi tételnél már vegyesebb volt a kép a Politico szerint, még a hagyományosan nem takarékosnak tekintett tagállamok között is volt ellenállás. Ahogy azt korábbi cikkünkben is írtuk, emelés nélkül nem megy csődbe az EU, ahogy azt Orbán Viktor vizionálta, hanem új programokat ejtenek (így például nem lenne miből folytatni Ukrajna támogatását) és régi, közvetlenül kezeltekre marad kevesebb pénz. A svédek például olyan iratot köröztettek, amely szerint ha beindítanák a költségvetési fűnyírót és négy százalékot faragnának a meglévő uniós programoknál, nagyjából 25 milliárd eurót spórolnának. Ursula von der Leyen bizottsági elnök viszont azzal érvelt, hogy a lehető legkevesebbet kérték.
A következtetések közé a felülvizsgálatról egyetlen mondat jutott arról, hogy „mélyreható véleménycsere” után visszadobják a labdát eggyel alsóbb politikai szintre a pénzügyminisztereknek.
Jövőre jöjjenek vissza a nemzeti költségvetési szabályok
A költségvetés emeléséből tízmilliárd eurót költenének a stratégiai ágazatok, köztük például az akkumulátorgyártás megerősítésére. Azzal a tagállami vezetők következtetései is egyetértettek, hogy versenyképesebbé kell tenni az EU-t a digitális és „tiszta” technológiáknál. Többek között
- gyorsítanák a kritikus nyersanyagokról szóló jogszabály elfogadását;
- fellépnének a gyógyszerhiányokkal szemben;
- és azt szeretnék, hogy az Egyesült Államok kivételezzen az EU-val a saját iparpörgető intézkedéseinél, mintha szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek volna.
A saját pénzügyminisztereiket is felszólították, hogy még idén végezzenek a gazdasági kormányzás felülvizsgálatával. Ezek gyakorlatilag azok a szabályok, amelyekkel az EU a tagállamok eladósodását próbálja megakadályozni. A koronavírus-járvány miatt felfüggesztették az előírásokat, ennek köszönhetően a magyar költségvetés is uniós következmények nélkül szabadulhatott el a tavalyi választási évben és idén. Az Európai Bizottság jövőre visszahozná a szabályokat, de a korábbinál rugalmasabban, ami a szigorúbb tagállamoknak – Németországgal az élen – nem tetszik.
Most elmaradt a lengyel-magyar migrációs blokkolás
A következtetések migrációról szóló részénél az egyik legfontosabb eredmény, hogy egyáltalán van ilyen. A magyar és a lengyel kormányfő június vége és október eleje után harmadszor blokkolhatott volna, de még úgy sem élt a lehetőséggel, hogy már Robert Fico is ott volt nekik lehetséges harmadiknak.
Az uniós vezetők nyugtázták az Európai Bizottság elnökének levelét, amelyben arról írt, hogy Tunézia után Egyiptommal is egy migrációt visszafogó egyezséget kötnének – támogatásért cserébe. (A költségvetési felülvizsgálat is részben ilyen alkukhoz kér többletpénzt.)
A közelmúltban Franciaországban és Belgiumban elkövetett terrortámadások is a „migráció és egyéb” fejezetbe kerültek, Orbán Viktor csütörtöki óhaja pedig az volt, hogy az uniós vezetők ismerjék fel a migráció és a terrorizmus kapcsolatát. A Politico szerint nem is a magyar, hanem a svéd kormányfő kardoskodott emellett az ülésen, de a szövegben ezt nem mondták ki. Annyi került be, hogy az uniós intézmények és a tagállamok „tegyenek összehangolt erőfeszítéseket arra, hogy a belső biztonság fokozása érdekében nemzeti és uniós szinten valamennyi releváns szakpolitikai területet mozgósítsák”. Ilyen a „bűnüldözési és az igazságügyi együttműködés, a releváns adatbázisok teljes körű használatával folytatott információcsere, a külső határok védelme, az embercsempészek elleni küzdelem és a harmadik országokkal való szoros együttműködés”.
