Szijjártó: Addig nem tárgyalunk az ukrajnai fegyverszállításokról, amíg nem távolítják el az OTP-t a háborút támogató cégek listájáról

Magyarország addig még csak megvitatni sem hajlandó az ukrajnai fegyverszállítások további európai uniós finanszírozásának ügyét, amíg Kijev nem távolítja el az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Toledóban.

Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális ülése után arról beszélt, a többségi álláspont a fegyverszállítások fenntartása, ami jól mutatja, hogy már mindenki hosszú háborúval számol, ezt bizonyítja az Európai Unió azon javaslata is, amelynek értelmében évi öt-öt milliárd eurót fordítanának katonai segítségnyújtásra a következő négy év során. A külügyminiszter szerint ez a megközelítés „rendkívül elszomorító”.

„Mi nem akarunk még négy év háborút, mi azt akarjuk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen” – mondta.

Szijjártó szerint nagy volt a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország szavazza meg az újabb 500 millió eurós részletet a fegyverszállítások finanszírozására, valamint a 20 milliárd eurós csomagot a következő négy évre, de „a kormány még csak megvitatni sem hajlandó ezt a javaslatot addig, amíg az ukrán hatóságok le nem veszik az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról”.

„Az hatalmas ellentmondás, (..) hogy miközben azt várják el tőlünk, hogy a magyar adófizetők pénzéből több tízmilliárd forintot fizessünk fegyverszállításokra Ukrajnának, addig Ukrajna a hárommillió magyar ember bankszámláját vezető legnagyobb bankot a háború nemzetközi szponzorának tartja” – mondta.

A magyar külügyminiszter az Ukrán Antikorrupciós Ügynökségnek (NAZK) listájára utalt, amelyen azok a cégek szerepelnek, amelyek az ukránok szerint segítik az orosz kormányt, pénzelik az orosz államot vagy még ma is fokozzák az aktivitásukat Oroszországban, sőt rosszabb esetben jutalmazzák is az orosz hadsereget.

A listán csak egy magyar cég szerepel, az OTP, de van rajta – többek között – négy francia, három amerikai, két brit és egy német vállalat is.

Az OTP Bank nyáron a Telex kérdésére azt írta, Oroszországban mindössze 0,17 százalékos piaci részesedésük van, vagyis nem számítanak jelentős szereplőnek, és Ukrajna megszállt területein sem folytatnak tevékenységet. Szerintük az, hogy felkerültek a listára, egy félreértésen alapulhat. Szijjártó nem először követeli, hogy a bank kerüljön le a listáról, ez nem olyan egyszerű – erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Szijjártó kitért arra is, hogy a jogászok szakvéleménye szerint az OTP semmilyen EU-s jogszabályt vagy szankciót nem sértett meg a működésével. A külöügyminiszter szerint Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hatszemközti tárgyalást kezdeményezett ez ügyben vele és az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával, aki azonban ezt visszautasította.

A miniszter ezután érintette a kárpátaljai magyarok helyzetét is, és sérelmezte, hogy szeptember 1-től gyakorlatilag elkezdődött mintegy 15 ezer diák „elukránosítása”, ami szintén egy olyan ügy, amelynek tisztázásáig Magyarország nem hajlandó megvitatni az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozását.