Pár napon belül kéri a kormány az „Erasmus-ügyi” módosítása értékelését

A magyar „hetes cikkes” jogállamisági eljárásról tartottak helyzetértékelést kedden az Európai Unió miniszteri Tanácsában. Ebben nem is lett volna semmi furcsa, ha nem épp a magyar kormány töltené be a testület elnökségét.

Eredetileg is szó lett volna a magyar jogállamiságról, de nem a hetes cikkes eljárásról, hanem csak több tagállammal együtt egy jogállamisági párbeszédben került volna sorra. Ahogy azt Bóka János EU-ügyi miniszter korábban elárulta, cseréltek a januártól soros lengyel kormánnyal, hogy ne az elnökségük alatt kelljen magukkal is foglalkozniuk.

Mégis úgy alakult, hogy a magyar jogállamiság téma lett: Bóka pár hete bejelentette, hogy napirendre veszik a hetes cikkes eljárást „egy tagállam” kérésére. (A Szabad Európa úgy értesült, a német kormány kérte ezt.)

Az ülésen az Európai Bizottság bemutatta a „legutóbbi fejleményeket”, amihez több tagállam küldöttsége és a „magyar kormány képviselője” is hozzászólt, mondta Bóka a találkozót záró sajtótájékoztatón. Az EUrologus korábban arról írt, hogy az ülésre valaki mást kellett kijelölni, mint Bóka, hogy ne magát kelljen felszólítania. A résztvevők listáján ugyan csak ő szerepel a magyar kormány képviseletében, a blog szerint viszont Magyarország álláspontját az európai ügyekért felelős helyettes államtitkár foglalta össze.

„Nagyon vékony vonalon járok” az elnökség és a magyar kormány képviselete között

– jellemezte Bóka a saját helyzetét, amikor újságírói kérdésre kellett válaszolnia.

Elveszítünk-e egy hónapon belül több mint egymilliárd eurót?

Az Európai Parlament még 2018-ban kezdeményezte a hetes cikkes eljárást Magyarországnál. Azóta nem sikerült se megszüntetni, se a mostani ága befejezéseként ajánlásokat kiadni, se a következő ágába léptetni. A végén, többek között egy egyhangú szavazás után bizonyos uniós jogokat vonhatnának meg, például a kormány nem szavazhatna a Tanácsban.

Didier Reynders igazságügyi biztos közölte: a legutóbbi, júniusi hetes cikkes meghallgatás óta új kötelezettségszegési eljárások indultak a magyar hatóságok ellen, amik a jogállamiságot is érintik, például a szuverenitási törvény miatt. (Ilyeneket akkor kezdeményeznek, ha egy tagállamban megsértik az uniós szabályokat vagy későn, rosszul alkalmazzák azokat.)

Emlékeztetett a feltételességi eljárásra is, aminél az elvárásokat tavaly decemberben értékelték és arra jutottak, hogy ezeket nem teljesítette a kormány. Így továbbra is be van fagyasztva 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás kifizetése és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal sem köthetnek új támogatásokról kötelezettségvállalásokat, hangsúlyozta. (A korlátozás miatt a modellváltó egyetemekről a legutóbb indult félévre Erasmus diákcserékre sem lehet menni és már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél.)

Reynders nem tette magától hozzá, de több mint egymilliárd euró végleg elveszik, ha a Tanácsban szinte egyhangúlag megszavazott korlátozást idén december közepéig sem oldatja fel a kormány. Ehhez először az Európai Bizottságtól kell kérnie egy értékelést, majd a testület ajánlása alapján a miniszterek dönthetnek.

A Népszava Reyndersnél és Bókánál is rákérdezett, látnak-e esélyt a megoldásra december közepéig, „ami talán a magyar uniós elnökség legnagyobb eredménye lehetne”.

A kormány értékeltetni fogja a módosítást a vagyonkezelő alapítványokról

Bóka szerint „a magyar kormány képviselője” több intézkedésről számolt be, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény nemrég elfogadott módosításáról. A miniszter bejelentette:

a kormány a következő napokban a feltételességi eljárásban értesíteni fogja erről az Európai Bizottságot.

Utána az uniós testületnek kellene értékelnie a helyzetet, ami „megnyitná az utat a korlátozó intézkedések felülvizsgálatához”.

A módosításról több helyen is kapitulációként cikkeztek, de ahogy a javaslat megjelenésekor írtuk, a kormány is elismerte: a szöveg megegyezik a saját novemberi álláspontjával, és van olyan bizottsági elvárás, amit nem fogadott el. A tervezetből látszik, hogy a korábban kiszivárgott bizottsági elvárásoknál puhább lenne, és a szigorítások nagy része alól kivenné az olyan alapítványokat, amik nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. (Ilyen például az MCC Alapítvány vagy a Mol – Új Európa Alapítvány.)

Reynders közölte: tudnak a módosítás parlamenti elfogadásáról, de még nem kaptak hivatalos értesítést. Ha ez befut, egy hónapjuk lesz az értékelésre, amit indokolt esetben kiterjeszthetnek. „Természetesen lehetséges, hogy megoldást találjanak az év végéig”, de „biztosnak kell lennünk abban, hogy minden aggodalmunkat megfelelően kezelték”.

Láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”.

(A kormány korábban azt állította, nem kapott hivatalos választ.) Ha megkapják az értesítést, meglátják, megegyezik-e a korábbi szövegekkel vagy van-e valamennyi haladás. Az EUrologus is úgy értesült: ha a korábban megfuttatott változatot fogadták el a magyar parlamentben, akkor azzal nem lesz teljes mértékben elégedett az Európai Bizottság.

Ráadásul a módosítás önmagában nem kezelné azt a 17 feltételt, amit december közepéig mind meg kellene oldani, hogy a magyar kormány elkerülje a több mint egymilliárd eurós forrásvesztést. (Arról nem is beszélve, hogy az értékelés után a Tanácsnak is szavaznia kell egy hónapon belül, bár az sem kizárt, hogy módosítja a bizottsági javaslatot, a korlátozások bevezetésekor is csökkentette a zárolt összeget.)

Több mint 7800 milliárd forintnyi támogatás be van fagyasztva

Jelenleg a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapból sem fogadhatnak el a magyar kormánytól rendes kifizetési kérelmeket. (Itt mostanra szinte ugyanazok az elvárások, mint a feltételességi eljárásnál, de kicsit bővebbek, egy potyaelőleget viszont már utaltak, azaz a kormány „csak” 9,5 milliárdhoz nem tud hozzájutni.) A felzárkóztatási támogatásokat részben le tudja hívni a magyar költségvetés, de Reynders nem tette hozzá, hogy ezekből levonják a menekültügyi huxit miatti büntetést és az EUrologus szerint már most sincs elég ilyen számla.

Összességében „Magyarország nagyjából 19,2 milliárd euróhoz nem fér hozzá” (ez mostani árfolyamon több mint 7800 milliárd forint), és továbbra is vannak aggodalmaik azokon a területeken, amelyek miatt az Európai Parlament 2018-ban kezdeményezte a hetes cikkes eljárást, hangsúlyozta az uniós biztos.

Többen kiterjesztenék a jogállamisági feltételességet

A miniszterek a felzárkóztatási politika jövőjéről is tárgyaltak, ami az EU egyik legnagyobb zsebe, a kiadások nagyjából harmada erre megy. Bóka elismerte, hogy itt több miniszter kiterjesztené és megerősítené a jogállamisági feltételeket, ráadásul minden uniós forrást lefedne vele. (Azaz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra is érvényesek lennének: ezek szintén nagyjából az uniós kiadások harmadát jelentik és innen a pénzek most is zavartalanul jöhetnek Magyarországra túlnyomórészt a földek nagysága alapján kiosztott közvetlen kifizetésként.) „Más tagállamok” kiemelték a felzárkóztatási alapok létfontosságú szerepét abban, hogy a térségek közelítsenek egymáshoz, mondta Bóka tanácsi elnökként.

Az ülésen elkezdték előkészíteni a következő uniós csúcstalálkozó témáit is Ukrajnáról, a Közel-Keletről, az EU-USA-kapcsolatokról, a migrációról és az EU felkészültségéről a válságokra. Reynders szerint a miniszterek megerősítették, hogy a napirenden előkelő helyen lesz Ukrajna támogatása, folytatják a humanitárius segítségnyújtást a palesztinoknak, és elkötelezettek, hogy dolgozzanak a transzatlanti kapcsolatok megerősítésén.