Újabb fizetési felszólítást küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak
2024. november 18. – 17:02
frissítve
Hétfőn újabb fizetési felszólítást küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak – írja az EUrologus. Az uniós testületet a Népszava kérdezte a napi sajtótájékoztatóján, mert épp lejár egy fizetési határidő.
Az Európai Bizottság hosszú évekkel ezelőtt indított kötelezettségszegési eljárást, mert a véleménye szerint a magyar menekültügyi szabályok nem feleltek meg az uniós szabályoknak. Az eljárás levelezés után az EU bíróságán kötött ki. A magyar kormány 2020 decemberében elveszítette a pert. Ugyan az Európai Bizottság szerint tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, de nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez. Az EU bírósága idén júniusban úgy látta, a magyar kormány szándékosan kijátszotta a szabályokat, ami az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül, és a többi tagállamra hárította a felelősségét. Büntetésül 200 millió eurós és napi egymillió eurós bírságot szabott ki – utóbbi addig ketyeg, amíg a magyar kormány nem orvosolja a helyzetet.
A 200 millió euróra már lejárt a fizetési felszólítás. A napi bírság első adagjára az Európai Bizottság legutóbb november 4-én 15 napos határidővel küldött ki egy 93 millió eurós fizetési felszólítást – erre november 19-e volt a határidő. Közben a következő, kéthavi időszakra is kiküldtek egy 60 millió eurós számlát. Így az EU most már összesen 353 millió eurót követel, ami a jelenlegi árfolyamon átváltva nagyjából 144 milliárd forintot jelent.
A szabályok szerint ha Magyarország továbbra sem utalja át az összeget, akkor levonhatják a pénzt az országnak járó uniós forrásokból. Az EUrologus úgy tudja, gondot okoz a pénz levonása, ugyanis jelenleg nincs annyi magyar kifizetési kérelem, amely fedezni tudná ezt az összeget, vagy akár ennek egy részét.
Orbán Viktor júniusban úgy kommentálta az eredeti döntést, hogy „Magyarországot egyszeri 200 millió + napi 1 millió euróra büntetik, amiért nem engedi be az illegális migránsokat. A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!” Bóka János EU-ügyi miniszter viszont szeptemberben bejelentette: van egy „menetrend és módszertan, hogy megegyezzenek egy megoldásról”, amivel „a lehető leggyorsabb eljárással” megfelelne a kormány az uniós bíróság határozatának.
Egy, a Magyar Hang birtokába került előterjesztés szerint ötmilliárd forintért építettek volna menekülttábort Vitnyéden, a dokumentum az indoklásában arra hivatkozott, hogy a kormány megfeleljen az ítéletnek. Orbán Viktor a Telex kérdésére októberben nem adott választ arra, valóban létezett-e ilyen határozat és járt-e a kormány előtt, csak annyit mondott, hogy nem lesz menekülttábor. Bóka János novemberben leszögezte: „a megegyezés szándékával” tárgyal az uniós ítélet ügyében. Ettől függetlenül a bírság a megegyezésig továbbra is naponta nő, bár egy lengyel ügyben volt már rá példa, hogy egy részmegegyezés időpontjától már kisebb napi összeget számítottak fel.