Az Európai Parlament (EP) szerdán megszavazta az új Európai Bizottságot. A következő testület így a tervek szerint december 1-én hivatalba léphet, „izgatottan várjuk a kezdést” – nyilatkozta a voksolás után a testület régi-új elnöke, Ursula von der Leyen.
Az uniós jogszabályokra egyedüliként javaslatot tevő és azok végrehajtásáért felelő testületet 370 igent kapott 282 nem és 36 tartózkodás mellett.
Az uniós kvázikormányba minden tagállam egy-egy tagot küldhet. Magyarországot Várhelyi Olivér fogja képviselni, őt júliusban jelölte Orbán Viktor. Von der Leyen úgy döntött, az egészségügyet és állatjólétet szánja az eddigi bővítéspolitikai és szomszédságpolitikai biztosnak, bár az EP többsége azt javasolta az igen szavazatokért cserébe, hogy Várhelyitől vegyék el az uniós egészségügyi válságokkal foglalkozó ügynökséget és a reproduktív jogok kezelését is, előbbit Von der Leyen már a voksolás előtt meg is erősítette.
A bizottsági elnököt még júniusban jelölték újra az állam- és kormányfők. Orbán Viktor egyedüliként nemet mondott rá, Giorgia Meloni olasz kormányfő tartózkodott. Az EP júliusban választotta meg a mostani voksoláshoz képest 31-gyel több igennel.
Csak a Tisza szavazott igennel a magyar pártok közül, a többiek nemmel
A Fidesz-KDNP delegációjának elnöke és a Patrióták Európáért (PfE) első alelnöke, Gál Kinga már előre jelezte, hogy a magyar kormánypártok és az EP-frakció sem tudja támogatni az új Európai Bizottságot. Úgy vélte, az Ursula Von der Leyen vezette testület a változatlanságot, a hátsó paktumokat, az elmúlt öt év rossz döntéseit jelenti, holott szerinte a júniusi EP-választásokon az emberek a változásra voksoltak. A szavazási jegyzőkönyv alapján az összes fideszes képviselő és a KDNP-s Hölvényi György is nemmel szavazott.
A DK szintén nemet nyomott „Orbán brüsszeli kinyújtott keze”, Várhelyi miatt. Dobrev Klára és Molnár Csaba alkalmatlannak nevezte a magyar biztost, amit szerintük az elmúlt öt év is bizonyított, mert nem tartotta be, hogy az Orbán-kormány helyett a közös uniós álláspontot kell képviselnie, nincs tapasztalata a leendő területén és „szó szerint hülyének nevezte” az őt kérdező EP-képviselőket. (A magyar biztos korábban azzal magyarázta az EP-ben behallatszódó megszólalását, hogy félreértették, egy másik beszélgetéshez kapcsolódott.) Az Európai Bizottságról egyben döntenek, „vagyis nincs más lehetőségünk, ha nemet akarunk mondani Orbán emberére”, mint az egészre nemet mondani.
„Ma az Európai Parlamentben hivatalosan is létrejött a Fidesz-DK nagykoalíció, amikor együtt szavaztak az új Európai Bizottság ellen, amely Orbán és Gyurcsány összeborulása ellenére meggyőző többséget kapott” – írta Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerint „külön vicces, hogy Orbánék még a saját jelöltjüket, Várhelyi Olivért sem támogatták”, „az Orbán-Gyurcsány tandem már nem csak Brüsszelben, de Magyarországon is kisebbségbe került”, posztolta a strasbourgi szavazásról. A jegyzőkönyv szerint ő és a Tisza többi, szavazatot leadó képviselője is igennel voksolt az EP-frakciójuk, az Európai Néppárt túlnyomó többségével együtt.
Dobrev cserébe azt vágta Magyar fejéhez, hogy a „korábbi főnökére” voksolt, utalva arra, hogy egy ideig mindketten a magyar kormány brüsszeli állandó képviseletén dolgoztak, Molnár Orbán-Magyar fura koalícióról posztolt.
„Magyar Péter brüsszeli pártja és Gyurcsány Ferenc brüsszeli pártja koalíciót kötött a magyar érdekekkel szemben! Ennyi” – adta meg különösebb magyarázat nélkül a harmadik kombinációt a három párt közül kettő párosítására Deutsch Tamás. A Fidesz-KDNP delegációjának vezetője valószínűleg egy néppárti-szocialista-liberális együttműködési nyilatkozatra utalt.
A Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna nemmel szavazott. Az új Európai Bizottságról szóló, szerda délelőtti vita egyetlen magyar megszólalójaként arról beszélt, hogy „önök állandóan kioktatnak bennünket demokráciából és jogállamiságból, miközben befagyasztják a nekünk járó pénzeket, ha nem követjük a nemzetellenes diktátumaikat”. A biztosjelölti véleményekről szóló szavazásokban is bizonyítékot látott arra, hogy nem demokraták. „A demokrácia addig van itt működésben, ameddig a szavazás az önök által elvárt eredményt hozza, máskülönben egyszerűen elhalasztják azt.” Csak a „föderális, globalista körök” jóváhagyásával lehet valaki az Európai Bizottság tagja, ellenvélemény kizárva. Az Európai Bizottság élére is csak egy súlyos korrupciós vádakkal illetett jelöltből választhattak, utalt Von der Leyen vakcinabeszerzésekről szóló sms-eire. Ilyen módszereket a „sztálinista személyi kultusz idejéből” ismerünk, az Európai Bizottság Európa legkorruptabb és legantidemokratikusabb szervezete, jelentette ki.
Nagykoalíció támogatta, de voltak átszavazók és megosztott frakciók
A PfE mellett a szélsőbaloldaliak is közvetlenül a szavazás előtt megerősítették, hogy nem fogják támogatni a testületet. Az euroszkeptikus ECR már a szerda délelőtti vitán bejelentette, hogy a tagjai szabadon szavazhatnak. (A vitáról, ahol Orbán és Magyar Péter neve is hamar előkerült, itt írtunk bővebben.) A zöldek társelnöke, Bas Eickhout szerint keményebben bántak egy baloldali jelölttel, mint Várhelyivel, aki „hülyéknek nevezett minket”.
A biztosjelölteket novemberben „vizsgáztatták” az EP szakbizottságai. Várhelyi, majd vele együtt hat alelnökjelölt véleményezése is elhúzódott. A magyar jelölt egyedüliként kapott plusz írásbeli kérdéseket, az alelnököknél pedig az euroszkeptikus Raffaele Fitto és a szocialista Teresa Ribera körül alakult ki vita, amit többek között egy „platform együttműködési nyilatkozattal” oldottak fel a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok között.
A három frakcióból nem csak a DK-sok szavaztak ki – például a néppárti RMDSZ-esek tartózkodtak –, de túlnyomó többségük igent nyomott. A zöldek valamivel több, mint fele támogatta az Európai Bizottságot, míg az ECR-nél majdnem épp annyian voksoltak igennel, mint ahányan összesen nemmel vagy tartózkodással. Három frakció volt teljesen elutasító: a PfE, a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája és a szélsőbaloldali GUE/NGL.
A szavazás előtt két állásfoglalási indítványt próbáltak elfogadtatni az új Európai Bizottságról. Az egyiket a PfE adta be, de ezt – a másikhoz hasonlóan – 380 nemmel, 200 igen mellett elutasították.
