2024. november 27. – 17:51
Az Európai Parlament (EP) szerdán megszavazta az EU 2025-ös költségvetését. A testületnek a tagállami Tanáccsal kellett megegyeznie, amit év végéig a magyar kormány elnököl. (Arról, hogy ebből milyen furcsának tűnő helyzetek alakulhatnak ki, itt írtunk.)
Az EP közleménye szerint az alkuval a testület „további finanszírozást ért el az alapvető fontosságú” programokra. Az eredeti tervezethez képest több mint 230 millió eurót tárgyaltak ki, ezt „kulcsfontosságú kezdeményezésekre, többek között a kutatásra, az éghajlat-politikai fellépésre, a humanitárius segítségnyújtásra és a határigazgatásra összpontosítja” az egyezség. A „korábbi megtakarításokból származó jelentős emelések is a 2025-ös költségvetés javát fogják szolgálni”. Többek között az Erasmus+ oktatási cserékre 422 millió euróval, a Horizont Európa kutatási együttműködésekre 20 millió euróval többet irányoztak elő. Összesen közel 200 milliárd eurónyi kötelezettségvállalásról és több mint 155 milliárd eurónyi kifizetésről állapodtak meg. (Az EU-nak ugyan van egy hosszú távú, hétéves keretköltségvetése, de az általa szabott határokon belül az éves büdzsékről is külön meg kell állapodni.)
A Tanács már hétfőn jóváhagyta az informálisan november 16-án megkötött egyezséget. „A jövő évi költségvetés lehetővé fogja tenni, hogy az EU kiemelt területeire összpontosítsunk, és egyúttal prudens és reális megközelítést alkalmazva használjuk fel az adófizetők pénzét. A jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetet figyelembe véve elegendő pénzügyi mozgásteret hagytunk annak érdekében, hogy reagálni tudjunk az előre nem látható körülményekre” – nyilatkozta Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár, a Tanács költségvetési főtárgyalója.
A magyarul is elérhető jegyzőkönyv szerint a magyar kormány is megszavazta a végső alkut. A 27-ből csak öt nettó befizető országé nem tett így: Dániáé, Hollandiáé, Ausztriáé és Finnországé tartózkodott (ez gyakorlatilag udvarias nemnek számít), Svédországé pedig nemmel voksolt. Az uniós szabályok alapján az elnökségnek semleges közvetítőnek kell maradnia, de arra semmi nem kötelezi, hogy a soros fél évében minden jogszabályra igent mondjon.
A szerdai európai parlamenti szavazás után Bóka János EU-ügyi miniszter elégedetten vette tudomásul, hogy a képviselők elfogadták a költségvetést, amit egy ésszerű kompromisszumnak nevezett. Így rendben elkezdhetik a jövő évet a büdzsével, ami kiemelt területeken ad válaszokat, teljesíti a jogi kötelezettségvállalásokat és a polgárainknak fontos lépéseket támogat, nyilatkozta.
Az EP-ben 418-an nyomtak igent, 185 nemet és 67-en tartózkodtak. A jegyzőkönyv szerint a magyarok közül a Tisza Párt és a DK támogatta, a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk ellenezte az alkut, mindannyian a saját EP-frakciójuk többségével szavaztak együtt.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációját vezető Deutsch Tamás szeptemberben már az eredeti, európai bizottsági javaslatot is „totálisan elhibázottnak” nevezte, mert „az ukrajnai háborút durván, elképesztő összegekkel” finanszírozza, és véget kell vetni annak, hogy „eurómilliárdokat költenek egyes tagállamok ideológiai, politikai zsarolására”.
A szerdán kiadott nyilatkozata szerint ugyan elismerés illeti a magyar elnökséget, ami a munkájával biztosította a megállapodást, de a képviselőcsoportjuk, a Patrióták Európáért nem tudja elfogadni a 2025-ös költségvetést. Ez egy háborús büdzsé, aminek az a célja, hogy minden uniós költségvetési eszközzel biztosítsa az Ukrajnában zajló háború folytatását, de egy békét szolgáló költségvetést akarnak, jelentette ki. Nemet mondanak az illegális migrációra és „a woke őrület terjedésére”. A baloldal költségvetési eszközökkel folytatja „az intézményes politikai zsarolást, a jogállamisági dzsihádot”, de kiállnak a tagállamok nemzeti szuverenitása mellett.
Címlapkép: Daina Le Lardic / Európai Parlament / Európai Unió
