2024. november 27. – 16:35
Európának változnia kell, jelentette ki szerdán az Európai Parlamentben Bóka János. Az európai ügyekért felelős miniszter azt a versenyképességi nyilatkozatot vitatta meg a képviselőkkel, amit novemberben adtak ki az uniós tagállamok állam- és kormányfői a budapesti informális ülésük végén.
Bóka az EU Tanácsának soros magyar elnöksége nevében közölte, átfogó céljuk a versenyképesség növelése. A nyilatkozat kiadása előtt a csúcs résztvevői egyeztettek Mario Draghival, aki előtte külön jelentésben foglalkozott a témával. Bóka szerint ebben a dokumentumban is látták, hogy változtatni kell, a budapesti nyilatkozat is egy világos felszólítás erre. Egyszerűsítési forradalomra, ipari megújulásra, biztonságos és megfizethető energiaellátásra, versenyképes, fenntartható és ellenálló mezőgazdaságra van szükségünk, valamint be kell fektetni a képzésbe, sorolta.
Draghi és Enrico Letta jelentése megfogalmazta azt, amit az európaiak évek óta éreznek: előrelépés helyett még a szinten tartás is kihívás, jelentette ki Győri Enikő. A fideszes képviselő szerint Franciaországból és Németországból rémisztő hírek érkeznek, emblematikus cégek építik le a munkaerejüket, az euróövezet két vezető országának problémái pedig a többiekhez is begyűrűznek. Ideológiailag átitatott intézkedések hozták hátrányba az európai gazdaságot, ami a mostani Európai Bizottság öröksége, jelentette ki. A budapesti nyilatkozat a 27 tagállam vezetőinek „legmagasabb szintű kötelezettségvállalása” konkrét határidőkkel, hogy “orvosolják a károkat és új irányt mutassanak”. Remélte, hogy a végrehajtásában az aznap megszavazott új Európai Bizottság is partner lesz, de a testületről szóló délelőtti vita óta aggódik. Sürgette az Európai Bizottságot, hogy az első száz napjában készítsen konkrét akciótervet. (Von der Leyen délelőtt arról beszélt, hogy az első dolguk egy versenyképességi „iránytű” lesz, és többek között egy tiszta technológiákról szóló akciótervet is benyújtanak.)
Tarr Zoltán üdvözölte a nyilatkozatot, azt viszont nem, hogy Orbán Viktor szerinte „hazudott az európai miniszterelnököknek és állampolgároknak”. A Tisza Párt delegációvezetője úgy vélte, a kormány mindenben a nyilatkozattal ellentétesen cselekszik Magyarországon: késlekedik abban, hogy több forrásból legyen energia, valamint az energiabiztonsághoz és -árakhoz „kulcsfontosságú új atomerőmű építésével", mert "a kormány képtelen elengedni Putyin elvtárs kezét”. A kutatás szabadsága sérült, az egyetemeket és a kutatóintézményeket egyre inkább a Fidesz befolyása alá hajtják. Úgy látta, hogy a kormány a nagy, Fidesz-közeli földbirtokosokat támogatja, nem segíti a magasabb hozzáadott értékű termelést, de kormányra kerülve a Tisza komolyan fogja venni a nyilatkozatot.
A budapesti nyilatkozat az egyik legjobb dolog, ami az elmúlt időszakban Magyarországról érkezett hozzánk, jelentette ki a liberális frakció nevében João Cotrim De Figueiredo. “Hűha”, “fantasztikus”, kiváló", sorolta a nyilatkozat pontjainál, amik úgy hangzanak, “mintha egy liberális írta volna”. (Arról, hogy a szövegezésben milyen szerepe volt az állam- és kormányfők testületét vezető, liberális Charles Michel stábjának, valamint a soros magyar elnökségnek, itt írtunk.) A nyilatkozatot viszont kézzelfogható eredményekké és cselekvéssé kell lefordítani, különben csak néhány szalagcím lesz belőle, semmi több, jelentette ki.
A többi frakció is általában lelkesen fogadta a nyilatkozatot, kivéve például a szélsőbaloldali Sebastian Everdinget, aki az újdonságokat, a fenntarthatóságot és a szociális jogokat hiányolta. A zöldek szószólója, Thomas Waitz a nyitott kereskedelempolitika és a gazdák bevételei között látott ellentmondást, a Fidesz alatt pedig szerinte a mezőgazdaság oligarchák és Orbán Viktor barátainak irányítása alá került Magyarországon.
Címlapkép: Philippe Stirnweiss / Európai Parlament / Európai Unió
