2024. november 21. – 13:57
Az Európai Parlament (EP) igazságügyi szakbizottsága „érdemi munka helyett szabotálta”, hogy bemutassák a soros magyar EU-tanácsi elnökség programját, posztolta Facebookra csütörtökön Bóka János.
Alapelv megsértésével vádolta a szakbizottságot
Ahogy azt az EU-ügyi miniszter is leírta, az év végéig tartó elnökség céljait (Orbán Viktor plenáris ülésen tartott előadása és vitája mellett) az EP szűkebb témákkal foglalkozó szakbizottságaiban is ismertetik az adott területért felelős magyar miniszterek. Emlékeztetett rá, hogy szeptemberben ő is járt az alkotmányügyi testületben, de az igazságügyi szakbizottságban elsőre csúszott az esemény, mert „a napirend megtartását egy nem kapcsolódó, politikai feltételhez kötötte, mégpedig egy a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló vita megtartásához”.
Az eseményt eredetileg októberben tartották volna. A szakbizottság fideszes tagja, László András akkori Facebook-bejegyzése szerint „a néppártiak és a baloldal mindent elkövetett, hogy a magyar uniós elnökség programját ne mutathassák be a miniszterek anélkül, hogy egyúttal politikai támadást is intézhessenek Magyarország ellen. A bemutatóra így végül később kerül sor.”
Bóka csütörtökön levelet küldött Javier Zarzalejos bizottsági elnöknek, amit a bejegyzéséhez is csatolt. Ebben a tárcavezető azt állította, hogy Zarzalejos november 15-én levelet küldött Tuzson Bence igazságügyi és Pintér Sándor belügyminiszter “meghívásának lemondásáról”, és sajnálja a szakbizottság döntését.
A Portfolio viszont kiszúrt egy november 14-i feljegyzést, ami szerint a frakciókat képviselő szakbizottsági koordinátorok nem egyeztek bele, hogy csak Bókát hallgassák meg a két miniszter helyett, de a magyar kormány uniós képviselete megerősítette, hogy Tuzson és Pintér se fog elmenni a külön jogállamisági vitára. Bóka a levelében azzal érvelt, hogy ő hangolja össze a kormány álláspontját jogállamisági ügyekben és ő készen állt a részvételre.
A miniszter azzal vádolta az EP-t és a szakbizottságot, hogy az elmúlt öt évben a magyar hatóságok meghívása nélkül vitázott a magyar jogállamiságról. Készen álltak az elnökségi program bemutatására, de „erősen tiltakoztunk”, hogy ennek a magyar jogállamiság megvitatása is feltétele legyen, ami „teljesen független” ettől.
„A bizottság sajnálatos döntése tiszteletlen” az EU miniszteri Tanácsával, „mint intézménnyel szemben, és sérti a lojális együttműködés elvét” – vagyis egy olyan, az uniós kvázialkotmányban rögzített jogi alapelv megszegésével vádolja a szakbizottságot, ami akár perek alapja is lehet.
Az EP több fontos jogszabályról sem tárgyal Bóka szerint
A levélben egy ennél nagyobb problémára is utal, ami veszélyt jelenthet a magyar elnökségre. Azért szokták bemutatni a Tanács elnökségi programját az EP-ben, mert alapesetben ez a két testület dönt az uniós jogszabályokról. A dokumentumban viszont Bóka azzal vádolja az egész képviselő-testületet, hogy a szakbizottsági vonakodás "illeszkedik abba a mintázatba, amit az elnökség az EP társ-döntéshozói szerepével kapcsolatban tapasztal:
“elutasítja, hogy intézményközi tárgyalásokat folytasson számos fontos dossziéról”.
Magyarul arra utal, hogy szándékosan kivárnak a fajsúlyosabb ügyekkel, hogy ne a magyar elnökség vezetése alatt kelljen alkudozniuk a Tanáccsal. Az EP-t pár héttel a magyar elnökség júliusi kezdete előtt választották újjá, ami után egy augusztusi nyári szünet és egy átmeneti időszak kezdődött. Orbán Viktor már az októberi plenáris vitán is arra panaszkodott, hogy alig néhány ügyben tudták elkezdeni a tárgyalásokat.
Bóka többek között a korrupcióról, a bűncselekmények áldozatainak jogairól, az embercsempészetről és a vízumfelfüggesztésről szóló jogszabályoknál is késlekedést látott.
Úgy néz ki, két másik szakbizottságban elmarad a meghallgatás
A külügyi és a kereskedelmi szakbizottságokban addig húzódott Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter meghallgatása, hogy végül úgy döntöttek, a kevés hátralévő idő miatt inkább nem tartják meg. Mivel a téli szünettel együtt is alig több mint egy hónap maradt az elnökségből, a kormány ugyanígy járhat az igazságügyi testülettel, bár idén még – a csütörtöki ülését leszámítva – a tervek szerint kétszer is tart találkozót.
Bókának nem ez az első összeütközése a szakbizottság vezetőségével: októberben arra panaszkodott, hogy nem hagyták felszólalni a vendégmunkásoknak adható kártya kiterjesztéséről szóló vitában. Zarzalejos azzal indokolta a döntést, hogy a kérelmet nem a kormány adta be, „a megfelelő csatornákat kellene használni”. Azt ígérte, hogy ha kell, lesz még hasonló lehetőség idén.
Címlapkép: Mathieu Cuignot / Európai Parlament / Európai Unió
