'56-os megemlékezéssel bosszantanák a Fideszt az EP-ben, aminek két bizottsága is kikosarazza Szijjártót

A jobbközép Európai Néppárt kezdeményezte, hogy az Európai Parlament (EP) jövő heti plenáris ülésén megemlékezzenek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról, értesült a Szabad Európa. A lap brüsszeli tudósítójának forrásai szerint a lépés mögött nem nehéz a néppárti Tisza Párt, illetve a frakció szándékát felfedezni, hogy Orbán Balázs miniszterelnöki politikai igazgató 1956-ot és az ukrajnai háborút párhuzamba állító mondatára reagáljon: „pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt”. A lap szerint nem tudni, hogy a kezdeményezés mögött felsorakozik-e a többség. (Az ülések végleges programját a frakcióvezetők testülete állítja össze.)

A cikk emlékeztet arra is, hogy a frakció – aminek a Fidesz 2021-ig, a KDNP idén júniusig a tagja volt – nemrég egy közösségi médiás bejegyzésben arra szólította fel Orbán Viktort, hogy ideje mennie, bár arra a lap forrásai felhívták a figyelmet, hogy rendszeresek a hasonló posztok.

A Népszava brüsszeli tudósítója közben úgy értesült, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert két EP-szakbizottság sem hallgatná meg. Múlt héten Orbán Viktor a teljes plenáris előtt mutatta be a miniszteri Tanács magyar elnökségének programját. Ugyanezt az EP egy-egy témával foglalkozó szakbizottságaiban is megteszik az adott területtel foglalkozó miniszterek. A meghallgatás jogilag nem kötelező, de bevett szokás, mert az EP és a Tanács alapesetben közösen dönt az uniós jogszabályokról (kivéve épp a közös külpolitikát, ahol a tagállamok egyhangúlag döntenek).

A külgazdasági és külügyminiszterre a kereskedelmi és a külügyi bizottság jutna. Ahogy azt a Szabad Európa korábban megírta, utóbbi eredetileg szeptember 30-ra hívta Szijjártót, de a miniszter ekkor Washingtonba utazott. „Nagy örömet szerzett Péternek az Európai Parlament, hiszen úgy mondhat nemet nekik, hogy ráadásul még igaza is van” – kommentálta a lapnak egy kormányzati forrás az akkori helyzetet.

A Népszava szerint az elsőnek pótlásra ajánlott államtitkár, Magyar Levente sem ért rá, így már Azbej Tristant küldték volna, aki nem is Szijjártó tárcájánál, hanem a Miniszterelnökségen vezeti az üldözött keresztényekért felelős államtitkárságot. Őt már a bizottság utasította el, mert szerinte a feladatkörének nincs köze a tárgyalni kívánt témákhoz.

A szakbizottság a Népszava szerint hétfőn úgy döntött, hogy mivel a magyar elnökség már a végéhez közeledik, nincs értelme meghallgatni Szijjártót. (Ahogy azt a korábbi cikkünkben is írtuk, az év végéig tartó féléves elnökségi időszak az operatív lebonyolításért felelős Kovács Zoltán szerint inkább 3,5-4 hónap, decemberre már nem terveznek magasabb szintű programot.)

A Népszava szerint hasonló döntést hoztak a nemzetközi kereskedelmi bizottságban is amiatt, hogy az elnökség már túljutott a félidején.

Ahogy a Népszava is megjegyzi, az EU külügyi és biztonságpolitikáját állandó főképviselő, Josep Borrell irányítja, így a külügyi az egyetlen tanácsi formáció, amit nem a soros tagállam minisztere elnököl. Borrell augusztus végén gyakorlatilag átrakatta a Tanács Budapestre tervezett informális ülését Brüsszelbe, Szijjártó ezt gyerekesnek és óvodás reakciónak nevezte.

A főképviselő Orbán elnökségi logójú bejegyzésekkel és kétértelmű nyilatkozatokkal kísért „békemissziója” után döntött így, az utakat egy kivétellel minden tagállam elítélte. Számos kormány, valamint az Európai Bizottság sem a legmagasabb politikai szinten képviselteti magát a budapesti miniszteri üléseken. Az EP korábban többször is vitatta, hogy a magyar kormány alkalmas lenne az elnökségre.

A Népszava cikke miatt kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, beszámolunk róla, ha válaszolnak a tárcától.