Keresni fogom a módját, hogy megkerüljem – mondta az EU külügyi főképviselője a magyar kormány vétójáról

Stratégiai merészség Ukrajna kurszki támadása, ami csapás Vlagyimir Putyin orosz elnök narratívájának a háborúról, jelentette ki csütörtökön Josep Borrell. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra az informális találkozóra érkezve beszélt erről, amit eredetileg – a miniszteri Tanács soros magyar elnöksége miatt – Budapesten tartottak volna, de Brüsszelbe tett át. „Nem az számít, hol”, hanem hogy miről tárgyalnak, mondta az ülésre érkezve Borrell. Egy későbbi kérdésre már azzal indokolta a döntést, hogy Brüsszelt megfelelőbb helynek találta, mert

„a magyar kormány egyes álláspontjai, amelyeket kifejtett, egyenesen szembemennek a közös külpolitikával”.

Az ülés helyszínét azután változtatta meg, hogy a szlovák kivételével az összes többi kormány elítélte, ahogyan a magyar vezetés összemosta a féléves elnökséget Orbán Viktor „békemissziójával”. Az Euractiv forrásai szerint a miniszterek fele hagyta volna Budapesten a találkozót, de öten azt jelezték, hogy nem mentek volna el a magyar fővárosba.

Borrell a nagyszabású hétfői légitámadás után úgy látta, Oroszország teljesen meg akarja semmisíteni az ukrán energiarendszert, hogy Ukrajnát hidegben, sötétben tartsa télen és teljes kapitulációba bombázza. Szerinte meg kellene adni az ukránoknak az engedélyt, hogy a kapott fegyverekkel – Oroszországon belül, a nemzetközi jogot betartva – azokat a helyeket vehessék célba, ahonnan bombázzák.

Az EU kvázi-külügyminisztere jó hírnek nevezte, hogy már el is utalták a nagyjából másfél milliárd eurót, amit a lefoglalt orosz vagyonból nyertek. (A döntést egy korábbi tartózkodás miatt a magyar kormány megkerülésével hozták meg, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szégyentelen szabályáthágásnak nevezett és jogi lépéseket lengetett be.) Borrell úgy látta, hogy jó felszereléssel az ukránok vissza tudják szorítani az orosz inváziót, az EU pedig ezt továbbra is segíteni fogja, bár „egyes tagállamok részéről van vonakodás”.

Emlékeztetett rá, hogy hatmilliárd euró még mindig be van fagyasztva a támogatásokból, amelyekből az Ukrajnának vitt katonai eszközökre kaphatnának tagállamok utólag pénzt.

„Valamilyen módot fogok keresni, hogy megkerüljem ezt a vétót egy tagállamtól, mert ez elfogadhatatlan”

– jelentette ki. (Szijjártó reakciójáról itt írtunk.)

A kifizetésekről szóló egyhangú döntéseket a magyar kormány már hosszú ideje blokkolja, amit Szijjártó különféle indokokkal (legutóbb a Lukoil kőolajszállításainak ukrán megtiltásával) magyarázott. A tagállami miniszterek – így a magyar is – eddig hétszer engedtek át kifizetéseket, legalább egyszer magyar konstruktív tartózkodás mellett.

A magyar külügyminiszter csütörtökön az ülésre indulva arról posztolt Facebookra: „brutális, hogy milyen felvételeket lehet látni a videómegosztókon, ahogyan szegény ukrajnai embereket elviszik a frontra, ahol legtöbbjükre lényegében csak a halál vár. Véget kell már vetni ennek az őrületnek, tehát véget kell vetni az Ukrajnában zajló háborúnak”, de „minél több fegyver kerül ebbe a térségbe, ha mélységi csapások érkeznek Oroszország területeire, akkor az eszkaláció veszélye egyre csak növekszik és ez a háború még súlyosabb lesz. Mi ezt nem akarjuk, ezért fogjuk ma is a békepárti álláspontot képviselni Brüsszelben.”

Borrell Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel érkezett az ülésre, aki szerint Európa hosszú távú biztonsága rövid távú, bátor döntésekkel kezdődik. „Ismét bizonyítottuk” a kurszki térségben, hogy „Oroszországot le lehet győzni” és a Kreml nyilatkozatai a „vörös vonalakról” üresek. Azt kérte, hogy használhassák a kapott fegyvereiket az Oroszországon belüli stratégiai katonai célpontok ellen, kiemelve a repülőtereket.

Arra panaszkodott, hogy nagy a különbség a bejelentett és a valóban szállított segítség között, pedig a légvédelemre különösen nagy szükségük lesz az iskolaév kezdetével. A legköltséghatékonyabb megoldásnak azt tartotta, ha az ukrán gyártást támogatják.

Hangsúlyozta: az ülésen bemutatja, mennyit haladtak a csatlakozáshoz például a nemzetközi büntetőbíróság római statútumának ratifikálásával. (Ezt korábban a magyar kormány is megtette, de nem hirdette ki, így szerinte nem is kellene érvényesítenie a testület Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát.)

Ukrajna mellett többek között Venezueláról is egyeztetnek, ahol vitatott választás után hirdették ki győztesnek Nicolás Maduro elnököt. Borrell szerint az eredményt nem ismerhetik el, de „meglátjuk, mit mondanak a miniszterek”. Meghívta az ellenzék jelöltjét, hogy videókapcsolaton keresztül beszéljen az ülés résztvevőivel. A főképviselő korábban csak a saját nevében tudott nyilatkozatot kiadni a választásról a magyar kormány miatt, de utóbbi szerint „megvártuk a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztunk az Európai Unió közös állásfoglalásához”.

Borrell azt is közölte: eljárást kezdeményezett, hogy megkérdezze a tagállamokat, például szankcionáljanak-e izraeli minisztereket, amelyek „elfogadhatatlan gyűlöletkeltő” kijelentéseket tettek. Korábban a magyar kormány többször is vétózott Izraelt kritizáló uniós nyilatkozatokat, de vonakodás után átengedett szélsőségesnek minősített izraeli telepes szervezetek elleni szankciókat. A csütörtöki ülés informális, azaz nem hoznak döntéseket, emlékeztetett a főképviselő.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió