A Politico szerint ismét vétózott a magyar külügy egy uniós nyilatkozatot, a külügy cáfolt

A magyar kormány megvétózott egy közös uniós állásfoglalást a venezuelai választások vitatott eredményéről, írja két forrásra hivatkozva a Politico. Frissítés: A Politico értesüléseiről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is megkérdeztük. Paczolay Máté külügyi szóvivő a válaszában azt írta:

„álhír, hogy Magyarország megvétózta volna a nyilatkozatot. Megvártuk a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztunk az Európai Unió közös állásfoglalásához.”

Az olajtartalékokban gazdag Venezuela elnökválasztásán a hivatalos adatok szerint Nicolás Maduro megelőzte az ellenzéki González Urrutiát, ezzel megőrizte helyét. Az eredmény azért okozott meglepetést, mert korábban több exit poll is az ellenzéki jelölt győzelmét vetítette előre, ezért sokan csalást gyanítanak és tüntetni kezdtek.

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn nyilatkozatot adott ki arról, hogy az EU „szorosan követi a választási folyamatot”, a meg nem erősített eredmények pedig „nem tekinthetőek úgy, hogy a venezuelaiak akaratát képviselik, amíg nem hoztak nyilvánosságra és hitelesítettek minden hivatalos adatot a választóhelyiségekből”. A dokumentum felhívja rá a figyelmet:

„hitelt érdemlő hazai és nemzetközi megfigyelők jelzik, hogy a választásokat számos hiba és szabálytalanság zavarta meg”,

az EU pedig sajnálja, hogy nem teljesítették a 2021-es megfigyelőmissziója ajánlásait. A nyilatkozat szerint egyenlőtlenek voltak a választási feltételek például azért, mert az ellenzékiek elé számos akadályt állítottak és nem volt médiaegyensúly. „Az EU megerősíti a támogatását a térségbeli és nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek a párbeszédet és a venezuelai intézmények demokratikus legitimációjának visszaállítását segítik”.

Kedden egy újabb nyilatkozatot ki Borrell arról, hogy „nagy aggodalommal követem a helyzetet Venezuelában”, mert Madurót „részleges, megerősíthetetlen” adatok alapján kiáltották ki győztesnek, így ezeket nem lehet elismerni, az ellenzék által nyilvánosságra hozott számok pedig jelentősen eltérnek a hivatalosan bejelentettektől.

A nyilatkozatokat nem minden tagállam, csak a főképviselő nevében adták ki. Ez akkor jellemző, ha egy vagy több kormány nem ért egyet a szöveggel. A Politico szerint Borrell azután hozta nyilvánosságra a második dokumentumot, hogy a magyar kormány fenntartotta a vétóját.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly Venezuela fővárosába, Caracasba utazott, ahol arról beszélt:

a magyar kormány úgy döntött, hogy újraépíti a kapcsolatait, az együttműködését Venezuelával, méghozzá gyorsan, az elsők között, hogy ebből hazánk minél többet profitálhasson.

Rámutatott, hogy az országban milyen olaj- és gázlehetőségek vannak, az útra több magyar energiacég képviselője is elkísérte. „Gyorsnak kell itt lennünk, hiszen a nyitás is gyorsan zajlik, és ahogyan látjuk a nyugat-európaiakat, az amerikaiakat, szeretnek elsők lenni. Fontos, hogy mi is itt legyünk a legelején” – figyelmeztetett. „Azt szeretnénk, ha a globális politika a szankciók helyett a kölcsönös tiszteletről szólna az elkövetkezendő időszakban”, az EU pedig „lazítson a Venezuelával szembeni szankciós intézkedéseken”, amelyeket még korábban fogadott el.

A Politico szerint német alsóházi képviselők további lépéseket pedzegettek, Konstantin Kuhle szigorúbb szankciók megfontolásáról beszélt.

Az uniós külügyekről – köztük a közös nyilatkozatokról – és szankciókról a tagállami kormányok egyhangúlag döntenek az EU miniszteri Tanácsában. A testületet július 1. óta a magyar kormány elnököli, de a külügyminiszteri formációja az egyetlen, amit nem az adott ország tárcavezetője, hanem az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vezet.