Óvodás reakcióra, álszentségre, hazugságokra, veszélyes ötletre panaszkodott Szijjártó Brüsszelben

Óvodás reakciónak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy az uniós kollégáival tartott csütörtöki ülést gyakorlatilag Budapestről Brüsszelbe helyezték át. Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a „magyar békepárti álláspont megregulázására” döntött így, de a lépést „többen is kétségekkel fogadták”. Szlovák kollégája sajnálta, hogy nem Budapesten ültek össze, a magyar kormány pedig nem változtat az álláspontján, jelentette ki Szijjártó. (Az ülésre érkezve több miniszter is helyeselte a cserét, de az olasz Antonio Tajani kifejezetten ellenezte a változtatást.)

Ukrajna ügyében „reális helyzetértékelés teljes hiányával” és sokakat elvakító „háborús pszichózis tombolásával találkozhattam”. A kollégái többsége szerint a háború területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel és a béketeremtés eszköze, ha Oroszországon belül is bevetik a nyugati fegyvereket, ez az álláspont pedig ki fog tartani a következő hónapokban, mondta Szijjártó.

Megismételte, hogy hiába sürgették többen, még mindig blokkolja az Európai Békekeret kifizetéseit arra, hogy a tagállamok „további fegyvereket szállítsanak Ukrajnának”. (A pénzt az uniós országok utólag kérhetik már az EU-n kívülre kiszállított katonai eszközök, fegyverek után.) Borrell ülés előtti felvetésére, hogy valamilyen módon megkerülné a magyar vétót, elmondta: minden jogsértést kinéz belőle, de a szabályok határozzák meg, miben kell egyhangú döntés.

Az ukrán kiképzőmisszió meghosszabbításáról és kiterjesztéséről is egyeztettek, de ebben szerinte Magyarország nem vesz részt és „magyar forrást erre nem fordíthat az Európai Unió”. (Szijjártó konstruktív tartózkodással engedte át a missziót még 2022-ben. Ilyenkor az adott tagállam nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy az köti az EU-t. A küldetést az Európai Békekeretből finanszírozzák, amihez a bruttó nemzeti jövedelme arányában az összes tagállam hozzájárul – azt, hogy a magyar kormány hogyan számol, itt írtuk le bővebben.) Szijjártó kijelentette: nem fogja támogatni a küldetés kiterjesztését, ha Ukrajnában tartanák a kiképzést, mert akkor NATO-katonák jelennének meg az ország területén, de azt konstruktív tartózkodással hagyná, hogy a mostani formájában folytassák a missziót.

Vitatta a litván kollégája, Gabrielius Landsbergis kijelentéseit arról, milyen értékben vesz még néhány uniós tagállam, például Magyarország közvetlenül orosz olajat és gázt. A többiek közül sokan „kerülőúton, álszent módon, titokban” ugyanúgy megveszik, csak Indián keresztül, mondta a megugrott orosz-indiai és indiai-uniós olajimportról beszélve. (Ennek az igazságtartalmával ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.) Landsbergisről az ülésre érkezve tett, őt kritizáló kijelentéseire válaszul azt mondta: „versenyképes a legháborúpártibb politikus” címre, de nem reális a helyzetértékelése.

Az ukrán energiarendszert érő orosz támadásokról elmondta: az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, de szerinte pont ezt veszélyezteti, hogy Ukrajna nem engedi az orosz Lukoilnak az olajszállítást, ez a magyar ellátás harmadát „állítja jelentős kihívás elé”. Megismételte, hogy szerinte vagy gyenge az EU, vagy az Európai Bizottság egyenesen utasította az ukránokat a lépésre. Rövid- és középtávon kezelni tudják a helyzetet, folyamatosan tárgyalnak a hosszú távú jogi megoldásról, de ez szerinte nem az ő dolguk lenne. Hiába vetették fel a szlovák kollégájával az ügyet az ülésen részt vevő ukrán kollégájuknak, Borrell azzal ütötte el a vitát, hogy az ukrán miniszter nem ezért jött.

Ismét a lengyelek és a balti országok „színtiszta hazugságának” nevezte, hogy könnyebben juthatnának belaruszok és oroszok a schengeni övezetbe a Nemzeti Kártyával. Az EU-ban több mint egymillió orosz van, közülük csak 7000 Magyarországon, miközben a baltiaknál több tízezren. (Arra nem tért ki, hogy ők hogyan kerültek a volt szovjet tagköztársaságokba.) Miközben a litván kollégája arról beszélt, hogy többen jöttek rajtuk keresztül magyar vízummal Oroszországból, időarányosan épp kevesebben érkeztek, mint tavaly, jelentette ki Szijjártó.

Rendkívül veszélyesnek és abszolút ésszerűtlennek tartotta az ötletet, hogy két izraeli minisztert szankcionáljanak, mert ez aláásná az együttműködést az EU és Izrael között. Nagyra becsülte, hogy az izraeli kormány megegyezett az ENSZ-szel és az egészségügyi világszervezettel, a WHO-val egy gyermekbénulás elleni oltási programban. Az EU egy nyilatkozatot is kiadott erről, de ez Szijjártó szerint eredetileg Izraelt ostorozta volna, ezért kérték a módosítását. (Egy ilyen dokumentumot valóban kiadtak. Ez többek között felhívja rá a figyelmet, hogy a gázaiakat tíz hónapnyi harc, áttelepítések, alultápláltság, alapvető egészségügyi szolgáltatások hiánya és rossz higiénikus állapotok gyengítették le, de nem nevez meg felelőst és üdvözli az izraeli együttműködést az oltásoknál.)

Törökországgal öt éve nem egyeztettek olyan magas szinten, mint most, a magyar elnökség alatt, hangsúlyozta Szijjártó. Fontos, hogy fenntartsák a migrációt visszafogó egyezséget a törökökkel, de a solingeni késelés kapcsán arról beszélt, hogy szerinte Magyarországot a határok megvédése miatt büntetnék.

Címlapkép: Szijjártó Péter / Facebook