Gulyás Gergely szerint kész a megoldás a Lukoil-szankcióra, a valóságban ez egy kicsit bonyolultabb

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 22-i Kormányinfón beszélt arról, hogy mi lehet Ukrajna Lukoil-szankciójának a megoldása. Mint mondta, a jövőben a Mol veszi át az orosz-ukrán határon az Oroszországból érkező kőolajat, amely a kőolajvezetéken ugyanúgy, ugyanolyan mennyiségben jön tovább, mint korábban, de ez hordónként másfél dollár pluszköltséget jelent a szállítás biztosítása miatt. Ehhez meg kell állapodni az ukrán féllel, Gulyás szerint már ősz elején megoldódhat a helyzet.

A valóságban biztos nem lesz ennyire egyszerű a megoldás, ahhoz ugyanis minimum három-, de az is lehet, hogy négyoldalú megállapodásra lesz szükség olyan felek között, akiknek egy része egymással nem is tárgyal.

Egy kicsit azért összetettebb

A Telex úgy tudja, hogy valóban a miniszter által felvázolt megoldás körvonalazódik, azért a helyzet – bár megoldható – érdemben összetettebb annál, mint amit a Kormányinfón hallhattunk. Az orosz olaj a Barátság Kőolajvezetéken jön Magyarországra, de a vezetéken nincsen orosz-ukrán határ, csak orosz-fehérorosz és fehérorosz-ukrán. Az Oroszországból (Szamarából) induló vezeték, a Nyugat-Szibériából és a Kaszpi-tengertől érkező kőolajat gyűjti össze, majd Oroszországból a fehéroroszországi Mazir városába érkezik.

Itt egyrészt van egy nagy olajfinomító, hiszen Belarusz is használ orosz olajat, másrészt a vezeték két ágra válik szét. Az északi Belaruszon és Lengyelországon keresztül Németországba, a déli pedig Ukrajnán keresztül Szlovákia, Csehország és Magyarország felé halad.

A magyarok és a szlovákok

A Lukoil-szankciónak leginkább két kárvallottja van, Magyarország, illetve Szlovákia, e két ország államfői, Orbán Viktor és Robert Fico tiltakoztak a leghangosabban. Maga a szankció pedig egyetlen entitást, az orosz Lukoil Oil Companyt korlátozza, ez a cég nem végezhet gazdasági tevékenységet Ukrajnában, a szöveg ukránul itt érhető el.

Ugyanakkor az, hogy a Lukoil nem szállíthat a Barátság vezeték ukrán szakaszán, egyelőre inkább diplomáciai és nem ellátásbiztonsági kérdés.

Mások szállíthatnak a másik beszerzési forrásunkon, az Adria felől érkező Janaf-vezetéken is jöhet olaj, tartalékok is vannak. Hernádi Zsolt, a Mol első embere az esztergomi MCC Feszten maga is úgy fogalmazott, hogy amíg ők nem szólnak, hogy baj van, addig nem érdemes pánikolni.

A szállítócégek

Az orosz olaj szállításában több külföldi vezetéküzemeltető is közreműködik, amíg az eljut Magyarországra. Az orosz Transznyefty, a fehérorosz (állami) Gomeltransznyefty és az ukrán Ukrtransznafta. Cikkünk szempontjából most nem annyira izgalmas, de Magyarországon a Mol, Szlovákiában a Transpetrol, Lengyelországban a PERN, Csehországban pedig a MERPO nevű társaság szállít, de utóbbiakkal nem kell semmiben megállapodni.

Több megoldás felmerülhet, így például az, hogy valaki (a Mol, annak egy leányvállalata, esetleg független, harmadik félhez tartozó entitás) már az orosz-fehérorosz határon, vagy csak a fehérorosz-ukrán határon tulajdonos lesz. Az azonban egészen biztos, hogy nem elég csak az ukránokkal megállapodni.

Mindenesetre Ukrajna a Lukoil nevű céget szankcionálta. Kérdésként merülhet fel, hogy mi volt a célja a szankcióval? Valóban annyi csak, hogy egy művi megoldással azt simán ki lehessen kerülni? Ez nem tűnik túl racionálisnak, ám ha mégis erről van szó, és Kijevnek elég, hogy a Lukoil ne szállítson Ukrajnában, de más hozhassa az eredetileg Lukoil-tulajdonú kőolajat, akkor némi költség- és árbeli átrendezéssel megoldás lehet, ha előbb átszáll a tulajdon.

Viszont ez legalább három oldalú (magyar-ukrán-orosz), de az is lehet, hogy négyoldalú (magyar-ukrán-orosz-belorusz) megoldást igényel. Mindezt úgy, hogy közben az orosz és az ukrán fél, vagy az ukrán és a belorusz fél egymással biztosan nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.