Hernádi Zsolt: Amíg mi nem szólunk, addig nem kell üzemanyaghiánytól tartani

Sem nyilvánosan, sem privátban nem kapott választ múlt heti írására a kormánytól Hernádi Zsolt, a Mol-csoport vezérigazgatója. Hernádi másfél héttel ezelőtt véleménycikkben kelt ki a kormány gazdaságpolitikájával szemben. „De meddig is kell még fenntartani a »rendkívüli« különadókat? Nem úgy volt, hogy 2022 lesz az utolsó év? Aztán csak itt maradtak 2023-ra, meg idénre, és hát úgy néz ki, jövőre is. Olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok. Mikor lesz újra normalitás? Mikor nyúlunk újra a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett?” – tette fel a kérdéseket a Mandineren megjelent cikkben. Mi más is lehetett volna a téma az esztergomi MCC Feszten, ahol Rónai Egon beszélgetett a Mol vezérével.

„Miért is válaszolnának” – tette fel a kérdést Hernádi, aki szerint nem is erről szólt a dolog. Arról beszélt, hogy a magyar iparpolitikai diszfunkcionalitása miatt emelte fel a hangját, mivel az elmaradó ipari beruházások 2-3 év múlva a magyar GDP-n is meg fog látszani, miközben a probléma nem szerepel elég súllyal a magyar döntéshozók fejében. A másik gond szerinte a szabályozási bizonytalanság, és hogy évekkel később is a Covid-járványra és az orosz-ukrán háborúra hivatkozik a kormány.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az előző pénteki kormányinfón részletezte, hogy Ukrajna a kőolajszállítás blokkolásával zsarolja Magyarországot és Szlovákiát, így ha a helyzet nem változik, üzemanyaghiány alakulhat ki Magyarországon szeptemberre. Az ukrán kormány szankciós listára helyezte az a Lukoilt is, amely az orosz kőolajtermelés 16 százalékát adja.

„Higgyék el nekem, amíg mi nem szólalunk meg, addig nem kell aggódni” – mondta Hernádi,

aki szerint inkább pánikkeltés volt a kijelentés. „Ha most hirtelen megszűnne a kőolajszállítás ezeken a vezetékeken, még mindig ott van, hogy orosz típusú kőolajat a tengeren is tudunk vásárolni” – mondta. A Mol-vezér szerint előbb okozna most hiányt egy kormányzati üzemanyagárstop, mint a vezeték elzárása.

Hernádi szerint a Lukoil kőolaja akkor jött kapóra, amikor a többi útvonalon hiány alakult ki, így annak ukrán szankcionálása mégis fájó pont lehet a Mol-nak. „Ha a Lukoilt hirtelen helyettesíteni kell, bármiféle kiesésnél 200 ezer tonna kőolajat kikaparni valahonnan nem egy egyszerű dolog” – mondta.

A jelenlegi helyzet számszerűsíthető károk helyett inkább a kőolajszállítás kockázatát növelte meg, de már erre is keresik a megoldást, mivel „150 milliárd van ilyenkor a csőben”, amit senki sem szeretne kockáztatni, ha szankciós listára kerül egy vállalat.

Hernádi szerint az is nagy kérdés, hogy miért hozták meg az ukránok a Lukoil szankcionálásáról szóló döntést.

„Elő lehet ezt állítani, csak drágább, és még mindig ott tartunk az alapvető kérdésnél, hogy miért is kellene” – mondta Hernádi arra a kérdésre, hogy miért nem próbál meg a Mol függetlenedni az orosz kőolajtól. Ha elzárnák a Barátság Kőolajvezetéket, a Mol másik opciója az Adria-kőolajvezeték lenne, itt azonban nem tudtak hosszútávú szerződéseket kötni a horvátokkal, miközben a vezeték korábban még teljes kapacitásán sem tudott működni.