Szijjártó: Nagy most a göbődés

„Hatalmas, összehangolt”, „sokszor hazugságokra épülő” támadás indult Orbán Viktor „békemissziója” ellen – jelentette ki az uniós külügyminiszterek hétfői találkozójának szünetében Szijjártó Péter. A magyar tárcavezető szerint a kormány „békepolitikáját támadó, azt mindenképp hitelteleníteni akaró, agresszív, háborúpárti hisztériával kerültünk szembe”.

Ahogy arról korábban írtunk, Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő zárt ülést kezdeményezett arról, „mi történt az elmúlt hetekben” Orbán Viktor kijevi, moszkvai és pekingi útjaitól Szijjártó ENSZ-ben elmondott beszédéig, ahol azzal vádolta az EU-t, hogy a háborút ösztönzi.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint egyre távolabb vagyunk a békétől és egyre inkább az uniós gazdaság húzza a rövidebbet a szankciók miatt (amelyeket minden egyes alkalommal átengedett, Orbán Viktor pedig a többi állam- és kormányfővel együtt többször, legutóbb júniusban is üdvözölt). Nem kaptak rá választ, hogy például mennyi fegyver kell Ukrajnának vagy mikor fogy el az ukrán haderő. Úgy látta, már „mindenki elkezdte használni a diplomáciai csatornákat” az EU-n kívül (példaként felhozva, hogy a múlt héten a svájci és az orosz külügyminiszter is találkozott, az amerikai és az orosz védelmi miniszter pedig telefonon tárgyalt).

„Senki nem keltette azt a látszatot, amit itt egyesek megpróbálnak beállítani, hogy itt az európai uniós elnökség félrehasználata zajlott volna”

– állította a moszkvai útról elnökségi logóval kiadott képek és az olyan mondatai ellenére, mint például „vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban”. (A magyarázkodást korábban egy kivétellel egyik tagállam állandó képviselője sem fogadta el, a Tanács jogi szolgálata, ahol a magyar kormány a soros elnök, jogsértőnek találta a miniszterelnök viselkedését.)

Nem tartotta demokratikusnak, ha nem vitatkozhatnak a diplomáciai csatornák újranyitásáról Oroszországgal, pedig a világbeli többség szerinte a magyar kormány álláspontja mellett áll.

„Fantasztikus visszavágást és bosszút ötöltek ki”, „jajjaj” – mondta arról, hogy Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő egy hivatalos Tanács-ülést szervezhet az augusztus végi informális külügyminiszteri találkozóra, amit Budapesten tartanak, így gyakorlatilag bojkottáltatná azt. „Egészen gyerekesnek” tartotta a tervet. Elismerte: „jópáran” jelezték, hogy nem jönnének el a magyar fővárosba, nagyjából ugyanennyien megtartanák a tanácskozást, és volt, aki azt javasolta, hogy Ukrajnában üljenek össze. Utóbbihoz egyhangúság kellene, amit ő jelzett is, és hangsúlyozta, hogy nem járulna hozzá.

„Diplomáciai szakkifejezést használva nagy most a göbődés” a főképviselőnél, hogy hogyan „legyen vagy ne legyen”. Mindenesetre „egyedül a szlovákok álltak ki mellettünk”,

de sérelmezte: Borrell ezt figyelembe nem véve arról beszélt összefoglalásképp, hogy mind a 26 másik ország kritizálta a magyar kormányfő viselkedését, amíg ki nem javították. Úgy látta, hogy ő ugyan szorgalmasan jár ilyen informális ülésekre, de a többiek sokszor nem, „az ülések nagyon nagy részén öt-hat miniszternél nem voltunk többen”, ezért „nem érdemes túldimenzionálni a kérdést”.

„mi nem vagyunk egy Jawohl [igenis]-nemzet”, „nem piros pontokra vágyunk Washintonból, Berlinből vagy Brüsszelből”.

Eljárást kezdeményeztek az orosz olajtranzit ukrán akadályozása miatt

Szijjártó szerint a magyar és a szlovák ellátást „alapvetően fenyegeti”, hogy Ukrajna leállította a kőolajátvitelt az orosz Lukoiltól. (Az uniós országok betiltották a tengeri behozatalt, de a vezetékest nem, így a két ország gyakorlatilag kivételt kapott.) Fizikailag az orosz import nélkül nem lehet a magyar ellátást megoldani, mert nincs elég vezeték, jelentette ki a miniszter, az ukrán tiltás a magyar ellátás harmadát, a szlovák közel felét érinti. Elfogadhatatlannak nevezte a döntést egy olyan országtól, ami az EU-hoz csatlakozna. (A csatlakozási folyamat fontosabb lépéseit bármelyik tagállam vétózhatja, de Bóka János magyar EU-ügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy ilyen nem várható december végéig.) Egyelőre kezelték a helyzetet, de ezt már középtávon se lehet fenntartani a mostani állapotok között, mindenesetre folyamatos kapcsolatban vannak és „körvonalazódnak” hosszabb távú megoldások. (A G7 összefoglalója szerint valószínűleg valójában nem álltak le a szállítások, csak egy másik orosz céghez kerültek át.)

Egy nappal korábban Szijjártó egyeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, aki a hétfői ülésre bejelentkezve is azt állította: átengednek mindent. „Ez nem igaz”, a Lukoil hetek óta nem tud szállítani, jelentette ki Szijjártó, az ukrán kormány egy jogszabállyal akadályozza ezt, ami az EU-val kötött társulási megállapodását is sérti. Ilyenkor először konzultációs eljárást kezdeményezhet a kormány, amit ma a szlovákkal együtt meg is tett. Utána egy választott bíróságon indíthat eljárást, majd az EU felfüggesztheti az egyezmény Ukrajnának kedvező pontjait, például a vámmentességet. Közben Ukrajnába az áramimport több mint kétötöde Magyarországról jön, és a szlovákokkal, valamint a lengyelekkel együtt gyorssegélyt is adott a villamos hálózat fenntartására, hangsúlyozta Szijjártó.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió