A svéd kormány budapesti miniszteri üléseket bojkottál az EU Tanácsában, öt másik is erre készül

Hat ország arra készül, hogy bojkottálja az Európai Unió Tanácsának informális üléseit és csak alacsony rangú tisztviselőket küldjön, írja a Bloomberg, amit a 444 vett észre, illetve az Euractiv. A svédek már be is jelentették, hogy a minisztereik kihagyják a találkozók egy részét.

Az uniós tagállami miniszterekből álló testület nem hivatalos tanácskozásait hagyományosan a soros elnökség országában rendezik, a magyar kormány július 1-én vette át fél évre a stafétát. Az ilyen üléseken nem hoznak döntéseket, vagyis a bojkottnak nincs közvetlen gyakorlati jelentősége, legfeljebb figyelmeztető jelzés. A Tanács ugyanakkor több, Magyarországot érintő ügyben is dönthet, többek között a saját elnökségéről is.

Orbán Viktor pár nappal a magyar elnökség kezdete után Ukrajnába, majd Oroszországba, a Türk államok hegyi-karabahi ülésére és Kínába látogatott. Több alkalommal posztolt az utakról képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Vlagyimir Putyin arról beszélt a találkozójuk utáni sajtótájékoztatójukon, hogy szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt helyben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter olyan fordulatokkal mosta össze az elnökséget a „békemisszióval”, mint például „vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban”.

A magyar kormány tagjai oda mennek, ahová akarnak, és kétoldalúan tárgyalhatnak bárkivel, de a soros elnökség sehogyan sem képviseli az EU-t kifelé, ahogyan arra az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke, valamint az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is rámutatott. A tagállamok állandó uniós képviselői emiatt külön elővették a magyar kormányt szerdán. A zárt ülésen a kiszivárgott információk szerint a magyar követ azzal magyarázkodott, hogy Orbán szigorúan csak kétoldalúan tárgyalt, és a megbeszélésein azt próbálta kipuhatolni, hogy milyen feltételekkel lehetne tűzszünet. A szlovák képviselő kivételével valamennyi diplomata egyértelművé tette, hogy nem tartja hitelesnek a magyarázatot. Az Euractivnak arról beszéltek, hogy a 26-ból 25 követ „széles körű elégedetlenségét vagy dühét fejezte ki amiatt, ahogyan a magyar elnökség indul”. A Financial Times cikke alapján a Tanács jogi szolgálata egyenesen az uniós alapszerződések (azaz az EU kvázialkotmányának) megsértését látta az ügyben.

Az első budapesti Tanács-ülésen feltűnően sok tagállam és az Európai Bizottság sem a lehető legmagasabb szinten képviseltette magát. A Bloomberg és az Euractiv úgy tudja: a balti országok, Finnország, Svédország és Lengyelország arra készülnek, hogy a minisztereik kifejezetten bojkottálják a budapesti miniszteri találkozókat, csak alacsonyabb rangú tisztviselőket küldenének. Az Euractiv Jessika Roswall svéd EU-ügyi minisztert is idézi, aki arról beszélt a svéd TT hírügynökségnek:

„a magyar viselkedés az elnökség alatt károkat okoz és következménye kell, hogy legyen. Ezért Svédország nem fog részt venni politikai szinten az informális miniszteri találkozókon júliusban”.

A Bloomberg úgy fogalmaz, hogy az elnökség „első fázisát” hagyják ki a svédek (a hat hónapos időszakot egy rövidebb és egy hosszabb részre osztja egy augusztusi nyári szünet), ezalatt csak alacsonyabb rangú tisztviselőket küldenek.

Az előző tanácsi elnökséget betöltő Belgium miniszterelnöke, Alexander De Croo szerint

„a bizalom a mélyponton van”. Az elnökség alatt „minden nap ki kell érdemelned a bizalmat. Jelenleg ez a bizalom eltűnt”.

Olaf Scholz német kancellár viszont úgy vélte,

Orbán útjai „nem fontosak”, csak az, hogy „mindenki tisztában legyen vele, hogy a magyar miniszterelnök a saját nevében cselekszik és nem az EU Tanács elnökségének keretében”.

A magyar kormányfő magyar idő szerint pénteken Donald Trumppal is találkozott, az erről szóló „békemissziós” bejegyzések alján az előzőekkel ellentétben csak a saját logója van rajta, az elnökségé már nincs.

A Tanács maga dönt az elnökségek időtartamáról, így elvben nem kizárt, hogy például előbbre hozzák a kezdést a sorban következő lengyel kormánynak, így gyakorlatilag lecsapják a magyar félév végét. A Népszava és a Politico ugyanakkor megerősítette, amiről szerdán Bóka János EU-ügyi miniszter beszélt: a követi vita végén egyetlen ország képviselője sem javasolta az elnökség megszüntetését vagy lerövidítését. „Valójában korlátozottak a lehetőségek” – mondta egy uniós tisztviselő a Politicónak, aki úgy vélte, hogy valamikor lehetett volna rövidíteni az időszakon vagy változtatni az elnökségek sorrendjén, de ez jogilag problémás lehet úgy, hogy már tart az elnökség. „Okos”, mondta Orbánról, „pontosan tudja, milyen messzire mehet azonnali visszavágás kockáztatása nélkül”. Jean Asselborn korábbi külügyminiszter is azt állította, hogy egy ilyen lépés bukna az EU bíróságán, ráadásul más tagállamok is tarthatnának egy ilyen precedenstől.