Miért nem lett egy második kegyelmi ügy Orbán Balázs botrányos '56-os mondataiból?

Minden adott volt, hogy Orbán Balázs nagy port kavaró '56-os kijelentéseiből egy második kegyelmi ügy legyen, hiszen sok szempontból hasonló a két ügy. Novák Katalin kegyelmi döntése és Orbán Balázs mondatai egyaránt a Fidesz politikájának lényegét kérdőjelezték meg. A bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját segítő K. Endrének adott köztársasági elnöki kegyelem szembe ment a Fidesz családbarát imidzsével, míg a politikai igazgató kijelentései azt a képet ásták alá, hogy a Fidesz képviseli 1956 örökségét. Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója a Mandiner Stratégiai részleg című műsorában 1956-ot és az ukrajnai háborút párhuzamban állítva azt mondta: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt.”

A kegyelmi ügynek az lett a vége, hogy Novák Katalin lemondott, és az elnöki kegyelmet ellenjegyző Varga Judit is visszavonult a közéletből. Komoly áldozat volt ez a Fidesztől, hiszen évekig építgették Novákot, mire köztársasági elnököt csináltak belőle, míg Varga Judit a Fidesz EP-listavezetője lett volna a júniusi választáson. Orbán Balázs kijelentéseinek nem lett ilyen következménye, maradhatott a posztján.

Még ha fel is merült a miniszterelnökben Orbán Balázs kirúgása, mostanra világossá vált, hogy a botrány ellenére kitart mellette. A Kossuth Rádióban annyival intézte el az ügyet, hogy a politikai igazgatója félreérthetően fogalmazott, ami egy hiba. A Hír TV-n futó Bayer-show október 6-i adásában Orbán Balázs már dezinformációs kampánynak nevezte az egész ügyet, később pedig arról beszélt, hogy a Soros-hálózat összehangolt támadást intézett ellene, holott korábban még bocsánatot kért kijelentéseiért. Eközben a fideszes sajtóban már olyan – történelmileg nem helytálló – vélemények jelennek a védelmében, hogy 1956-ban valójában csapdába csalta Magyarországot az áruló Nyugat. Ez mind arra utal, hogy Orbán Viktor lezártnak tekinti az ügyet, és megbocsátott politikai igazgatójának.

A lehető legrosszabbkor jött Orbán Balázs hibája

Pedig nem is jöhetett volna rosszabbkor egy újabb ki nem kényszerített hiba a Fidesznek, főleg, hogy a NER sztárpapjának botránya óta sem telt el olyan sok idő. Borítékolható volt a felháborodás Orbán Balázs kijelentései után, még fideszes körökből is kapott kritikákat a politikai igazgató. Török Gábor politikai elemző az év legnagyobb politikusi hibájának nevezte a kijelentést, Rácz András Oroszország-szakértő pedig azt írta, „most már tudjuk is, amit eddig csak sejtettünk: a kormány nem védené meg Magyarországot egy orosz támadással szemben”. Magyar Péter és több ellenzéki párt is lemondásra szólította fel Orbán Balázst, de még egy '56-os hős is kikérte magának a kijelentéseit. Orbán Balázs mondatait a nemzetközi sajtó is felkapta, a legtöbb fontos külföldi újság beszámolt az ügyről és az arra érkező reakciókról.

Főleg október 23-ához közeledve tűnt égbekiáltó bakinak Orbán Balázs okfejtése 1956 és az ukrajnai háború analógiájáról. Történetének legnehezebb 1956-os ünnepe elé néz a Fidesz: ilyen előzmények után nehéz elképzelni, hogyan állnak majd ki az emberek elé a fideszes politikusok az '56-os megemlékezéseken, miközben Orbán Balázs mondatai elegendő muníciót szolgáltatnak egy nagy kormányellenes demonstrációhoz. Orbán Viktor egy ideje elkerüli Budapestet a nemzeti ünnepen: tavaly Veszprémben, a sajtót kizárva mondott beszédet, 2022-ben pedig Zalaegerszegen, a Mindszentyneum megnyitóján beszélt kordonok mögé zárkózva. Még nem tudni, hogy idén hol ünnepel a miniszterelnök, de meglepő lenne, ha a fővárosban mondana beszédet.

A Fidesz a kegyelmi botrány óta képtelen visszaszerezni a közbeszéd irányítását, pedig hagyományosan ez volt a kormánypárt egyik erőssége. Orbán Balázs kijelentéseinek megjelenése előtt még az uralta a híreket, hogy a kormányközeli Indexen kijött a videóinterjú Magyar Péter exével. Nem sokkal később pedig Polt Péter legfőbb ügyész bejelentette, hogy indítványozta Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az ötkertes balhé miatt. Egy rövid ideig úgy tűnt, végre fogást találtak Magyar Péteren, akiről addig leperegtek a propaganda támadásai. Orbán Balázs mondatai azonban mindent felülírtak, már senki nem beszél arról, miket mondott Vogel Evelin az Indexnek. (Vogel október közepén újra bekerült a hírekbe azzal, hogy saját videókban fog Magyar Péterről beszélni, de ez az időzítés sem sikerült igazán jól, miután a kormánymédia épp akkor emelte a közbeszédbe Magyar Péter péniszét.)

Ehelyett a Fideszhez hasonlóan jobboldali, nemzeti üzenetekkel és jelképekkel politizáló Tisza Párt kapott megint egy olyan ügyet, amivel újra meg tudja kérdőjelezni a Fidesz nemzeti jellegét. Még egy nemzeti jelképet – az '56-os lyukas zászlót – is sikerült kicsavarniuk a nemzet fogalmát évek óta módszeresen kisajátító Fidesz kezéből.

Veszélybe kerülhetett volna a Fidesz belső egysége

Mindezek fényében egyszerűbbnek tűnt volna kirúgni a politikai igazgatót. Novák Katalin és Varga Judit esetében nem sokat teketóriázott a miniszterelnök, amikor látszott, hogy ráéghet a kormányra a kegyelmi ügy. A kirúgás mellett szólhatott volna az is, hogy Orbán Balázs messze nem olyan ismert, mint Novák Katalin, aki évekig a Fidesz családpolitikájának az arca volt.

Csakhogy a kegyelmi botrány kirobbanásakor nagyon más volt a politikai helyzet: Orbán Viktor és a Fidesz hatalmát látszólag semmi nem veszélyeztette. Az ellenzék még mindig a 2022-es megsemmisítő vereséget nyögte, Magyar Péter és a Tisza Párt pedig még a láthatáron sem volt. A miniszterelnök ebben a helyzetben döntött úgy, hogy rövidre zárja a kérdést, mert érezte, hogy hosszú távon a kegyelmi ügy komoly károkat okozhat a Fidesznek.

Más kérdés, hogy Novákék távozása nem zárta le a kegyelmi ügyet, hiszen a volt köztársasági elnök a mai napig nem adott magyarázatot döntésére. Ez egyébként nemcsak a kormánykritikus nyilvánosságot izgatja, hanem a fideszeseket is: „Én is azok közé tartozom, aki szeretné tudni [miért kapott kegyelmet K. Endre]. Nagyon szeretném tudni végre, hogy egy kiskorú gyerek sérelmében elkövetett bűncselekményben hogyan lehet kegyelmet adni Magyarországon. Ezt én fölháborítónak és megbocsáthatatlannak tartom egy politikai közösségen belül és az ország szempontjából is” – nyilatkozta egy alkalommal Lázár János.

Orbán Balázs esetében nem volt ennyire egyszerű a döntés. A jelek szerint a politikai igazgató fontosabb szereplő Orbán Viktor hatalmi rendszerében, mint a köztársasági elnök. Ezt egyébként az is jelzi, hogy a Fidesz kit választott meg Novák Katalin utódjának, és Sulyok Tamás azóta milyen súlyú szereplője a közéletnek.

Orbán Balázs fejéből pattantak ki a következő évek kormányzati stratégiájának alapelemei. A miniszterelnök mostanában rendszeresen konnektivitásról, a blokkosodás elkerüléséről és gazdasági semlegességről beszél. Ezek a hívószavak mind Orbán Balázs Huszárvágás című könyvéből származnak. Fájó lett volna kirúgni azt az embert, akitől az egész, gazdasági semlegességre épülő, nagyívű stratégia származik. Ugyanakkor Orbán Balázsnak nem csak az feladata, hogy konnektivitáson és gazdasági semlegességen agyaljon: kulcsszerepe volt az Orbán-kormány nemzetközi imidzsének építésében is. Arról nem beszélve, hogy Novák Katalin és Varga Judit után már a harmadik befolyásos fiatal politikusát veszítette volna el az eleve utánpótlás-problémákkal és káderhiánnyal küzdő Fidesz.

Orbán Balázs kirúgásának a Fideszen belül is rossz üzenete lett volna, hiszen Novák és Varga bukása után azt sugallta volna, hogy a párt egyre inkább kihátrál a hibázó emberei mögül. Korábban olyan botrányok után is kiálltak saját politikusaik mellett, mint Szijjártó Péter jachtozása, Rogán Antal helikopterezése vagy Lázár János furcsa körülmények között született trafiktörvénye, még ha ezek más típusú ügyek is voltak. Orbán Balázs elküldése kikezdhette volna a Fidesz belső egységét, hiszen annak az az alapja, hogy ha lojális vagy, akkor nem engedjük el a kezedet. Ha hinni lehet Török Gábor értesüléseinek, a Fideszben már megy a suttogás arról, ki lesz az első, aki elindul a Tisza Párt felé.

Innen nézve logikus döntés volt a miniszterelnöktől, hogy a kritikák ellenére inkább megtartja politikai igazgatóját, azt is vállalva ezzel, hogy hosszú időre támadási felületet szolgáltat politikai ellenfeleinek. Orbán úgy gondolkodhatott, hogy a Tisza Párt erősödése miatt most fontosabb, hogy egyben tartsa táborát, és maga mögött tudja a fideszesek feltétlen támogatását, mint hogy egy újabb vezéráldozattal leszerelje a háborgó közvéleményt.

Orbán harciasra váltott, hogy megvédje az emberét

A hátraarc helyett Orbán teljes erővel beleáll abba a narratívába, hogy nem lehet párhuzamot vonni 1956 és az ukrajnai háború között, mert már a gondolat is sérti a szabadságharcosok emlékét. Ezzel vágott vissza az Európai Parlament múlt szerdai plenáris ülésén is, amikor Ursula Von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke azt vetette a szemére, hogy a magyar kormány nem ítéli el egyértelműen az orosz agressziót.

„Szándékosan kerültem az elnökség kapcsán Ukrajnát, de ha akarják, beszéljünk róla. Először is tisztelt bizottsági elnökasszony, a leghatározottabban utasítom vissza, amit mondott. Minden analógia és összehasonlítás, ami a magyar ‘56-os szabadságharcosokat veti össze Ukrajnával, tévedés és meggyalázása a szabadságharcosok emlékének. Semmi közös nincsen ’56-ban meg az ukrán–orosz háborúban” – fogalmazott Orbán. Ez azért is volt merész húzás tőle, mert eközben az ülésteremben ott ült mögötte Orbán Balázs, aki ugyanúgy 1956-hoz hasonlította az ukrajnai háborút, mint Von der Leyen.

A miniszterelnök néhány éve még nem volt ennyire érzékeny az 1956-os szabadságharcosok emlékére. 2022 októberében ő maga hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az 1956-os forradalom után kivégzett Nagy Imréhez. „A mi Zelenszkijünket, az akkori magyar miniszterelnököt kivégezték 1956 után” – jelentette ki akkor a Kossuth Rádióban. Akkor ezt diktálta az érdeke, hogy a magyar kormány békepártinak mondott politikáját 1956 emlékével igazolja. Arról beszélt, hogy 1956-ban a magyarok nem a szovjet hadsereget akarták legyőzni, hanem tűzszünetet és béketárgyalást akartak kikényszeríteni. Változnak az idők, most már a miniszterelnök szerint egy ehhez hasonló összehasonlítás téves és sértő lenne. Azt, hogy az idők milyen gyorsan változnak, jelzi, hogy a Szuverenitásvédelmi Kutatóközpont kutatójának frissen kinevezett Somkuti Bálint még alig két héttel Orbán Balázs nagy port kavart szavai előtt arról beszélt: jó, hogy '56-ban nem segített nekünk a Nyugat, mert mi is úgy járhattunk volna, mint az ukránok.

Orbán Viktor nem először alkalmazza azt a taktikát, hogy meghátrálás helyett ellentámadással reagál egy kínos ügyre vagy botrányra. Emlékezhetünk, mit mondott a sokat kritizált felcsúti kisvasút meghosszabbításáról, vagy amikor azzal támadták a parlamentben, hogy Garancsi István magángépén utazott focimeccsekre. „Harminc éve így mentem. Jövő héten is így megyek, azután is így fogok menni” – válaszolta az őt kérdező jobbikos képviselőknek.

Orbán nem csak akkor szokott harcias lenni, ha őt éri támadás, saját embereit is hasonló elánnal védte meg az elmúlt években. A miniszterelnök személyzeti politikájára jellemző, hogy azért is áll ki nyilvánosan az embereiért, hogy még jobban magához láncolja őket, és biztosítsa a lojalitásukat felé, gondoljunk csak Szijjártó vagy Rogán botrányaira. Könnyen lehet, hogy Orbán Balázs megtartása mögött is ez volt a logika.