Orbán Viktor: Hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra

A kissé rekedt hangú miniszterelnök beszéde elején reagált arra, hogy miért nem Budapesten emlékeznek meg a forradalomra. „A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló ma Zalaegerszegen ünnepelni.” Orbán szerint a baloldal nem érti, hogy Budapest nem azonos az egész országgal, és 1956 nem egy város, hanem az egész ország, az egész nemzet forradalma volt.

A magyar állam tartozik Mindszenty József emlékének és a zalai embereknek is, akiket előbb a trianoni diktátum, majd a vasfüggöny szorított az ország peremére – fogalmazott a miniszterelnök. Az elmúlt években sokat tett szerinte a nemzeti kormány a városért és a megyéért. „A város egyre szebb, a megye világszínvonalú ipari központtá válik, ahogy egymás után nőnek ki a gyárak a földből”.

Méltóak akarunk lenni Mindszenty József közösségépítő örökségéhez – folytatta Orbán. A Mindszentyum avatása után abban bízik a miniszterelnök, hogy a látogatóközpont zarándokhely lesz, és megtelik élettel. Mindszenty József „Isten szolgálata közben mindig teljesítette hazája iránti kötelességét is” Orbán szerint, és „viharos ellenszélben is kitartott a magyarok igazsága mellett”.

Kiállt hazánk szabadságáért, amikor nyilasok törtek rá, és amikor a kommunisták letartóztatták, megkínozták, fogságba vetették. A miniszterelnök szerint a bíboros jól látta az eseményeket, és azt akarta, hogy a magyarság minden néppel barátságban és békében éljen.

Ha a Nyugat nem árul el bennünket, sikerrel járhattunk volna '56-ban

1956-ban a magyarok megmutatták, hogy milyen egy igazi szabadságszerető nemzet – tért át a forradalomra Orbán. 66 évvel ezelőtt valódi esély volt szerinte kivívni a függetlenségünket.

„Amikor a magyar nép úgy döntött, hogy nem tűri tovább a szovjet elnyomást, és csatlakozik a független népek táborához, minden ésszerű feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez.”

Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között, 1955-ben Ausztria elnyerte a semlegességét. Orbán szerint jó oka volt az '56-osoknak azt feltételezni, hogy a szovjetek is belátták: „a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni.”

Az első napokban működött a terv, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban.

„Ha a Nyugat nem árul el bennünket – 1945 után másodszor is – sikerrel járhattunk volna”

– jelentette ki a miniszterelnök. A Nyugat támogatásának hiányában azonban a szovjet vezetők félúton meggondolták magukat, visszafordították a tankokat, és „35 évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkba”.

A magyar vért meg kell becsülni Orbán Viktor szerint, mert rajtunk kívül senki nem becsüli meg. Sem a kommunisták, amikor tankokkal támadtak tizenéves diákokra, sem az akkori szabad világ sem, amely bátorított minket, ám nem segített.

1956-ban Magyarországot is kitettek a Time magazin címlapjára, „aztán negyven évig otthagytak bennünket a szovjet kommunista prés alatt, azt gondolva, legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek” – fogalmazott Orbán Viktor.

„A lecke világos. A magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben”

Kemények és elszántak maradtunk, majd 1990-ben győztünk, visszaszereztük a szabad és független Magyarországot – folytatta a miniszterelnök, aki szerint ebből „az egész világ megértheti, akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve.”

Ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra

„Tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet – mondta a miniszterelnök. – Kardot rántunk, ha van esély, és ellenállunk, ha hosszú elnyomás évei jönnek.” Magyarként egyszerre van szükségünk szerinte az oroszlán bátorságára, a kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére. Különösen így lesz ez a következő éven.

„Migrációs invázió délen, háború keleten és gazdasági válság nyugaton. Ezzel kell megküzdenünk” – sorolta a kihívásokat Orbán. Szerencse a szerencsétlenségben szerinte, hogy nem a baloldal van kormányon. „Képzelhetik, mi lenne itt.”

A nemzeti kormány erős, egységes, és nem szokott megijedni akkor, ha baj üti fel a fejét. „Mi képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt” – jelentette ki a miniszterelnök. 1956-ban megtanultuk szerinte, hogy nehéz időkben csak az összefogás segíthet.

„Ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra”

– szúrt oda a DK árnyékkormányának és az uniónak a miniszterelnök.

Mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk – folytatta Orbán, majd hozzátette: most is felkészültek. „Megőrizzük a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni, a családok pedig nem maradnak magukra.” Orbán szerint megvan a nemzeti kormány ereje és tapasztalata, hogy megvédjék az országot.

A beszéd közben több tüntető is fütyült a kordonon kívül, a rendőrök igazoltatták Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselőt.