Orbán Viktor: A mi Zelenszkijünket kivégezték 1956 után

Vannak, akik meg akarják nyerni az orosz–ukrán háborút, mások pedig azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarnak. Ebbe a csoportba tartozik Magyarország Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a Kossuth rádióban beszélt péntek reggel.

„Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a keletről jövő szovjet hadsereghez köthető brutalitás, és hogy milyen lehet most harcolni az oroszok ellen” – mondta a miniszterelnök arra a kritikára, hogy a szabadságharcos Magyarország miért áll most a béke pártján 1956 tapasztalatai után. A mi Zelenszkijünket, az akkori magyar miniszterelnököt kivégezték 1956 után – jelentette ki Orbán.

„Mi tudjuk, hogy mi a brutalitás és mi a háború.” 1956-ban szerinte nem azért harcoltak a magyarok, hogy legyőzzék a szovjet hadsereget. Azért vállaltak forradalmat, hogy kikényszerítsék a tűzszünetet és a béketárgyalást. A szabadság elérését akkor is egy béketárgyalásban remélték a magyarok. A mi ötvenhatos logikánk szerint a szabadságharc és a béketárgyalás nagyjából egy helyen van a miniszterelnök szerint.

Elszúrták a brüsszeli szankciókat

A tűzszünet hozná el a gazdasági megkönnyebbülést Orbán szerint. Amíg a háború tart, és a Nyugat szankciókkal válaszol, addig sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkenni.

Láttunk már jó szankciókat a világtörténelemben Orbán Viktor szerint, de tízből kettő-három szokott csak beválni. Néha jobban fáj annak, aki kivetette, mint akire kivetették. A jó szankciókat alaposan át kell gondolni, hogy milyen hatásai vannak. „Brüsszelben ezt elszúrták” – jelentette ki. Energiaügyben azok szoktak kivetni szankciókat, akiknek bőségesen van energiájuk. Itt a törpe vetett ki szankciókat az óriásra szerinte, a vásárló a szállítóra.

„Szankciós infláció van, és szankciós felárat fizetünk az energiáért”

– mondta Orbán. A rossz szankciók miatt mentek fel szerinte az árak.

Magyarország betűről betűre átvizsgálja a brüsszeli szankciókat, és ha valami károsan érinti az országot, megindítják a támadást, hogy ne terjedjen ki olyan területre, ami nekünk nem jó. Egyetlen eszköz maradt a magyarok kezében Orbán szerint: késhegyre menő csatákat vívnak Brüsszelben, hogy Magyarországot mentesítsék a szankciók következményei alól. Ezt eddig sikerült is elérni. Állítása szerint minden olyan szankció alól mentesítést ért el a miniszterelnök, ami rossz hatással van a magyar energetikára. A szankciós csomagok már nem is voltak így érdekesek számunkra.

A baj azonban az, hogy közös európai piacon vagyunk, és ha felmennek az árak Európában, azok magukkal húzzák a magyar árakat is.

A végső megoldást ezért a magas energiaárakkal szemben azt jelentené Orbán szerint, ha Brüsszel elállna a szankciós politikától. A szankciókat hathavonta tárgyalják újra, a legközelebbi csata decemberben lesz.

Azt látta Prágában, hogy Csehországban nő az elégedetlenség a brüsszeli szankciók miatt, és már nem Magyarország az egyetlen, amely felteszi a kérdést, hogy kinek az érdekében állnak a szankciók, ha jobban fáj annak, aki kivetette, mint akire kivetették. Az egész szankciós csomag úgy van összetéve szerinte, hogy az európaiak csak veszíteni tudnak, az amerikaiak pedig nyernek rajta.

A magyar jogszabály szerint terrorcselekmény volt az Északi Áramlat megtámadása, és ha ebben benne volt valamelyik állam keze, „az egy terrorista állam”. Orbán nem hisz abban, hogy a 21. században nem tudják, ki lékelte meg a vezetéket, miközben az űrből is minden egyes négyzetcentimétert figyelnek.

A török vezetéken keresztül látják el gázzal Magyarországot jelenleg. A miniszterelnök világossá tette, hogy ha valaki megtámadja ezt a vezetéket, terrorista cselekménynek fogja nyilvánítani a magyar kormány, és aszerint is lép fel ellene.

Orbán megfelezné az inflációt 2023 végére

Orbán szerint a magas inflációt nem a piac, a gazdaság okozza, hanem kívülről a politika, a brüsszeli szankciók. Ha a brüsszeli bürokraták körültekintőbben jártak volna el, akkor ma nem ennyi lenne az infláció mértéke – folytatta a miniszterelnök.

Azt is mondta, hogy látott már hasonló szituációt, amikor 1998-ban tíz százalék fölött volt az infláció. Egy-másfél év alatt kemény munkával megfelezték aztán. A mostani kormánynak szerinte van tapasztalata abban, hogy miként kell harcolni az infláció ellen. Harcolni, cselekedni kell – árulta el a receptet.

A miniszterelnök megkérte a jegybankelnököt, és utasította a pénzügyminisztert, hogy az inflációt jövő év végére legalább felezzék meg, és vigyék 1 százalékra.

Frissítés: Bár az interjúban egy százalékot mondott a miniszterelnök, egyszámjegyű inflációra gondolhatott. Ezt erősítette meg a Facebook-posztja, amit az interjú után tett közzé.

A magas árak ellen harcolni kell, mert meggyötri a családokat, fel kell élniük a tartalékaikat.

A szankciókat nem demokratikus módon vezették be Orbán szerint: a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntött róla. A miniszterelnök szerint azonban „számít, hogy mit gondolnak az emberek”. Magyarország ebben élen áll, a döntésekbe be szokták vonni az embereket. Ezért indít nemzeti konzultációt a magyar kormány a szankciókról is. A brüsszeli csatákban sokat segít a miniszterelnöknek a konzultáció.

Arról is beszélt Orbán, hogy az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex nem tudja megoldani a migrációs válságot.

„A Frontex az nem egy határvédelmi szerv, hanem egy utazási ügynökség”

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Frontex szinte beengedi a menekülteket, és arra figyelnek, hogy a fellépés emberséges legyen.

Nekünk pedig arra van szükségünk a miniszterelnök szerint, hogy katonai, fizikai erővel megakadályozzuk az illegális határátlépéseket. Ha valaki szabadon járkálhat ki-be a határainkon, az rendkívül súlyos biztonsági kockázatot jelent az ország számára – tette hozzá Orbán. Ezért van a déli határon kerítés, és ezért vannak határvadászok.

A megoldás az lenne a miniszterelnök szerint, ha nem a magyar–szerb határon torlódnának fel a menekültek, hanem az északmacedón–szerb határon megállítanák őket.