Novák utódja eddig nem sok vizet zavart, de a Fidesz pont ezt várta tőle

A Novák Katalin lemondása óta eltelt bő fél év bebizonyította, hogy Orbán Viktornak igaza volt. Egyvalamiben biztosan: Sulyok Tamás államfői jelölését azzal jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a februári kihelyezett frakcióülésen, hogy a miniszterelnök szerint „ő a legmegfelelőbb ember. Sok jelöltről lehetett volna beszélni, de mi a legmegfelelőbb jelöltet akartuk.” Igaz, azóta sem derült ki, mi alapján gondolta úgy Orbán, hogy az Alkotmánybíróság (AB) akkori elnöke alkalmas leginkább a nemzet egységének kifejezésére. Sulyok Tamás eddigi nyilvános megszólalásai azonban a miniszterelnököt igazolják.

Tényleg ő volt a tökéletes választás – legalábbis arra a szerepre, amit a Fidesz szánt neki köztársasági elnökként. Hogy a neve egyáltalán felmerülhetett államfőjelöltként, már jelzi, hogy a Fidesz mit gondol a köztársasági elnöki hivatalról. Az is beszédes volt, hogy Sulyok jelölését nem az ötletgazda, vagyis a miniszterelnök, hanem a Fidesz frakcióvezetője jelentette be.

Novák lemondása után Stumpf István, Navracsics Tibor és Trócsányi László neve is felmerült lehetséges jelöltként a sajtóban. Mindegyikük ismert, a Fidesz-kormányokban hosszabb-rövidebb ideig fontos tisztségeket betöltő politikus. Ehhez képest Sulyokra esett a Fidesz választása, aki addig szinte teljesen ismeretlen volt a nyilvánosság előtt. Nevét legfeljebb azok ismerhették, akik szorosan követték az AB munkásságát. Novák Katalin bukása után olyan államfőt akarhatott a Fidesz, aki nem zavar sok vizet, és nincsenek nagy ívű politikai ambíciói.

A közéletben súlytalan, egyébként sem túl ismert Sulyok megválasztásával gyakorlatilag azt üzente a Fidesz, hogy teljesen mindegy, hogy ki a köztársasági elnök, ameddig megfelel Orbán Viktor politikai érdekeinek. Az új államfő rohamtempóban történő megválasztása is ezt sugallja. A kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin február 10-én mondott le, Sulyokot február 26-án választotta meg a fideszes többségű parlament, március 10-én már be is iktatták.

A NER 14 éves fennállásának legnagyobb politikai botrányát hozó kegyelmi ügy után elemi érdeke volt a Fidesznek, hogy a lehető leggyorsabban megtalálja Novák Katalin utódját. Ezzel azt üzenték, hogy részükről lezártnak tekintik az ügyet. Kicsit hasonlóan ahhoz, amikor a botrány kipattanása után Orbán egy sietősen bejelentett Alaptörvény-módosítással próbált jogi kérdést faragni egy morálisan védhetetlen döntésből. Más kérdés, hogy még mindig nem tudjuk, miért adott kegyelmet K. Endrének Novák Katalin, mivel tudta meggyőzni a kegyelmi ügyben kulcsszerepet játszó Balog Zoltán a köztársasági elnököt.

Vasalt, verselt, grillezett

Sulyok a beiktatása óta eltelt fél évben leginkább azzal vetette magát észre, amikor egy interjúban az aranygaluska iránti szeretetéről beszélt, vagy amikor arról posztolt hivatalos Facebook-oldalán, hogy vasal, kávézik, az unokáival grillezik, borsófőzeléket eszik, verset olvas a Balaton partján, és tankot vezet. Közben fontos emberekkel találkozott, beszédeket mondott, állami kitüntetéseket adott át és együtt örült az internet népével a magyar sportsikereknek. Azt is megtudhattuk a bejegyzéseiből, hogy a kormány a magyar álláspontot képviseli az Európai Unióban, hamarosan befejeződik az esztergomi bazilika felújítása, Pannonhalmán őrzik az első magyar nyelvi emléket, a sport tartást ad és fegyelemre tanít, hol írta Jókai Mór Az arany embert.

Hivatalba lépése óta alig adott interjút, a Sándor-palota honlapja szerint mindössze a Mandinernek és a TV2-nek nyilatkozott hosszabban. Utóbbi interjúban esett szó az említett aranygaluskáról, amiről kis túlzással többet beszélt, mint az Európai Unió és Magyarország viszonyáról. Viszont a kegyelmi botrányról, az ukrajnai háborúról vagy saját államfői szerepfelfogásáról még annyit sem. A Telex többször küldött interjúkérelmet Sulyok hivatalának, de eddig nem jött össze a beszélgetés.

Munkájáról is csupán annyit tudhattunk meg, hogy egyszer ezt kell csinálni, máskor meg azt. „Amikor reggel beérkezem, akkor mindenképp bejövök a szobámba, áttekintem a sajtót, a híreket, áttekintek olyan kérdéseket, amivel aznap foglalkoznom kell, és aztán megindul a munka. És akkor csináljuk, természetesen a kollégáimmal is rendszeresen tárgyalok, mikor kivel, attól függ, hogy milyen fajta munkát kell végezni. És amikor itt vannak vendégek, akkor az ő fogadásukkal vagyunk elfoglalva. Ha nekem kell valahova menni, akkor pedig azzal vagyunk elfoglalva. Mindegyik nagyon szép feladat” – mondta a TV2-nek.

Fontos, az országot érdeklő, érintő közéleti kérdésekben nem szólalt meg. Májusban találkozott viszont Karsai Dániellel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogásszal. Karsai ápolója szerint meghitt és jó hangulatú volt a beszélgetés, aminek során az államfő arról biztosította az eutanáziáért küzdő Karsait, hogy „emberileg mellette áll”. Nem támogatta viszont, hogy elnöki kegyelmet kapjanak az életvégi döntésekben segédkezők. Szerinte a lépés elvonná az Országgyűlés jogalkotói és a bíróságok ítélkező hatáskörét, és ellentétes lenne a hatáskör különleges, utólagos és egyedi jellegével. „Megítélésünk szerint ennek a kérésnek a teljesítése túlmutatna a köztársasági elnöki feladat- és hatáskörök keretein” – írta válaszlevelében Sulyok.

Sulyok Tamás eddig mutatott államfői karakterét mégis talán az az ügy írja le legjobban, ami az apjáról szóló nyilatkozata nyomán bontakozott ki. Egy tavalyi interjúban azt állította az apjáról, hogy 1945 után egy kommunista párttitkár személyes bosszúja miatt halálra ítélték, és évekig bujkálnia kellett. Karsai László történész ezzel szemben azt derítette ki, hogy a köztársasági elnök apja valójában a szélsőjobboldali és szélsőségesen antiszemita Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetője volt, és azért körözték, mert tisztázni akarták, milyen szerepet játszott a nyilas mozgalomban. Hasonló megállapításokra jutott saját kutatásai alapján Ungváry Krisztián is.

A múlttal való szembenézés helyett Sulyok Tamás nemtelen támadásnak nevezte Karsai írását, majd tulajdonképpen azzal érvelt, hogy mindegy, mi a valóság, mert a családi legendáriumban az apja „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember” volt. „Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” – mondta erről a kormányközeli Mandinernek adott interjújában. Ebben azt is hozzátette: „létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam”.

Az egész történetben nem is feltétlenül az a fontos, hogy Sulyok valótlanságokat állított az apjáról, még ha a nemzet egységét kifejezni hivatott köztársasági elnöktől elvárható lenne is, hogy igazat mondjon a nyilvánosság előtt. Sokkal érdekesebb volt a történészek állításaira adott reakciója, mert tökéletesen rímelt arra a történelemszemléletre, ami 2010 óta jellemzi az Orbán-kormányokat. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, ez a szemlélet jelenik meg a Szabadság téren álló német megszállási emlékműben is.

Ezzel csak az a baj, hogy a köztársasági elnöktől pont azt várnánk, hogy felülemelkedjen ezen a szemléleten, és nem annyival intézi el az ügyet, hogy nem akarja „értelmetlen vitákkal terhelni a közéletet. Különösen, ha egy olyan történelmi traumáról van szó, ami a mai napig élénken él több száz ezer honfitársunk emlékezetében.” Sulyok később, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján azt mondta egy megemlékezésen, hogy „a múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt”, amivel gyakorlatilag elismerte, hogy Karsaiék igazat írtak. Kérdés, hogy miért nem így reagált akkor is, amikor megjelent az első írás az apjáról. Ha csak nem arról van szó, hogy ezt diktálta a politikai logika.

Az sem vet igazán jó fényt Sulyokra és az igazsághoz való viszonyára, hogy a Sándor-palota kérésére megpróbáltak kínos részeket törölni az államfő Wikipédia-oldaláról. Kiszedték volna azt a részt az életrajzból, amiből kiderül, hogy Sulyok a rendszerváltás idején alapított egy céget, ami direkt marketinget alkalmazott. Azt is kiszedték volna, hogy Sulyok Tamást „kritizálták amiatt, hogy alkotmánybírói tevékenysége alatt ő és az AB alapvetően a kormány érdekeit szem előtt tartva működött, mintegy kiszolgálva azt”.

Ahol tudta, a Fideszt segítette

A Fidesz igyekezett úgy beállítani Sulyok jelölését, hogy személyében egy független jogi szakember kerül az államfői székbe. Korábban maga Sulyok is próbálta eltávolítani magától a politikát. Rendszeresen elmondta, hogy nem tud mit kezdeni a politikai kritikával, mert soha életében nem érdekelte a politika. „Elnökségem kezdetén elmondtam: a magyar alkotmányos berendezkedés az államfőt visszafogott politikai pozícióra determinálja, az elnök egyfajta kiegyensúlyozó szerepet játszik, és ezt helyesnek tartom” – ezt már államfőként posztolta Facebook-oldalán.

Azzal nem vádolható Sulyok, hogy fideszes pártkatona lenne, hiszen például Novákkal vagy Áderrel szemben soha nem tartozott a Fidesz belső köréhez. Amit viszont fel szoktak róni neki kritikaként, hogy még alkotmánybíróként többször is a Fidesz politikai céljainak megfelelően döntött. Így történt a lex-CEU, a hajléktalanság kriminalizálása és a háborús tájékoztatás címén terjesztett kormánypropaganda ügyében is. A jogállamisággal kapcsolatos aggályainak is csupán akkor adott hangot a nyilvánosság előtt, amikor a 2022-es választás előtt az ellenzék arról beszélt, hogy kormányváltás után feles többséggel is módosítható az alkotmány. Többek között ezekre gondolhatott Tölgyessy Péter politológus, amikor arról beszélt, hogy Sulyok elnöksége alatt az Alkotmánybíróság végleg betagozódott a Fidesz hatalmi rendszerébe.

Sulyok államfőségével tetőzött be az a folyamat, ami az első fideszes kétharmaddal kezdődött 2010-ben. Mostanra totálisan kiüresedett és jelentéktelenné vált a köztársasági elnöki hivatal. Szimbolikus, hogy az önálló politikai karaktert építgető Novák helyett az a Sulyok lett az államfő, aki már az Alkotmánybíróság elnökeként is egy látszólag független, valójában azonban fideszes kontroll alatt álló intézményt vezetett.

Igaz, már Novák működése is pontosan megmutatta, valójában mennyi mozgástere van Orbán hatalmi rendszerében az államfőnek. Beiktatása után Novák azt ígérte, hogy köztársasági elnökként fül, szív és száj lesz, csak a jó törvényeket írja alá. Mégis gond nélkül aláírta a kormánynak fontos törvényeket, így a katatörvény nagy ellenkezést kiváltó módosítását és a pedagógussztrájkokat ellehetetlenítő törvényt is. De akár Áder Jánost is említhetnénk, aki úton-útfélen a környezetvédelem fontosságát hirdette, a kormány súlyosan környezetkárosító intézkedéseivel viszont soha nem volt problémája.

Sulyokkal szemben is valami ilyesmi lehet az elvárás, azon felül, hogy ne keveredjen nagyobb botrányokba. Eddig ezt hellyel-közzel teljesítette. Olyan hibát biztosan nem fog elkövetni, mint Novák. Egyik határozatában már előre közölte, hogy nem nagyon fog aláírni kegyelmi kérvényeket. Már az Alkotmánybíróság elnökeként is az volt a hitvallása, hogy mindig beállt a többségi döntés mögé, ha az elfogadható volt számára és nem ütközött gyökeresen az elveivel. Köztársasági elnökként eddig nem kellett megküzdenie hasonló dilemmával. Valószínűleg ez a jövőben sem változik.