Habony Árpád bajtársa, az emberarcú fideszes és az örök beugró: ki lehet Novák Katalin utódja?

Novák Katalin lemondásával megindultak a találgatások a lehetséges utódjáról. A köztársasági elnök elvben a nemzet egységét szimbolizálja, azonban a Fidesz kormányzásának tizennegyedik évében legalább ennyire fontos szempont, hogy az államfő személye megfeleljen az orbáni hatalomgyár céljainak is. Az ideális jelölt tehát olyan, akit a nem fideszes szavazók sem utasítanak el teljesen, vagyis ne legyen egyértelműen pártkatona, de közben mégiscsak hűségesen kiszolgálja a kormány és a miniszterelnök politikai érdekeit.

Novák Katalin tökéletesen megfelelt ennek a kettős elvárásnak, ráadásul megválasztása csattanós válasz volt a Fidesz szexizmusát illető kritikákra. Nem lesz egyszerű hasonló karaktert találni, ezért is hozhatják nehéz helyzetbe a Fideszt az ellenzéki pártok, ha képesek egy konszenzusos, a nagyközönségnek is elfogadható ellenjelöltet állítani. A Fidesz szatelitpártjaként funkcionáló Mi Hazánk mindenesetre már előállt egy saját jelölttel Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár személyében.

Kövér László

Adná magát, hogy a Novák Katalin lemondása miatt átmenetileg beugró Kövér László maradjon a köztársasági elnöki poszton. Nála megosztóbb karaktert azonban nehéz lenne találni, ráadásul Kövér kinevezése még inkább azt a benyomást erősítené, hogy a köztársasági elnök nem önálló politikai szereplő a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. A diplomácia világa is távol áll a házelnöktől. Elég csak arra gondolni, hogy hevesen ellenzi a svédek NATO-csatlakozását.

Kövér jelölése Schmitt Pál 2012-es lemondása után is felmerült, azonban a Fidesz végül a sokkal szelídebb arcélű Áder János mellett döntött. Kövér saját bevallása szerint sem szívesen vállalná a köztársasági elnöki posztot, de ha úgy hozná a sors, nem ugrana el a felkérés elől. „Szinte mindenki így gondolkodik erről a közösségünkben: ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől” – nyilatkozta 2021-ben. Mindezeket figyelembe véve meglepő lenne, ha egy ekkora botrány után Kövér Lászlóra esne a Fidesz és Orbán Viktor választása.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Orbán Viktor csütörtöki bejelentése után sejthető volt, hogy Novák Katalin politikai pályafutásának hamarosan vége lehet. Másnap már telefonos közvélemény-kutatáson kezdték el mérni Szalay-Bobrovniczky Kristóf népszerűségét, ami arra utalhat, hogy a honvédelmi miniszter is felmerült Novák lehetséges utódjaként. Ezt a feltételezést erősíti, hogy Varga Judit exférje, a kegyelmi botrány miatt a NER-ből kicsekkoló Magyar Péter is arról beszélt a Partizánnak, hogy tudomása szerint a honvédelmi miniszter is a lehetséges jelöltek között van.

A nemesi felmenőkkel bíró üzletember hosszú ideig a Fidesz gazdasági hátországában dolgozott. Ez idő alatt milliárdos vagyont halmozott fel, jelentős hadiipari érdekeltségekre tett szert, és némi állami segítséggel a kaszinóbizniszbe is beszállt. Ez biztosan olyan pont lehet az életében, amit a fejére olvasnának jelölése esetén.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje 2022-ben lépett be a nagypolitikába, amikor kinevezték honvédelmi miniszternek, előtte 2016 és 2020 között londoni nagykövet volt. Köztudottan jó viszonyt ápol Habony Árpáddal, akit a bajtársának tart, de több közös üzletük is volt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf saját elmondása szerint évtizedek óta a centrális erőtér kiépítésén dolgozik, ezért vállalt szerepet korábban a Heti Válasznál és a Fidesz agytrösztjeként funkcionáló Századvégnél is, tehát a Fidesz szellemi hátországában is otthonosan mozog. Jelölése ellen szól azonban, hogy kifejezetten a hadiipari fejlesztések felfuttatásának jegyében nevezték ki honvédelmi miniszternek, amit nagyban a hadiiparban szerzett kapcsolatrendszerének köszönhet. Megkérdeztük Szalay-Bobrovniczky Kristófot, hogy valóban mérik a népszerűségét, vállalná-e a köztársaságielnök-jelöltséget, ha felkérnék. Amint válaszol, beszámolunk róla.

Trócsányi László

Trócsányi László neve nem először merülne fel lehetséges elnökjelöltként. Már a második mandátumát töltő Áder János leköszönése előtt is az a pletyka terjedt 2021-ben, hogy az egykori diplomata, alkotmánybíró és igazságügyi miniszter lehet Áder utódja. Nem így lett, akkor végül Novákra esett a Fidesz választása.

A 67 esztendős Trócsányi egy ideje nem is Magyarországon politizál, mivel 2019 óta a Fidesz európai parlamenti képviselője. Lojalitása nem kérdés, igazán megosztó vagy nagy botrányt kiváltó ügy nem fűződik a nevéhez, diplomáciai tapasztalata is van, mivel 2000 és 2004 között brüsszeli, 2010 és 2014 között pedig párizsi nagykövet volt. Szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen, 2007-től három évig volt alkotmánybíró, 2014 és 2019 között igazságügyi miniszterként dolgozott Orbán Viktor kormányában. Jövőjével kapcsolatban egyelőre az tűnik biztosnak, hogy nem folytatja EP-képviselőként, mivel már korábban bejelentette, hogy nem indul 2024-ben, a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként dolgozik a jövőben.

Stumpf István

Orbán Viktor régi harcostársának jelölése sem lenne elképzelhetetlen, szimbolikus üzenete is lenne. A jogász és szociológus végzettségű Stumpf István emblematikus alakja a Fidesz holdudvarának. Meghatározó szerepe volt a párt indulásában, alapítója a Bibó István Szakkollégiumnak és a Századvég Politikai Iskolának, amelyből később a kutatóintézet és a folyóirat is kinőtt. Szakmai elismertsége vitán felül áll, ellenzéki oldalon is sokan tisztelik. Hasonló pályát futott be, mint Trócsányi, szintén volt alkotmánybíró és dolgozott az Orbán-kormányban is: 1998–2002 között a Miniszterelnöki Hivatalt vezette miniszterként, 2010 után pedig a miniszterelnök tanácsadó testületének volt a tagja. Arról is lehet némi fogalma, mivel jár a köztársasági elnökség, mivel 1991-től 1994-ig Göncz Árpád államfő ifjúságpolitikai tanácsadója volt.

A politikába 2021-ben tért vissza Stumpf, amikor két évre az egyetemi modellváltást felügyelő kormánybiztossá nevezte ki a miniszterelnök. Nem vádolható azzal, hogy pártkatona lenne (nem is tagja a Fidesznek), ami ugyancsak jelölése mellett szólhat. Néhány éve még az orbáni rendszer óvatos belső kritikusaként tartották számon. A Telexnek adott interjújában is jelezte, hogy konzervatívként nem mindegyik elemével ért egyet a Fidesz politikájának.

Navracsics Tibor

Hasonló logika alapján akár az Orbán-rendszer legrégebbi építőjéből is köztársasági elnököt csinálhat a Fidesz. Az „emberarcú fideszes” archetípusát megtestesítő Navracsics Tibornak az elmúlt években is voltak olyan megnyilvánulásai, amelyek ezt az imázsát erősítették. 2021-ben például arról beszélt, nem tudja, hogy ma belépne-e a Fideszbe. Az is igaz, hogy igazán kínos ügyekben soha nem fogalmazott meg kritikát a Fidesz felé. Még akkor sem, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, a kormány járványkezeléséről vagy Szijjártó Péter jachtozásáról volt szó.

Navracsics egy brüsszeli kitérő és többévnyi mellőzöttség után lett 2022-ben újra Orbán belső körének tagja mint területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter. Az ő feladata lett, hogy letárgyalja a visszatartott uniós források kifizetését – talán nem véletlenül azért is, mert mérsékelt és szakszerű karaktere jobban eladható Brüsszelben.

Jelölése annyiban rázósabb lenne, hogy neki is voltak nagy felháborodást kiváltó döntései. Ilyen volt például az azerbajdzsáni baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov kiadatása. Azt sem szabad elfelejteni, hogy kitüntetett szerepe volt a jelenlegi magyar politikai rendszer, a NER kiépítésében: 2010-től 2014-ig tartó igazságügyi minisztersége alatt alakították át a választási rendszert a Fidesznek kedvező módon, és ekkor lett új alkotmánya az országnak.

Szili Katalin

Szili Katalin nagy utat járt be azóta, hogy 1983 és 1989 között az egyeduralkodó kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja volt, majd a rendszerváltás idején reformkommunistaként részt vett az Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalapításában. A Horn Gyula vezetésével működő MSZP-SZDSZ kormányban 1994-1998 között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, 2002-ben ő lett az Országgyűlés első női házelnöke. Egészen 2010-ig az MSZP országgyűlési képviselője volt.

A 2010-es évek közepétől kezdve lehetett hallani, hogy Szili már korábbi politikai ellenfelének, a Fidesznek dolgozik. 2015-ben miniszterelnöki megbízott lett, később kuratóriumi taggá nevezték ki a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítványban. Azért, hogy utóbbi pozícióját megtarthassa, miniszterelnöki főtanácsadót csináltak belőle. Szili Katalin fejlődéstörténete 2023-ban ért a csúcsára, amikor belépett a KDNP-be, ahová elmondása szerint mindig is tartozott. Politikai pályáját elnézve logikus lépés lenne, hogy ő legyen a Fidesz következő köztársaságielnök-jelöltje. Van is ebben tapasztalata, hiszen még 2005-ben az MSZP őt jelölte Mádl Ferenc utódjául. Az SZDSZ azonban nem támogatta, így az Országgyűlés a Fidesz és az MDF jelöltjét, Sólyom Lászlót választotta meg köztársasági elnöknek.

Merkely Béla

Merkely Béla kardiológus professzor, a Semmelweis Egyetem rektora a koronavírus-járvány alatt lett országosan ismert. Rendszeresen jelent meg Orbán Viktor mellett a pandémia kezelésének különböző fázisaiban. Az ő szerepe volt a nyilvánosságban a tudós orvos karakterének képviselete. Épp emiatt merülhetett fel az ő neve is lehetséges jelöltként, a Fidesz ugyanis újabban előszeretettel próbálkozik szélesebb választói rétegeket elérni elismert tudósokkal, sportolókkal. Az Index információi szerint az egyik közvélemény-kutató cég ezért Szalay-Bobrovniczky Kristóf mellett már elkezdte felmérni Merkely ismertségét és népszerűségét is.

Merkely esetében sem egyszerű azonban a helyzet, ha nemzeti egységet akarnának teremteni, és a várható politikai támadásokat szeretnék megspórolni. A járványkezelés idején például sok szakmai kritikát kapott több megszólalása miatt is. A Semmelweis Egyetem rektorválasztásán pedig Merkely kihívója emberközpontúság helyett nyers erőről, együttműködés helyett az egyszemélyes akarat érvényesüléséről, valódi minőség helyett a látványelemek fontosságáról beszélt. Merkelyt végül nagy többséggel, 36:8 arányban választották meg. A professzorról az RTL Klubon nyilvánosságra került egy olyan videó is, amin egy egyetemi bulin kicsit akadozó nyelvvel két cheerleadernek öltözött egyetemista lánnyal viccelődik, egy másik videón pedig az egyik lánnyal táncol a bulin. Merkely később az esetről azt mondta: nem sértett meg semmilyen etikai előírást.