Visszatért az Orbán-rendszer legrégebbi építője, aki a száműzetést is megjárta

Hónapok óta voltak találgatások arról, hogy Navracsics Tibor korábbi miniszterelnök-helyettes kormánytagként térhet vissza a magyar politika felső vezetői közé. Ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök erősítette meg, amikor szerdán kitett egy fotót a Facebookra az új kormány tagjaival, köztük Navracsiccsal. A veszprémi politológus nagy utat tett meg, egy brüsszeli kitérő és 3 év mellőzöttség után lett újra Orbán belső körének tagja, mint területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

Politológus és politikus

A jogvégzett Navracsics első munkahelye szülővárosa, Veszprém bírósága volt, de a kilencvenes évek elején hamar a politikatudomány felé fordult az érdeklődése, 1993-ban már tanársegéd volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikatudományi tanszékén, ’97-től pedig adjunktus az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának – később Politikatudományi Intézet névre keresztelt – politológia tanszékén.

Navracsics a kétezres évek elejére a formálódó magyar politikatudomány befolyásos szereplője lett, az ezredfordulón már a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja és a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára volt.

Közigazgatási és politikai pályafutása is ezekben az években kezdődött, 1994-ben lépett be a Fideszbe, 1998-ban a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályvezetője, 1999 és 2002 között pedig a sajtó- és információs főosztály vezetője volt. A kormányváltás után a Fidesz politikai elemző osztályát vezette, és pártvonalon is egye közelebb került Orbán Viktorhoz. 2006-ban már parlamenti mandátumot szerzett a Veszprém megyei listáról, és még parlamenti újoncként is őt nevezték ki a Fidesz frakcióvezetőjévé.

A kormányban

2010-ben Navracsics már egyéniben nyert mandátumot, és mint a Fidesz egyik legkedvezőbb megítélésű tagja, az új kormány legbefolyásosabb minisztere lett, miniszterelnök-helyettessé nevezte ki a miniszterelnök, és ő kapta a magyar jogi és közigazgatási rendszer Fidesz szájízének megfelelő átalakításával megbízott szuperminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) miniszteri székét is.

Navracsics ekkor volt a csúcson, visszafogott stílusa miatt sokszor a Fidesz politikai ellenfelei is elismerően beszéltek róla, egyetemi óráin megteltek az előadók, sokáig úgy tűnt, az európai úriemberként viselkedő korábbi frakcióvezető, az „emberarcú fideszes” lehet a biztosíték, hogy Orbán Viktor és pártja nem él vissza a 2010-es példátlan parlamenti felhatalmazásból eredő politikai hatalommal.

De négyéves minisztersége alatt az ország új alkotmányt kapott, átalakították a választási rendszert, és a Fidesz kétharmados parlamenti többsége szakmányban fogadta el a törvénygyárrá alakított KIM indítványait.

A minisztériumot vezető Navracsicsnak még fideszes viszonylatban is rendkívül nagy szerepe van a jelenlegi magyar politikai rendszer kiépítésében.

Miniszterként persze nem csupán a jogalkotással foglalkozott, 2012-ben például az ő minisztériuma döntött az azerbajdzsáni baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov kiadatásáról, aminek következtében az örmény igazságügyi minisztérium megszakított minden kétoldalú kapcsolatot a KIM-mel.

2014-re viszont már kész tényként kezelte a magyar sajtó, hogy Navracsics és Orbán között nem mindig teljes az összhang, a Népszabadság például azt írta, a miniszter „és a miniszterelnök között olykor volt alkotmányjogi szakkérdések terén mosolyszünet”. Navracsics és a 2010 után frakcióvezetővé kinevezett Lázár János között is kemény ellentét alakult ki a párton belül, és ahogy Lázár egyre magasabbra tört – 2012-ben Miniszterelnökséget vezető államtitkárrá nevezték ki –, úgy romlottak Navracsics pozíciói. Mégis bekerült még a 2014-ben felálló kormányba is, megkapta a külügyi tárcát, de senki nem lepődött meg, amikor még abban az évben EU-biztosnak jelölte, és Brüsszelbe küldte a Fidesz.

A kormánytól távol

Navracsics végül szinte teljesen súlytalan portfóliót kapott az Európai Bizottságban, ő lett a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos. Hivatalba lépése után látványosan távolodni kezdett a magyar belpolitikától, egy 2015-ös interjújában például már azt mondta, „azt is látom, hogy a magyar politika nyelvezete olyan mértékben – itt eufemisztikusan fogalmazok – érzelmileg túlhevült, hogy ha ezt bármely idegen nyelvre lefordítjuk, az szinte védhetetlen érvrendszereket hoz ki mindkét oldalból”.

2019-ben, biztosi megbízatásának lejártakor pedig nyíltan beszélt arról, hogy távolabb került a Fidesztől:

„Nem én távolodtam el a Fidesz hatalmi centrumától, hanem a párt tolódott tőlem jelentősen jobbra. Az 1998–2002, de még a 2010–2014-es Fidesz is inkább jobbközép pozícióban volt – nem csak a párt, a szavazói is.”

Ezek után nem okozott meglepetést, hogy a kormány nem Navracsicsot jelölte 2019-ben uniós biztosnak. Persze Navracsics sem hagyott maradandó nyomot a brüsszeli politikán, egy, a biztosok munkáját összesítő – nem reprezentatív, alapvetően üzleti befektetőket megkérdező – felmérés szerint ő teljesített a legrosszabbul a teljes Juncker-bizottságban.

Számkivetett

Brüsszelből hazatérve ugyan puhára esett (tanári kinevezést kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, majd kormánybiztost csináltak belőle), régi befolyását megközelítőleg sem tudta visszaszerezni. Interjúiban sértett emberként oda-odaszúrt a Fidesznek, a Telexnek például azt mondta 2021-ben, hogy nem tudja, ma belépne-e a pártba.

A kormánypártnak igazán kínos ügyekben azonban soha nem fogalmazott meg különvéleményt. 2020-ban a Pesti Hírlap megkérdezte a Fidesz járványkezeléséről, ezt válaszolta:

„Nincsen véleményem ezzel kapcsolatban, én a gazdaságfejlesztésért vagyok felelős, illetve az Európa Kulturális Fővárosa projektért.”

Az SZFE-ügyről, mint korábbi oktatási biztos, karakánul azt mondta:

„Mint kormánybiztos, semmilyen véleményem nincs ezzel kapcsolatban. Az állampolgári véleményemet nem a sajtóban fogom elmondani, hanem a barátaimnak.”

Szijjártó Péter jachtozásáról pedig:

„Nem az Észak-Dunántúlon történt ez a jacht-ügy, tehát nem foglalkozom vele.”

Utóbbit azért mondta, mert Navracsics ekkor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős, valamint az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplett fejlesztéséért felelős kormánybiztos volt egészen mostanáig.