Szili Katalin elvileg lemondott a miniszterelnöki megbízotti posztjáról, de gyakorlatilag az maradt
2023. május 11. – 07:46
Az eszes lány vitt is ajándékot meg nem is Mátyás királynak a mese szerint. Nagyjából ugyanez történt Szili Katalinnal is, aki februárban lemondott a miniszterelnöki megbízotti posztjáról, de miniszterelnöki főtanácsadóként ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazokat a feladatokat látja el – derült ki a 24.hu cikkéből.
Ez a mese úgy kezdődött, hogy az Európai Bizottság nem nézte jó szemmel, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumai tömve voltak miniszterekkel, államtitkárokkal és más kormányzati szereplőkkel. Gulyás Gergely a február 9-i kormányinfón bejelentette, hogy a miniszterek lemondanak a kuratóriumi tagságukról, és ezt várják a többi kormányzati szereplőtől is.
Február végén mások mellett Szili Katalin is úgy döntött, távozik a miniszterelnöki megbízotti állásából, hogy megtartsa kuratóriumi tagságát a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványban. Nem sokkal később azonban már miniszterelnöki főtanácsadóként tűnt fel, és lényegében ugyanazt a feladatot látja el, mint miniszterelnöki megbízottként: a határon túli autonómiaügyekért felel.
A 24.hu megpróbálta kideríteni, hogy mégis miben különbözik a két tisztség. A Miniszterelnöki Kormányiroda azt írta a lap megkeresésére, hogy a jogszabályok szerint
a miniszterelnöki főtanácsadói cím használatára a miniszterelnöki megbízottak jogosultak.
Szili Katalin nevét ugyanakkor leszedték a miniszterelnöki megbízottak listájáról a kormány honlapján.
A Miniszterelnökség pedig azt válaszolta a lapnak, hogy a miniszterelnöki megbízotti feladatok polgári jogi kötelmet jelentenek, így nem esnek összeférhetetlenségi szabályok alá,
„ezért bármilyen összeférhetetlenséggel kapcsolatos találgatások tévesek”.
Azt még nem tudni, hogy Szili trükkös lemondása elég lesz-e az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának, a kormány még nem nyújtotta be az összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatot. A tét ugyanakkor nem kevesebb, mint hogy az alapítványokba kiszervezett egykori állami egyetemek részesülhetnek-e uniós forrásokból a jövőben, így például a diákok és a kutatók részt vehetnek-e az Erasmus- vagy a Horizont Európa programban.