A Merkely Béla szereplésével készült, fura oltásnépszerűsítő videó a kormányzati járványkommunikáció állatorvosi lova

2022. január 24. – 21:03

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar kormány Facebook-oldalán szombaton megjelent egy videó, amely az oltásokat hivatott népszerűsíteni, az oltások hasznát bizonyítani. A videóban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a kormányzati járványkommunikáció egyik, óriásplakátokról is visszaköszönő arca beszél arról, hogy mennyivel csökkenti két oltás a kórházba és az intenzív osztályra kerülés kockázatát. Ha még nem látták, itt lehet megnézni:

„Egy biztos, hogy az, aki arra szavazott, hogy fölveszi az oltást, és amikor tanácsolták a szakemberek, fölvette a másodikat vagy a harmadikat, az biztosan sokkal jobban járt, mint aki ezeket a tanácsokat nem fogadta meg” – kezdi Merkely, majd így folytatja:

„Ma olvastam az adatokat Magyarországon... 360 százakkal csökkentette a két oltás megléte a kórházba kerülés valószínűségét, és 630 százalékkal az intenzív osztályra való kerülést. Azt gondolom, hogy ennél egyértelműbb adatot nem tudunk mondani.”

A jelek szerint azonban mégiscsak mondhattak volna ennél egyértelműbb adatot, a videóban elhangzó számok ugyanis biztosan nem helytállóak – nem járványügyileg, hanem matematikailag, hiszen nem csökkenhet valaminek a kockázata 100 százaléknál többel, mert akkor egy negatív számot kapunk.

Azt, hogy pontosan mire gondolt Merkely, leginkább találgatni lehet (persze rá is kérdeztünk, cikkünk megjelenéséig nem jött válasz), de nagy valószínűség szerint az történt, hogy egy olyan adatot láthatott, hogy a kórházban lévők között az oltatlanok aránya 360 százaléka az oltottakénak, és ebből vonhatta le azt a következtetést, hogy akkor az oltottak 360 százalékkal kisebb eséllyel kerülnek kórházba. Ez azonban visszafelé nem működik, mert ha valami az oltatlanok körében 360 százalékkal gyakoribb, akkor az az oltottak körében nem 360 százalékkal lesz ritkább.

Összehasonlításképp: ha a csirke far-hát kilója 250 forintról 500-ra emelkedik, az 100 százalékos drágulást jelent; viszont ha 500 forintról 250 forintra esik, az már csak 50 százalékos csökkenés. Ha az új árról a csökkenés 100 százalékos lenne, akkor valójában 0 forintot kérnének érte. Ha a példát tovább közelítjük a kórházi adatokéhoz, és a 250 forintos far-hát 150 százalékkal drágul, akkor már 625 forint lesz kilója. De ha ebből az új árból 150 százalékot csökkenne az ára, akkor az új ár -312,5 forint lenne, azaz a hentes fizetne, hogy vigyük már haza a csirkéjét, ami azért még egy masszívabb választási kampányban is túlzásnak tűnne.

A cikk írásakor 115 ezer megtekintésnél járó videó alatt számos komment felhívja a figyelmet arra, hogy valami hiba csúszott a számolásba. A top kommentje a cikk írásakor például így szól: „Az Észbontók legközelebb ezzel a matekfeladattal kezd!”, de többen azon viccelődnek, hogy ezek szerint „többen jöttek ki, mint ahányan bementek”, illetve „olyan üres a szoba, hogy három embernek be kellett menni, hogy üresen maradjon”.

A rektor által elmondottakat egyébként a videót megosztó bejegyzés szövege is megerősíti: „A két oltás megléte 360 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés valószínűségét, és 630 százalékkal az intenzív osztályra kerülést.” Hogy a százalékok még kuszábbak legyenek, Merkely a videóban úgy folytatta a már idézett rész után, hogy „természetesen 100 százalékos biztonságot jelenleg semmilyen terápiával és semmilyen oltással nem tudunk garantálni”.

A transzparenciahiány állatorvosi lova

Merkely Béla egyébként már korábban is tett megkérdőjelezhető hitelességű állításokat járványügyben. Májusban azt mondta: „Nem lesz negyedik hullám, se most, sem pedig szeptemberben. Nem tud egy olyan mutáció kialakulni, ami Magyarországon ismételt járványt okozzon, mert nagyon magas az átfertőzöttség, és nagyon magas az átoltottság is.” Majd szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy lassabb, elhúzódó lehet a járvány negyedik hulláma. Tavaly májusban azt is mondta: „Nem lesz Covid 2022-ben. Magyarországon már a nyáron sem lesz.” Majd január elején bejelentette, hogy itt az ötödik hullám. „Én biztos vagyok benne, hogy az oltás sokkal tovább tart, mint fél év. Ennek ellenére van olyan oltás [gyártó], aki azt mondja, hogy hát biztosan kell majd egy harmadik, mert ezt biztos el akarja adni” – vélte tavasszal, majd november végén azt mondta ugyanerről, hogy „azok a családok tudnak nyugodtan a családi asztalhoz ülni, ahol két héttel karácsony előtt mindenki felvette a harmadik oltást”. Mindez nem a változó álláspontok miatt érdekes, hiszen az egy folyamatosan alakuló járványhelyzetben természetes, hanem épp a kijelentések tudományos életben szokatlannak számító kizárólagossága miatt, illetve hogy miután az álláspontok mégis megváltoztak, ezekre a változásokra nem érkezett semmiféle reflexió.

De mindez elsősorban nem Merkely személyéről szól – és nemcsak azért, mert ez a konkrét videó is minden bizonnyal számos kézen átment a készítése során. A fő probléma, hogy a magyarországi járványkezelésre általában is jellemző a transzparencia hiánya az adatközlésben és a döntéshozatalban,

pedig ennek a megléte elengedhetetlen lenne nemcsak az ellenőrizhetőség és az ellátórendszer minőségének biztosítása szempontjából, de a lakossági bizalom kiépítéséhez és fenntartásához is.

Különösen az oltások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban már így is nagy a bizalmatlanság – ahogy ez az átoltottsági mutatók megtorpanásából látszik –, és rengeteg téves vagy hiányos információ kering. Az egészen nyilvánvalóan helytelen és utólag sem korrigált adatok közlése viszont különösen rombolóan hathat. (Talán ezt érezhette meg a kommentszekcióban megjelent Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa is, amikor a videó alá beírta, hogy elég a Covid-diktatúrából, és szavazzon mindenki rájuk.)

Ennek a transzparenciahiánynak a legszembetűnőbb példája, amikor egy-egy fontos adatot csak onnan tudhatunk, hogy egy-egy pozícióban lévő ember egy nyilatkozatában megemlíti. Merkely is mondott már be korábban olyan kórházi oltottsági adatot, amelyet aztán az egyetem nem tudott kiadni közérdekű adatigénylésre. De elég csak arra gondolni, hogy két hete Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is olyan számokat mondott be egy interjúban, amelyek abban a formában nehezen értelmezhetők. (Az Emmi az akkori megkeresésünkre nekünk nem válaszolt, pedig kértük a segítségüket a dolog tisztázásában, helyette a Magyar Nemzetnek küldtek egy olyan magyarázatot, amely a lényegi választ nem adta meg, viszont további kérdéseket vetett fel.)

A hétvégi Merkely-videóban természetesen egyszerű hibáról is szó lehet, egy nyelvbotlásról vagy pillanatnyi figyelmetlenségről, amely bárkivel előfordulhat (még ha szokatlan is, hogy feltehetően egy egész csapat által készített kormányzati videó esetében nem tűnt fel senkinek). De maguknál a számoknál fontosabb az, hogy a hibára napok óta nem reflektál semmilyen illetékes, hiába jelezte több komment is, hogy valami nem stimmel.

A fő probléma pedig itt is az, hogy a gyanús számok épp azért ellenőrizhetetlenek, mert ilyen kulcsfontosságú adatok esetében is kormányzati vagy kormányközeli szereplők alkalmankénti bemondásaira vagyunk utalva.

Merkely a számok közlése előtt azt mondja: „Ma olvastam az adatokat Magyarországon”, de a nézők, azaz Magyarország állampolgárai ezeket az adatokat nem ismerhetik meg, hiába kérte már számos szakértő, politikus és médium, köztük a Telex is, hogy megismerhetővé váljanak. Ha számos más országhoz hasonlóan az ilyen adatokat Magyarországon is rendre közzétennék az illetékes szervek, akkor rögtön világos lenne, hogy mi mehetett félre, mire gondolhatott a költő, és ez az egész egy felejthető nyelvbotlás lenne kódfejtés helyett.

Pedig bizonyára igaza van

Különösen azért igaz ez, mert nagy valószínűséggel maguk az adatok rendben vannak, minden bizonnyal valóban azt mutatják, hogy az oltások jelentősen csökkentik a kórházba és az intenzív osztályra kerülés kockázatát – hiszen a transzparens adatközlésű országok adataiból rendre ez rajzolódik ki –, és egy erről tájékoztató videó segíthetne az oltások iránti bizalmatlanság csökkentésében.

Egyébként közszolgálati jelleggel nézzük meg, hogy ha Merkely valóban arra gondolt, ami a legvalószínűbb, azaz hogy a százezer oltatlanból kórházban lévők aránya 360 százaléka a kétszer oltottak hasonló arányának, akkor ez mit jelenthet a kockázatcsökkentés szempontjából: azt, hogy

  • a két oltás 72,2 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés valószínűségét (1/3,6=0,278, azaz 100-27,8=72,2);
  • ha pedig az intenzív osztályon 630 százalékkal nagyobb az oltatlanok aránya, akkor a két oltás 84,1 százalékkal csökkenti az intenzívre kerülés valószínűségét.

Az már tényleg csak apróság, hogy a videó egy feliratban azzal a kormányzati szlogennel zárul, hogy „a teljes oltás három oltás”, a videóból mégsem derül ki semmi a három oltásról, Merkely csak a kétszer oltottak esélyeiről, a két adag pozitív hozadékairól beszélt. Pedig az omikron variáns által dominált ötödik hullámban valóban a harmadik oltás jelent biztosabb védelmet a Merkely által is taglalt súlyos megbetegedés ellen.

Cikkünk megjelenése előtt kerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot. Azt kérdeztük tőlük, hogy tudomást szereztek-e már a hibáról, és tervezik-e javítani vagy jelezni. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mik a valós számok, illetve hogy elérhetők-e valahol az adatok, amelyekre Merkely Béla a videóban utalt. Ha kapunk érdemi választ, beszámolunk róla.

(Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy Merkely Béla a kórházban lévő oltottak és oltatlanok száma közti különbségre utalhatott, de valójában a százezer (oltott, illetve oltatlan) főre vetített arányuk közti különbségről lehet szó.)

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom