A magyar egészségügyet is rossz színben tüntethetik fel Kásler bemondott járványadatai

Sok szakértő sokszor elmondta már, hogy ha a kormány vagy az operatív törzs részletes járványügyi adatokat közölne, folyamatosan, transzparens módon, akkor nemcsak a közbizalom erősödhetne, hanem ennek révén a járványügyi védekezést is segíthetnék vele.

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter vasárnap az Inforádiónak olyan adatokat is elmondott a koronavírus negyedik hullámáról, amelyeket egyébként nem szoktak közölni, de az ő számaiból vagy arra lehet következtetni, hogy közük sincs a valósághoz, vagy arra, hogy a kórházba került betegek ijesztően nagy hányada hal meg. Nézzük, mit mondott Kásler a 2021. szeptember 7-e és 2022. január 3-a közötti időszakról! Állítása szerint:

• 456 ezer magyar fertőződött meg koronavírussal;
• közülük 17 ezren szorultak kórházi kezelésre, 60 százalékuk nem kapott oltást korábban, 40 százalékuk oltással került be;
• intenzív osztályon 1850 embert kezeltek, közülük 70 százalék nem volt oltott;
• a fentebb említett időszak alatt 9485-en haltak meg a koronavírussal összefüggésben.

Kásler kiemelte, hogy a megelőző hullámokhoz képest az áldozatok aránya jóval kisebb volt. Míg korábban a fertőzöttek közel 4 százaléka halt meg, addig a negyedik hullámban csak 2,1 százalékuk.

Önmagában ez örvendetes tény, de a fenti adatokat jobban megnézve kirajzolódik egy másik, rendkívül rosszul hangzó következtetés is. Nem zárnánk ki, hogy vannak olyanok, akik akár saját döntésük következtében nem kerülnek kórházba akkor sem, amikor súlyosabb állapotba kerülnek a koronavírus-fertőzés miatt, de a gyakorlat inkább azt mutatja, hogy döntő többségük kap kórházi kezelést.

Ha azt feltételezzük, hogy a 9458 áldozat mindegyike kórházba került, akkor 56 százalékos a kórházban kezelt fertőzöttek halálozási aránya. Ha megengedőbbek vagyunk, tehát a regisztrált halottak közül nem mindenki jutott el kórházba, akkor is gyaníthatóan 50 százalék körül van a mortalitási arány. Ilyen rendkívül magas számot pedig a korábbi hullámokban sem láthattunk, még akkor sem, amikor nem is létezett a védőoltás. Ez a megfelelő nemzetközi adatoknak is a többszöröse.

Nyilvánvalóan most sem volt ilyen durva a helyzet a magyar kórházakban; leginkább arra lehet következtetni, hogy Kásler Miklós egyszerűen hibás számot közölt, és a kórházban kezeltek 17 ezernél jóval többen lehettek.

Azt azért nem feltételeznénk, hogy a miniszter gyanútlanul arról számolna be, hogy milyen gyenge a gyógyítási hatékonyság a magyar kórházakban, de az elgondolkodtató, hogy Káslernek fel sem tűnik, hogy 50 százalék feletti kórházi halálozási arányt közöl. Mivel a hivatalos tájékoztató oldalon csak az éppen aktuálisan kórházban levők és nem az újonnan felvettek napi számát közlik, a betegek pedig eltérő időt töltenek benn, nem lehet a közölt adatokból megmondani, hogy mennyi lehet a negyedik hullám kórházi kezeltjeinek valós száma. Levélben rákérdeztünk az Emmi sajtóosztályánál, hogy biztos-e ez a 17 ezres szám, de egyelőre nem kaptunk választ.

A Kásler által elmondottakból ráadásul az is következne, hogy az összes igazolt fertőzött 3,7 százaléka került a negyedik hullámban kórházba, de ez az arány meg gyanúsan kicsi a korábbi magyarországi és nemzetközi adatokhoz képest. Az Egyesült Államokban például, ahol ezek az adatok – természetesen – bárki számára könnyen elérhetőek, ugyanebben az időszakban 3,6 millió beteget vettek fel kórházba, és 16,1 millió igazolt esetük volt, így ott 20 százalék fölötti volt ez az arány.

Ha az intenzív osztályon kezeltek számát (1850) vetjük össze az áldozatok számával (9485), akkor is fura eredményeket kapunk. Nem tűnik reálisnak, hogy több mint ötször annyian haljanak meg koronavírus miatt, mint ahányan az intenzívre kerülnek. Ha így lenne, akkor vagy rendkívül gyors lefolyású megbetegedésekkel állhatunk szemben, vagy az egészségügy rosszul méri fel egy-egy betegnél a kockázatokat, azaz rendkívül sokan halnak meg otthon vagy más kórházi osztályokon. A kormány képviselőitől rendre visszatérő panel, hogy elég intenzíves ágy és elegendő szakszemélyzet van, erre alapozva mindenki megkaphatná a megfelelő kezelést, tehát biztosan nem helyhiány miatt nem kerülnek oda koronavírusos betegek.