Merkely: A nyugodt karácsony a harmadik oltáson múlik

2021. november 28. – 11:02

Másolás

Vágólapra másolva

A nyugodt karácsony azon múlik, hogy hányan veszik fel a harmadik oltást – erről beszélt az MTI összefoglalója szerint a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.

Mivel az oltás hatása két hét alatt alakul ki, Merkely szerint „azok a családok tudnak nyugodtan a családi asztalhoz ülni, ahol két héttel karácsony előtt mindenki felvette a harmadik oltást”.

A rektor Izrael példájára hivatkozott, ahol szerinte a szeptemberben kicsúcsosodott negyedik hullám lecsendesedését az hozta el, hogy a lakosság 45 százaléka megkapta a harmadik oltást. Úgy látja: ebből arra lehet következtetni, hogy nálunk is ezt az értéket kell elérni ahhoz, hogy karácsonykor békében ünnepelhessenek a családok. Izraelben hozzánk hasonló mértékben, 60 feletti százalékban kapott meg két dózist a lakosság. Vannak európai országok, ahol két dózist ennél jóval nagyobb arányban, 80-85 százalékban megkaptak az emberek, mégis magas a napi fertőzésszám. Innen is látszik a harmadik oltás jelentősége. A rektor szerint az a magyarázat, hogy az első két dózis a betegség súlyos lefolyására, a halálozásra van hatással, míg a harmadik adag a járvány terjedése szempontjából jelentős.

(Valójában a vizsgálati adatok alapján az első két oltás is kialakít jelentős védelmet a fertőzés és a továbbfertőzés ellen. Így a harmadik oltás jelentősége nem abban áll, hogy az véd először a fertőzés ellen, hanem abban, hogy visszaállítja azt a fertőzés elleni védelmi szintet, amely már a második oltás után is kialakul, de 5-6 hónappal utána csökkenésnek indul. Ez a két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott magyarországi adatokból is látszik, és az izraeli példa is inkább erre utal.)

A mostani európai helyzet Merkely szerint azt mutatja, hogy a delta variáns visszafertőzte Európát, és olyanok is megkapták, akik egyébként már kétszer oltva voltak, ennek következtében részt vettek a járványban és fenntartották azt.

Sikeresnek értékelik az oltási akciót

Az oltási hetet a rektor sikeresnek értékelte. Azt mondta: sokat dolgoztak rajta, hogy ne csak növeljék az oltópontok számát, de egyszerűbbé is tegyék a részvételt, például az idősávot kibővítették, reggel 7 órától este 19 óráig lehet oltást kérni, így mindenki találhatott megfelelő időpontot. Azt ígérte: az igényeknek megfelelően alakítják az erőforrásokat, ha szükség lesz több munkatársa a meghosszabbított oltási akcióban a jövő héten, azt is megszervezik.

Az egyetem eddig 460 ezer oltást adott be. Az oltási akcióhéttel és annak meghosszabbításával az általuk beadott oltások száma várakozásai szerint a 800 ezret is meg fogja haladni.

A kormányzati honlap szerint hétfőtől szombat estig 742 ezren vettek fel oltást az akcióhéten. A megjelentek 82 százaléka, 609 ezer ember már a harmadik oltásért érkezett. 91 ezren voltak azok, akik eddig oltatlanok voltak, de most megkapták az első dózist. A legtöbb oltást eddig pénteken adták be, aznap 139 520-an jelentek meg.

Az oltási akcióhetet rendkívül sikeresnek értékelte Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa is a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az MTI szemléje szerint Szlávik azt mondta: személyesen is több kételkedőt sikerült meggyőznie, hogy mennyivel több előny származik a védőoltás felvételéből, mint annak elutasításából.

Omikron: sok a bizonytalanság

Az Afrika déli részén felfedezett omikron mutánsról is szó volt mindkét műsorban. Merkely azt mondta: „minden elképzelhető, ez egy ezerarcú vírus, azt azonban nem tartom valószínűnek, hogy ez egy azonnali hatalmas ötödik hullámot generáljon”. Szerinte ez a mutáns „nem fog jelentős problémát okozni”, ha magas az alapimmunizációt jelentő átoltottság és a járvány terjedésével összefüggő harmadik oltások aránya is.

Szlávik az omikronról azt mondta: bizonyos szempontból aggasztóbb, mint a korábbiak, hiszen sokkal több mutációt tartalmaz, éppen azokon a helyeken, ahol a vírus az emberi sejtekhez kapcsolódik, ugyanakkor klinikai viselkedéséről még nem lehet sokat tudni. Ez a variáns a korábbi törzseknél enyhébb, viszont furcsább megbetegedéseket okozott Dél-Afrikában: elsősorban fejfájást, rendkívüli gyengeséget, levertséget, szapora szívdobogást. Szerinte nem kizárt, hogy a jelenlegi védőoltások is védelmet adnak az omikronnal szemben. Ha ez nincs így, becslések szerint 30-60 napon belül lehet úgy átalakítani egy koronavírus elleni vakcinát, hogy hatékony legyen az új változattal szemben, ezután jön még a legyártás, így a következő hónapokban nem lehet számítani ilyen típusú védőoltásokra.

Szlávik pesszimistábban nyilatkozott az ötödik hullám esélyéről, mondván egyesek szerint a következő hetekben tetőzhet a negyedik hullám, de sajnos egyre többet hall az ötödik hullámról is, és emlékeztetett rá, hogy a második hullámot is szinte azonnal követte a harmadik.

Szlávik: Oltani kell a gyerekeket is

A főorvos beszélt a gyerekek oltásáról is. Szerinte a társadalom védelme érdekében őket is be kell oltani, ritkán náluk is kialakulhatnak veszélyes szövődmények, különösen a valamilyen alapbetegségben szenvedőknél: túlsúlyosoknál, cukor-, illetve szívbetegeknél, immunhiányosoknál. Magyarországra is megérkeznek a gyerekeknek való, a felnőtt dózis harmadát tartalmazó oltások a főorvos szerint.

Azt mondta: a szülők nyugodtan elvihetik gyerekeiket az oltásra, náluk ritkák az oltási reakciók, és a vakcinák náluk talán még hatékonyabbak is, mint a felnőtteknél. (A gyerekek oltásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról itt írtunk részletesen.)