Merkely szerint ők aktuális egészségügyi adatokból dolgoznak, ezért nem tudnak összesített, részletes adatokat kiadni a vírusról közérdekű igénylésre sem

„A munkacsoport naprakész, keresztmetszeti adatok alapján dolgozik, míg Szél Bernadett országgyűlési képviselő összesített, négy egyetemet érintő részletes adatokat kért a Semmelweis Egyetemtől, melyet ezért utasított el az egyetem Jogi és Igazgatási Főigazgatósága” – mondta Merkely Béla arról, hogy pár napja a Semmelweis Egyetem Szél közérdekű adatigénylésére válaszolva letagadta, hogy rendelkezne bizonyos fontos, koronavírussal kapcsolatos adatokkal, melyekre a SOTE rektora, Merkely hivatkozott, amikor október végén állította, kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.

Az egyetem Szél adatigénylésére előbb 15 napot kért az adatszolgáltatásra, ezt később 45-re módosította, végül azzal utasította el a beadványt, hogy az adatok, melyekre saját rektora hivatkozott, nincsenek meg neki.

Merkely most arról beszélt, 2020 márciusa óta működik a négy hazai orvosképző egyetem infektológusait, járványügyi szakembereit, illetve az egyetemi Klinikai Központok vezetőit tömörítő Klinikai Járványelemző Munkacsoport, járványügyi jelentési kötelezettségük van a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felé, de a közérdekű adatok az NNK-hoz tartoznak, az egyes intézmények pedig a saját felső információik felett rendelkeznek. Merkely szerint ezért egyik egyetem sem adhatja ki a másik három intézmény adatait, még közadatkérésre sem. És bár ők maguk ismerik az adatokat, nem ők az adatgazdák, így azokat nem adhatják ki.

Frissítés: Szél Bernadett a Facebookon reagálva Merkelyre azt írta, bár a rektor azt állítja, az általa kért adatok az NNK-nál vannak, az épp egy nappal korábban, csütörtökön mondta neki azt, hogy az adatok nem ott vannak. „A kör bezárult: itt valaki nem mond igazat” – írja a képviselő.

A kormány járványadatokról való tájékoztatásában valóban sok a maszatolás és elhallgatás. A hivatalos tájékoztató oldalon közzétett átoltottsági térkép is úgy beszél átoltottságról, hogy nem is jelzi, hogy az első adagot érti rajta (miközben a teljesnek tekintett védettség csak a második oltás után alakul ki, ami három-négy hónap elteltével már egy ismétlő oltást is igényel). Az a kérdéskör pedig, hogy ki mikor kapta meg az oltását, a hivatalos kommunikációban csak elvétve jelenik meg, és – ahogy az a Nemzeti Népegészségügyi Központ által az Átlátszónak megküldött adatok esetén is történt – a kontextus és értelmezés nélküli adatok sokszor inkább a zavart növelték, valóban értelmezhető adatokhoz és magyarázatokhoz kerülőúton tudtunk csak hozzáférni.

Merkely most arról is beszélt, eddig 56 fertőzött kapott műtüdős kezelést a Semmelweis Egyetemen, közülük 54-en nem voltak beoltva, két beteg viszont kétszer is, de a második oltásuk óta már eltelt hat hónap. Azt is mondta, a koronavírus mellett azzal is meg kellett küzdeniük, hogy „laikusok értelmezik a tudományos munkák eredményét, és igazságként kiáltják ki azt”, ez pedig „az oltásellenes erőket erősíti, és a védekezéssel kapcsolatos bizonytalanságot növeli”. Merkely szerint „minden olyan híresztelés, amely az orvosokat támadja, és igyekszik ellehetetleníteni egy világjárvány idején, gyengíti a járvány elleni védekezést és zavart kelt, továbbá csökkenti az oltási hajlandóságot, ennek következtében pedig növeli a megbetegedések és halálozások számát”.