Akadémikus vs. klinikus: Merkely kihívója félelmet hozó stílust emleget a Semmelweis rektorválasztása előtt

Júniusban lejár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának ötéves megbízatása. A koronavírus-járvány idején országosan ismertté vált Merkely újra pályázik a posztra, de akadt egy kihívója: Kellermayer Miklós, az általános orvosi kar dékánja. Az új rektor személyéről az egyetem szenátusa szavaz majd információink szerint január végén. A megválasztott rektorjelölt kinevezését a Semmelweis Egyetemet fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kezdeményezi majd a köztársasági elnöknél. Az új rektor július elsején kezdheti meg munkáját.

Kellermayer Miklós komoly kampányba kezdett, és már egyik első Facebook-videójával vihart kavart. Szavaiból elég egyértelműen kiderült, mivel bírálja Merkely Bélát, és min szeretne változtatni.

• „Hiszek benne, hogy közösen fel tudunk építeni egy olyan egyetemet, ahol emberközpontúság van a nyers erő helyett, együttműködés az egyszemélyes akarat helyett, szabadság a szorongás helyett, és valódi alázat a megalázottság helyett.”
• „Elkezdtek fontosabbá válni a látványelemek, mint a valódi minőség, évtizedes szellemi műhelyek eróziója indult el. A rektori akarat fogalma, mint a fénysebességhez vagy a Planck-állandóhoz mérhető természeti konstans vált az érvelések alapjává, és egyetemi közegben elfogadhatatlan szorongást és félelmet hozó stílus ütötte fel a fejét, ami megroppantotta a Semmelweis Egyetem szellemi gerincét.”

Nem elég jónak látszani

Kellermayer nem kerüli meg azt, hogy ő maga is az egyetem vezetőségének tagja volt az elmúlt években intézetigazgatóként, dékánhelyettesként, rektorhelyettesként és az orvoskar dékánjaként. Mint a videóban mondja, kezdetben nagy szeretettel állt a Merkely által vezetett csapatba, mert látszott az erő, a dinamizmus, a hosszú távú vízió, de mostanra úgy véli: a cél nem szentesíti az eszközt, „nekünk nem elég jónak látszani, valóban annak is kell lenni”.

Január 16-án Kellermayer egy egyetemi fórumot is tartott, ahol ismertette elképzeléseit. Ezt eleve nem sajtónyilvános eseményként hirdették meg, és elvileg az online közvetítéshez is csak egyetemi emailcímmel lehetett regisztrálni, de egy portálon megjelent egy cikk az ott elhangzottakról. Miután a portál belátta, hogy ez egy kimondottan zárt körű esemény volt, lekerült a netről a tudósítás. A mostani felfokozott hangulatot jól jellemezi, hogy a Telexhez is eljutottak egyetemi körökből olyan jelzések, amelyek szerint „Merkely Béla keze már olyan messze elér, hogy konkrétan cikkeket tud levetetni az internetről”. Erről tehát nincs szó.

Merkely Bélát és Kellermayer Miklóst is megkerestük, hogy mondják el a fentiekkel kapcsolatos álláspontjukat, de a nyilatkozatot mindketten udvariasan visszautasították. Merkely az egyetem sajtóosztálya útján azt üzente: az elhangzottakat az egyetem belügyének tekinti, és nem szeretné elvinni személyeskedésbe se a dolgot. Kellermayer Miklós megértésünket kérte, hogy a mostani helyzetben inkább csak az egyetemi nyilvánosságon belül kívánja lefolytatni ezeket a vitákat, például a január 19-i, szintén nem nyilvános csütörtöki fórumon, amelyen Merkely Bélával együtt ismertetik majd rektori elképzeléseiket.

Az eminens egyetem

Merkely Béla professzor, kardiológus főorvos, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója 2018-ban lett a Semmelweis Egyetem rektora. Neve a koronavírus-járvány idején vált széles körben ismertté – és nem csak a kormány plakátjairól. Akkor a Semmelweis Egyetem rektora azon kevesek közé tartozott a hazai tudományos életből, akik Müller Cecília és az operatív törzs tagjai mellett egyáltalán megszólalhattak Coviddal kapcsolatos kérdésekben. Más kérdés, hogy a nyilvánosságban a tudomány reprezentánsaként megjelenő Merkely többször utólag tévesnek bizonyuló vagy megkérdőjelezhető hitelességű állításokat tett, amelyekért sok bírálatot kapott.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a Semmelweis Egyetem 2020-ban elnyert egy kutatási projektet a hazai Covid-helyzet felmérésére. A H-UNCOVER vizsgálatban a KSH és a többi orvosi egyetem közreműködésével több mint 17 ezer embert teszteltek, és kiderítették: a korábban ismertnél 16-szor több fertőzött volt az országban, akik tünetmentesen estek át a betegségen. Az egyetem élenjáró és eminens végrehajtója volt a rendkívüli helyzetben a katonás irányítású kormányzati akaratnak. Jogosítvánnyal rendelkező orvostanhallgatókat toboroztak, akik a mentőszolgálatot segítették ki a tesztelésben, elsőként és gyors ütemben kezdték el beoltani a dolgozóikat, önkéntes medikusokat verbuváltak a Covid-osztályokra, egyik napról a másikra ürítettek ki klinikákat és alakították át azokat Covid-osztállyá.

Az elmúlt öt évben az egyetem jelentős átalakuláson ment keresztül. 2021-ben a korábbi állami fenntartásban lévő intézmény is egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány fenntartásába került. Világos célként fogalmazták meg, hogy nemzetközileg elismert orvosképző és kutató egyetemmé kívánnak alakulni, bár a Semmelweis már addig is azon kevés hazai felsőoktatási intézmény közé tartozott, ahol kifejezetten sok külföldi hallgató tanult. Az elmúlt években a Semmelweis látványosan javította helyezését az egyik meghatározó nemzetközi egyetemi rangsorban. A Times Higher Education (THE) szerint 2019-ben még csak a 491. helyen állt, 2022-ben már a 277., a legfrissebb, 2023-ra vonatkozó rangsorban pedig már a 236. helyen szerepel.

A rektor és a média

Az 56 éves Merkely Béla fiatal orvosként részt vett az első hazai szívátültetésben 1992-ben, később fontos szerepe volt a hazai szívtranszplantációs program megvalósításában, hozzá köthető a hazai műszívprogram elindítása, az utóbbi időben pedig főként szívbillentyű-beültetéssel és -plasztikával foglalkozott. 2021-ben Áder János államfőtől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér László házelnöktől vehette át a tudósoknak járó Széchenyi-díjat. Merkely láthatóan szereti a nyilvánosságot, és a sajtó is őt, nagyon gyakran szerepel a médiában. Az egykori úszó és vízilabdázó 2021-ben részt vett egy úszóversenyen, megjelent Hosszú Katinka esküvőjén, a FINA-világbajnokság egészségügyi szolgálatának vezetőjeként nyilatkozott, amikor a budapesti világbajnokságon egy amerikai szinkronúszónő elájult a medencében. Merkely Béla megmentette Bodrogi Gyula életét, beoltotta Tóth Gabit, és a Blikkben arról is olvashattunk, hogyan köszöntötte fel a Covid idején az édesanyját.

Aztán a bulvár mélységeit is megtapasztalhatta, amikor az RTL Klubon nyilvánosságra került róla egy videó, amin egy egyetemi bulin kicsit akadozó nyelvvel két cheerleadernek öltözött egyetemista lány társaságában azt mondja: „A mai napon egyetemi utasításba adom, hogy a cheerleaderek első számú sporttá emelkednek a Semmelweis Egyetemen.” Egy másik videón az látható, ahogy az egyik cheerleader lánnyal táncol a bulin. Merkely később az esetről azt mondta: nem sértett meg semmilyen etikai előírást.

Nem mindig jó a hangulat

Merkely rektorként sokat tesz és tett az egyetemért, ismerte el egy hallgató a Telexnek. Hallgatói szempontól például pozitív változás volt a gyakorlatorientált blokkosított oktatás bevezetése. A rektor felfogása szerint ugyanis fontos, hogy a medikusok minél hamarabb tapasztalatot szerezzenek a betegágy mellett, ezért a 4–6. évfolyamon már egy képzési szakaszon belül tartják meg az elméleti előadásokat és a gyakorlati oktatást.

Más hallgatókkal is beszéltünk. Ők úgy érzékelték: nagyon erős az a rektori elvárás, hogy az oktatók, klinikusok is minél többet kutassanak, publikáljanak, minél több PhD-s legyen, minél több cikk szülessen, hogy javuljanak az egyetem mutatói (a publikációk jelentősen tudják javítani az egyetem nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyét). Emiatt viszont a medikusok oktatása és a gyakorlati gyógyítás néha mintha háttérbe szorulna. Elhangzott olyan vélemény is, hogy „a vizsgáktól sem kell félni”, mert felülről az jött, hogy „ne buktassanak meg mostantól nagyon senkit, meg annyira rossz jegyeket se adjanak, mivel az a statisztikának nem tesz jót”. Volt, aki azt rótta fel, hogy Merkely médiabeli szereplései miatt más orvosi egyetemek hallgatói nem veszik igazán komolyan őket, és gúnyolják a Semmelweisre járókat.

Többen utaltak arra, hogy az egyetemen mára olyan hangulat alakult ki, amelyben nem nézik jó szemmel a kritikus hangokat. Még ha konkrét eseteket senki nem is tudott felidézni, többen úgy érzik: aki kiáll magáért, az retorziókra számíthat. Amikor például még az oltások megjelenése előtt az egyetem a medikusok segítségét kérte a tesztelésekhez, sokan ódzkodtak ettől, hiszen attól tartottak, ezzel veszélyt hozhatnak családtagjaikra. Ezzel együtt viszont úgy érezték, az „önkéntes” részvételt nem utasíthatják el, ha később orvosok szeretnének lenni. Jól mutatja az egyetemen belüli hangulatot az is, hogy Kellermayer Miklóstól is többen azt kérdezték: nem fél-e azért, hogy el mert indulni Merkely Bélával szemben, és vajon ha Merkely győz, mire számíthatnak azok, akik nyíltan őt támogatták.

Akadémikus-klinikus ellentét

Merkely kihívója a rektori székért folyó vetélkedésben a kutatói oldalról jön. Kellermayer Miklós orvos, biofizikus professzor a Washington State University posztdoktori ösztöndíjasaként 1995-ben építette az első lézercsipeszét, majd kutatócsoportjával az elsők között sikerült ezzel megfogni és kigombolyítani egy fehérjemolekulát, a szívizom ritmikus összehúzódásában is szerepet játszó titint.

Míg tehát Merkely Béla klinikus, Kellermayer az akadémiai oldalról jön, és egy egyetemi forrásunk szerint ez részben meg is magyarázza kettejük mostani versengését. A Semmelweis Egyetem életét ugyanis régóta meghatározza a klinikus-akadémikus „szakadék”. A klinikákon dolgozó orvosok hierarchikus rendhez, gyors, akár egyszemélyi döntésekhez szoktak hozzá, az akadémiai területről érkezők a lassabb, megfontoltabb működésben szocializálódnak, amelynek fontos eleme a transzparencia, a nyílt, érveket felsorakoztató vita. Az elmúlt évtizedek rektorválasztásain is általában egy klinikus és egy akadémikus mérkőzött meg egymással, és attól függően, hogy ki lett a rektor, egészen más munkamódszerek jellemezték az egyetem működését is.

Így már jobban érthetőbbé válik Kellermayer legfőbb kritikája a túlságosan erős „rektori akaratról”, Merkely mostanra sokszor megfellebbezhetetlennek tartott tekintélyéről. Persze erről is megoszlanak az egyetemen belüli vélemények. Egy forrásunk azt mondta: az elmúlt években nagyon hatékony volt a munka, korábban jóval lassabbak voltak a folyamatok az egyetemen és néha nehezen követhetők az elvárások.

Publikáció, publikáció, publikáció

Kellermayer a Facebook-oldalán más rövid videókat is közzétett, amelyek nyíltan ugyan nem bírálják Merkely Bélát és az általa képviselt irányvonalat, de sejthető, hogy részben neki szánt üzenetekről van szó. Az egyik videóban például a rektoraspiráns arról értekezik: „Miért kutatunk, a citációért vagy a felfedezésért? Az elsőbbségért vagy az igazságért?” Kellermayer ehhez semmilyen kommentárt nem fűz, és nem is utal egy szóval sem Merkely Bélára.

A publikációkat nyomon követő nemzetközi adatbázis szerint Merkely Béla igen tekintélyes tudományos munkássággal rendelkezik, bár – ahogy ez ebben a világban nem egyedülálló – sok közleményben tüntetik fel a nevét társszerzőként akár tíz-húsz másik szerzővel együtt. Korábban vitát kavart, amikor a fent már említett hazai Covid-kutatásról szóló tanulmány végül Merkely ígéretével ellentétben nem a valóban nívós New England Journal of Medicine című nemzetközi tudományos szaklapban jelent meg, hanem az öregedéstudománnyal foglalkozó, kéthavonta megjelenő folyóiratban, a GeroScience-ben, amelynek ráadásul a főszerkesztője Merkely Béla egyik tanítványa – írta meg a 444.hu. Ennek a tanulmánynak Merkely mellett 22 szerzője volt, köztük a rektor helyettese, Szabó Attila gyermekgyógyász, és a rektor fia, Merkely Gergő ortopédus is.

A Semmelweis Egyetem 2021-ben részletes válaszban reagált a bírálatokra. A New England Journal of Medicine azért nem tartott igényt a tanulmányra, mert számukra érdekesebbek voltak az azokból az országokból származó tudományos eredmények, ahol az első hullám idején milliós nagyságrendben fordultak elő fertőzések. A GeroScience amúgy az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság, nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja, hívta fel a figyelmet az egyetem, és a cikk rövid idő alatt 33 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít. Az egyetem válasza szerint Szabó Attila koordinálta a négy hazai orvosképző egyetem által végzett mintavételt, Merkely Gergő pedig a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a Harvard Medical School kutatóorvosa és tanársegédje az adatok analízisében és a közlemény megírásában vállalt vezető szerepet.

Az ember, a szellem és a működés

Az egyik egyetemi forrásunk szerint Kellermayer Miklós január 16-án tartott fórumán is felháborodva beszélt arról, hogy az „optikai látványelemek” sokkal fontosabbá váltak az egyetemen az igazi minőség helyett. Ennek kapcsán említette meg azt, hogy a Semmelweis Újság októberi számának címlapján egy matematikailag-statisztikailag nem egzakt, manipulatívan meredeken emelkedő grafikonon ábrázolták azt, hogyan javult az elmúlt években a Semmelweis egyetemi rangsorban elfoglalt helye (a számok helyesek voltak, de a torzított ábrázolást az újság később javította).

Kellermayer emellett három területet nevezett meg, amelyekkel szerinte kritikus problémák vannak az egyetemen: az emberrel, a szellemmel és a működéssel. Szerinte ugyanis az egyetemet nemcsak a Korányi-projekt modern, új épületei jelentik, amikkel villogni lehet, hanem a benne dolgozó emberek és azok megbecsülése. Házon belül sok feszültséget keltett például, hogy míg a betegellátásban dolgozó orvosok (klinikusok) nagyon jelentős béremelést kaptak a kormánytól, a nem egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező, egyébként sok esetben szintén orvos kutatók, oktatók viszont nem.

Az ő helyzetüket aztán egy pótlólagos béremeléssel igyekeztek rendezni. Ez azonban az orvosokkal ellentétben nem volt mindenkinél egyforma: két lépcsőben 15-15 százalékkal emelték a bértömeget, de ezt differenciáltan osztották el elsősorban minőségi mutatók alapján a dolgozók között. Így volt, aki csak 10 százalékot, más több mint 20 százalékot kapott. A 15 százalékos bértömegemelés második ütemét a vezetőknél úgynevezett bónuszcélok teljesítéséhez kötötték. Egy egyetemi forrásunk erről azt mondta: a Semmelweis Egyetemnek 10 ezer dolgozója és 10 ezer hallgatója van, működése és költségvetése egy városéhoz hasonlít, amelyben mindig vannak újítók és a megszokott rendhez ragaszkodók. Az emberek egy része az elmúlt évtizedek alatt hozzászokott az állami szervezetként való működéshez, ez azonban most átalakulóban van, a piaci cégeknél már régóta ismert módszereket is igyekeznek alkalmazni a dolgozók motiválására. Ilyen például a bónuszcél teljesítéséhez kötött béremelés, ami érthetően sok feszültséget keltett.