Sulyok követendőnek tartja Novák Katalin munkáját, de a nevét ő sem mondta ki

Ünnepi ceremóniával iktatták be az új köztársasági elnököt, Sulyok Tamást a Sándor-palota előtti téren vasárnap.

Az új államfők beiktatására az előzők is elmennek – a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin viszont itt nem jelent meg –, bár a pár nappal ezelőtti beiktatási vacsorán ő is ott volt. Áder János és a mikrofonunkat lebuzizó Schmitt Pál viszont ott ült az első sorban. Orbán Viktor az utolsók között futott be, felesége, Lévai Anikó és saját videós stábja mellett a legfontosabb miniszterét, Rogán Antalt is magával hozta. A Donald Trumptól érkező miniszterelnök előbb a kézfogások és kézcsókok után valamiért a harmadik sor szélére ült le, utána viszont előrement az első sorba.

A legelső érkező egyébként az Országgyűlés jegyzője, a fideszes képviselő, Szűcs Lajos volt, aki előbb egy kicsit egy helyben toporgott a még üres székek között, majd amikor meglátta Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárt, inkább odament hozzá beszélgetni. Utána futott be az ÁSZ elnöke, Windisch László, akit Varga Judit kezét fogva fotóztak le, Mátrai Márta háznagy, aki a kihelyezett frakcióülésekre is általában az elsők között érkezik meg, valamint az Országgyűlés alelnöke, Jakab István is. Aztán lassanként a miniszterek is megérkeztek – kivéve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki február végén került kórházba, de nem derült ki, mivel.

Végül a katonai díszegység tisztelgése közben egy kocsi Sulyok Tamást is idefuvarozta, a családjával együtt. A Himnusz közös eléneklése, egy gyors versszavalás, kórusfellépés és egyházi vezetők áldása után az új köztársasági elnök elmondta a beiktatási beszédét.

„A kommunista diktatúrát lebontó szabad Magyarország hetedik köztársasági elnökeként állok önök előtt. Nem az volt az újévi fogadalmam, hogy mire a tavasz beköszönt, államfő legyek. Nem készültem erre a feladatra. De az évek során megtanultam becsülni a véletlen és kéretlen történések sorsformáló erejét. És ha a sors váratlan helyzetek elé állít és szolgálatra hív, az elől nem szabad kitérni. A hazát szolgálni a legnagyobb megtiszteltetés” – kezdte.

A köztársasági elnöknek a nemzeti egységét kell képviselnie, és ő állítja, ő ezt az egységet nem engedi megbontani. „Nem feledem, honnan jöttem, milyen szellemi és kulturális térben vert gyökeret a családom és személyes életem. Magyarságom, keresztény hitem, kulturális hovatartozásom nemzeti és európai, ezek forrásai értékeimnek. Ebből táplálkozik életem és munkám. Csak ebből a nézőpontból tudom és akarom szemlélni a világot.”

Sulyok szerint az ember és ember közötti zsinórmérték a kölcsönös tisztelet, a törvény előtt pedig mindenki egyenlő, nincs kivétel, nincs részrehajlás, ő pedig azt ígéri, hogy feleségével együtt mindig azok mellett lesznek, akiknek a legnagyobb szükségük van erre, például a rászorulók, elesettek, idős, beteg emberek mellett.

Ezután a legtöbbet a jogról és annak fontosságáról merengett, mivel szerinte az ő támasza és iránytűje a jog, ő pedig jogász és jogász is marad. „Elnökségem alatt mindvégig elsősorban a közjog talaján fogok állni” – mondta, majd arról beszélt, Magyarország jogállam, és bár szerinte ezt a szót politikailag használják, ő ezt úgy értelmezi, hogy „az állam működésének egésze a jognak van alávetve”.

„Minden bizonytalanná válik, ha az emberek eltérnek a jogtól: jó élet, biztonság, rend és szabadság akkor lehet, ha a polgároknak és az államnak közös a célja. Az államnak pedig szolgálnia kell a polgárait, nem mehet velük szembe.” Ezt hivatott szerinte segíteni az Alkotmánybíróság – amit mindeddig ő vezetett. Sulyok szerint az első és legszentebb kötelesség minden erőt és tehetséget arra fordítani, hogy „Magyarország Magyarország maradjon, alkotmányszerű függetlensége sértetlenül fennmaradjon”.

Azt is mondta, a közbizalomnak kell Magyarország kötőanyagának lennie, bizalom nélkül nincs működőképes állam, gazdaság és jogrendszer, őszinteség nélkül pedig nincs bizalom.

Egy ponton röviden megemlítette, hogy „elődje” kiválóan ápolta a nemzeti kapcsolatokat, ezt pedig követendőnek tartja, erről az útról nem akar letérni – igaz, Novák Katalin nevét nem mondta ki, ahogy Orbán Viktor sem tette az elmúlt egy hónapban. Sulyok szerint pedig kiemelten fontos a szomszédokkal és regionális partnerekkel jó kapcsolatot ápolni, a visegrádi országokkal és a világ minden nemzetével együttműködni.

„Arra fogok törekedni, hogy a kölcsönös érdeklődést, megértést erősítsem a gyanakvás helyett, a tisztelet biztosítsam a gyalázkodás helyett. Köztársasági elnökként minden cselekedetemmel azért fogok dolgozni, hogy mi, magyarok büszkék lehessünk majd a történelmünk még előttünk álló 21. századi fejezetei előtt is” – így fejezte be ünnepi beszédét.

Sulyok Tamás beiktatása még eléggé visszafogott volt ahhoz képest, amilyet Novák Katalin kapott két évvel ezelőtt. Ő a Parlament előtti Kossuth teret töltötte meg emberekkel, volt ott Rákóczi induló, leánykar és táncegyüttes, de még Rúzsa Magdi is énekelt neki egyet.

Nem minden köztársasági elnök igényelt egyébként Novákéhoz hasonló népünnepélyt a beiktatására, Sólyom László például külsőségektől és felhajtásoktól mentes ceremóniát kért.

Áder Jánost szintén a Sándor-palota előtti téren iktatták be, neki a Csík zenekar húzta, Blaskó Péter pedig elszavalta József Attila A Dunánál című versét. Schmitt Pál nyilvánosra tervezte a rendezvényét, de a ceremónia napján vihar volt, ezért végül a Sándor-palota udvarán felállított sátorban tartották meg azt körülbelül 200 meghívott előtt. Az előző államfő, Sólyom László nem ment el a beiktatásra, így a helye üresen maradt.

A politika nem érdekelte, de ahol tudott, segített a Fidesznek

Sulyok Tamás hivatalosan már március 5-től köztársasági elnök. Már az első napján aláírta a svédek NATO-csatlakozásának ratifikációját, amit több mint másfél évig tartó huzavona után szavazott meg az Országgyűlés, és rögtön le is cserélte a Sándor-palota főigazgatóját: Schanda Tamást Szabó Attila László, Sulyok korábbi alkotmánybírósági kabinetfőnöke váltotta. Az ellenzéki pártok szerint Sulyok személyében egy újabb pártkatona, egy biogolyóstoll, az autoriter rendszer egyik egyengetője lett az újabb államfő.

Még ha nem is közvetlenül a nép választja az államfőt, az alaptörvény szerint egyik legfontosabb feladata kifejezni a nemzet egységét, valamint őrködni az államszervezet demokratikus működése felett.

2016-tól köztársasági elnökké válásáig Sulyok az Alkotmánybíróság elnöke volt. Nyilatkozataiban mindig próbálta eltávolítani magától a politikát. Többször, több helyen is elmondta, hogy nem tud mit kezdeni a politikai kritikával, mert soha életében nem érdekelte a politika. Holott az alkotmánybírók végül is politikai kinevezettek: a politikai pártok jelölik és választják meg őket.

Sulyok alkotmánybíróként többször is a Fidesz politikai céljainak megfelelő döntött. Így történt a lex CEU, a hajléktalanság kriminalizálásának és a háborús tájékoztatás címén terjesztett kormánypropaganda ügyében is. A jogállamisággal kapcsolatos aggályainak is akkor adott hangot leginkább a nyilvánosság előtt, amikor a 2022-es választás előtt az ellenzék arról beszélt, hogy kormányváltás után feles többséggel is módosítható az alkotmány. Tölgyessy Péter politológus szerint Sulyok elnöksége alatt az Alkotmánybíróság végleg betagozódott a Fidesz hatalmi rendszerébe.

A napokban pedig az derült ki, hogy Sulyok egy korábbi interjújában valótlanságokat állított az apjáról, például hogy a második világháború után halálra ítélték, és tíz évig bujkálnia kellett. Sulyok a történészek állításaira úgy reagált, azokat nemtelen támadásoknak tartja, a családi legendárium szerint pedig az apjával azok történtek, amiket ő lenyilatkozott.

Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani.