Sulyok Tamás aláírta a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását
2024. március 5. – 16:50
Sulyok Tamás aláírta az Országgyűlésnek 2024. február 26-án Svédország NATO-csatlakozásáról hozott döntését – jelentette be a Sándor-palota. Ez az új államfő első döntése.
A magyar parlament ideiglenes elnökeként Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, „az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva” írta alá a csatlakozás ratifikálását március 2-án, és ő is nyújtotta be azt a köztársasági elnöknek. A ratifikálást végül nem Kövér Lászlónak kellett aláírnia, aki Novák Katalin február 10-i lemondása miatt ideiglenesen látta el a köztársasági elnöki feladatokat az új államfő beiktatásáig. Kövér ugyanis korábban az egyik leghangosabb ellenzője volt Svédország NATO-csatlakozásának.
Sulyok Tamás kedden nulla órától köztársasági elnök, ez az első elnöki döntése. Az új államfő úgy állt munkába, hogy még nem volt hivatalos beiktatása.
Pal Jonson svéd védelmi miniszter nagyon pozitív fejleménynek nevezte, az aláírást. „Roppant fontos dologról van szó és remélhetőleg most már tagok leszünk, illetve mindez már nem heteket, hanem csak napokat fog igénybe venni” – mondta Jonson, hozzátéve, hogy „a döntés biztonságosabbá teszi Svédországot, a NATO-t pedig erősebbé”.
„Hasznára lesz mindez Svédországnak és a NATO-nak is. Jót fog tenni az egész euroatlanti térség stabilitásának, hogy Svédország a NATO teljes körű tagjává válhat”
– tette hozzá a védelmi tárca vezetője.
Másfél évnyi huzavona ér véget
A magyar kormány több mint másfél éven át tartó huzavonája és üzengetései után az Országgyűlés múlt héten hétfőn szavazta meg a svédek NATO-csatlakozását. A javaslatot 188 igennel és 6 nemmel fogadták el – a Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel. Az ellenzéki képviselők megtapsolták az eredményt.
Svédország Finnországgal együtt 2022 májusában, az orosz–ukrán háború kirobbanása után döntötte el, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz. A katonai szövetség harminc tagállamából huszonnyolc utána szinte rögtön ratifikálta is az egyébként katonai szempontból erős két ország kérelmét, egyedül Törökország és Magyarország várt ki. Bár a kormány már 2022 júliusában benyújtotta a parlamentnek a ratifikációs javaslatot, utána a legkülönbözőbb indokokkal halogatták a szavazást:
- Társadalmi egyeztetés zajlik – ami a kormány honlapján, egy eldugott emailcímen keresztül zajlott.
- Az Országgyűlés elfoglalt – a kormány szerint épp az EU-val való megegyezéshez szükséges javaslatok elfogadásával voltak lekötve.
- Komoly vita van a Fidesz–KDNP frakcióban a kérdésről.
- Rendezni kell a svédekkel a konfliktust – küldtek is egy tárgyalódelegációt Svédországba.
- Sértettség – a svédek a kormánypártok szerint sértegették a magyarokat.
- Jöjjön Magyarországra a svéd miniszterelnök.
Ulf Kristersson végül eljött Budapestre, a jég pedig gyakorlatilag órák alatt megtört és szinte teljesen el is olvadt: a kormánypártok bejelentették, hogy támogatják a svédek NATO-csatlakozását, mert szerintük a svéd miniszerelnök látogatása „nagyon jó irányba vitte el a két ország kapcsolatát”.