Orbán új Gripenekről állapodott meg a svédekkel, és NATO-tagokként egymásért fognak küzdeni

• Előbb tárgyalt, aztán közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal pénteken Budapesten.
• Itt bejelentették, hogy Magyarország 4 darab JAS 39 Gripen-vadászgépet vesz még az eddig lízingelt 14 Gripen mellé.
• Megállapodtak arról is, hogy mesterséges intelligencia fókuszú kiválósági központot fog nyitni a svéd Saab és a magyar védelmi innovációs kutató intézet, és együtt fognak kutatni-fejleszteni.
• Orbán Viktor szerint a NATO tagjának lenni azt jelenti, hogy „készek vagyunk egymásért harcolni, egymásért életünket adni”, és ehhez újra kellett építeni a bizalmat a svédekkel. Nem lenne korrekt szerinte azt mondani, hogy a NATO-kérdésnek köze volt a védelmi megállapodáshoz.
• A svéd miniszterelnök szerint mostantól már NATO-tagokként fognak egymásért küzdeni.

„A mai találkozó egy hosszú folyamat állomása. Ezt a hosszú folyamatot lehet nevezni a bizalom újjáépítési folyamatának is, és ennek a szakasznak a végére ma pontot tehetünk” – mondta Orbán Viktor a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal tartott sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten.

Orbán szerint ő sikeresen elmondta a svéd kollégájának, hogy a magyar külpolitika szerint barátokat kell szerezni, ahol pedig különbözőképp gondolkodnak, ott tiszteletben tartják a különbségeket. Ezután arról kezdett beszélni, hogy „ritka alkalom, hogy svéd miniszterelnök jár Magyarországon”, így felidézné a svéd kollégájának, hogy „Svédország igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban”, mert befogadta a menekülő magyarokat. „Reméljük, hogy nem csináltak velünk rossz üzletet”, mondta erről.

Orbán személyes véleményét is megosztotta. Mielőtt Magyarország az unióhoz csatlakozott 2004-ben, „Svédország döntő partnerünk volt” ebben a kérdésben. A magyarok csatlakozási folyamata ugyanis szerinte sokkal tovább tartott, mint a magyarok szerették volna, mert a tagállamok között erről nem volt egyetértés. De akkor a tagállamok közül „Svédország a gyorsabb befogadás mellett érvelt, erre mi nagyon jó szívvel emlékezünk”.

A múltból ezután áttért a jelenre, ami szerinte „jól néz ki”: a kereskedelmi együttműködés egy sikertörténet, mert szerinte minden évben megdöntik a kereskedelmi forgalom rekordját, most már a 3 milliárd eurós érték felé haladnak. Együttműködés van a nukleáris kérdésekben, van svéd szereplő Paks II. kivitelezésében, emellett tavaly 70 ezer svéd turista jött Magyarországra. „Ez mind nagyon szép és jó, de ezekről mind nem volt szó ma. Nem erről beszéltünk. Ma a védelmi együttműködésről beszéltünk” – viccelődött egy kicsit Orbán.

A téma a magyar légvédelem volt. Szerinte az első Orbán-kormány alatt még kérdés volt, kell-e Magyarországnak önálló légvédelem, mert az nagyon drága, és ha kell, akkor milyen technológiával. Így jöttek képbe a svéd Gripenek. De akkoriban még „csórók voltunk”, nem tudtak annyi Gripent venni, amennyit akartak volna, így most bővítik a flottát, 4 darab JAS 39 Gripen géppel, és a már meglévő szerződéseket is meghosszabbítják, mert azok most futnának ki. „A megváltozott biztonsági környezetben – így kell hívni az orosz-ukrán háborút a diplomácia nyelvén – ennek különös jelentősége van”, mondta.

Emellett „a katonai rendszerekhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatási rendszert is meghosszabbítjuk, sőt, kiterjesztjük a kiképzés területére is”, és létrejött egy megállapodás a svédekkel arról, hogy mesterséges intelligencia fókuszú kiválósági központot fog nyitni a svéd Saab és a magyar védelmi innovációs kutató intézet, és együtt fognak kutatni-fejleszteni. „Ez nagy ambíció” Orbán szerint.

Végül azt is mondta, hétfőn összeül a magyar Országgyűlés, ahol szavaznak a svédek NATO-csatlakozásáról.

A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson ezután arról beszélt, a gripenes megállapodás „mindkét ország előnyére válik”. A Gripen „Svédország büszkesége, az egyik igazán fontos termék, amit a NATO-nak adhatunk, és örülök annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot”. Kristersson szerint a magyarok eddig 14 Gripent lízingeltek, ezek 2026-ban Magyarország tulajdonába fognak kerülni. Ezután megemlítette azt is, hogy két magyar is Stockholmban vehette át a Nobel-díját.

A felszólalások után két újságírói kérdésre volt lehetőség. Az egyik a svéd közmédiától jött. Onnan azt kérdezték Orbán Viktortól, hogy minek következtében változott meg a véleménye a svédek NATO-csatlakozásáról. A magyar miniszterelnök erre úgy reagált, a NATO tagjának lenni, hogy „készek vagyunk egymásért harcolni, egymásért életünket adni”, ehhez pedig erős alapú kapcsolatra, bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség. Óvatos és körültekintő előkészületek kellettek mindkét fél részéről, hogy újjáépítsék a megkopott bizalmat a két ország között. „Ez nem arról szólt, hogy megváltozott a véleményünk, egy folyamatot vittünk végig.” Nem lenne korrekt szerinte azt mondani, hogy a NATO-kérdésnek köze volt a védelmi megállapodáshoz, mert ez „nem egy üzleti megállapodás”. Az idáig vezető másfél éves útról azt mondta: „Nem csak elégedett vagyok az eredménnyel, minden lépését élveztem ennek a bizalomépítésnek a két fél között”.

A svéd közmédia a svéd miniszterelnöktől pedig azt kérdezte, hogy mivel korábban kritizálta a magyar demokrácia helyzetét, ezt fogja-e folytatni a továbbiakban is így, hogy NATO-tagok lesznek? A kormányfő úgy felelt, tiszteli, hogy a magyar parlament magyar döntéseket hoz. Tény, hogy a svédek több kérdésben más álláspontot képviselnek a magyaroknál, de ezt elfogadják. Mostantól már NATO-tagokként „küzdeni fogunk egymásért”.

A magyar köztévé annyit kérdezett, mikor érkezhetnek meg a Gripenek Magyarországra. Orbán Viktor erre nem tudott arra válaszolni, majd a honvédelmi miniszter feladata lesz-e, hiszen szerinte ezek a megállapodások bonyolultak. „Úgy döntöttünk, hogy megtartjuk a légvédelmi egységet, dönthettünk volna másképp is. De végül is, alapvetően a katonák véleményére hagyatkozva döntöttünk mellette”, mondta Orbán, aki szerint ez annyit tesz, hogy Magyarország része marad annak a közös akciónak, hogy együtt védhetik a NATO légvédelmét. „Ezt azt jelenti, hogy elköteleződésünk a NATO iránt megerősödik”, mondta.

A miniszterelnökök felszólalása előtt a két fél honvédelmi minisztere aláírta a két megállapodást svéd Gripen-gépekről.

Orbán Viktor lett az utolsó

A svéd miniszterelnök budapesti látogatása és a Karmelitában Orbán Viktorral tartott közös sajtótájékoztató lehet az utolsó aktus azelőtt, hogy a Fidesz jóváhagyásával a magyar parlament másfél éves huzavona után ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását. Magyarország ezzel a katonai szövetség utolsó államaként hagyja jóvá a bővítést, amelyet Svédország – a tavaly már felvett Finnországgal együtt – kezdeményezett, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt megváltozott biztonsági helyzetre hivatkozva. Svédország a katonai tömbhöz való csatlakozással két évszázados semlegességi politikájával szakít.

2022 szeptembere óta csak Törökország és Magyarország állta útját annak, hogy a skandináv ország tagja legyen a NATO-nak. A szövetség 30 tagjából ugyanis a szlovák parlamenti ratifikáció után csak a két ország maradt, akik erről nem döntöttek. (Hasonló várakozásra kényszerítették Finnországot, de a finnek csatlakozását tavaly márciusban a magyar, majd a török parlament is jóváhagyta.)

Ezután hosszas ígérgetés következett, hol 2022 végig, majd 2023 tavaszára ígérte a kormány a jóváhagyást, azt hangsúlyozva, hogy a törökök sem szavaztak, így nem Magyarországon múlik a svéd csatlakozás, és bizonyos, hogy nem a magyar parlament lesz az utolsó a ratifikációs folyamatban. Végül mégis utolsó lett, miután Törökország 2024 januárjában jóváhagyta a bővítést a skandináv országgal.

A törökök nem titkolták, mit akarnak

A török álláspont ismert volt, Ankara azért ellenezte a két északi ország felvételét, mert ott menedékjogot élveznek olyan kurd politikusok, akiket a török kormány szeparatizmussal vádolt terroristáknak tart. Köztük van több tagja a Kurd Munkapártnak (PKK), amely a 85 milliós Törökország lakosságának 15-20 százalékát kitevő kurdok képviseletében fellépve a nagyobb önállóságért csaknem 40 éve vív változó intenzitású fegyveres harcot a török állammal. A bővítés támogatásáért cserébe Ankara elérte, hogy Svédország szigorít terrorizmus elleni törvényein, a NATO pedig beleegyezett egy terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különleges koordinátori poszt létrehozásába.

Ezután Törökország 23 milliárd dollárért vásárolhatott az Egyesült Államoktól 40 F-16-os gépet és újíthatott fel további 79-et, amihez addig Washington nem járult hozzá a bővítés török feltartóztatása miatt.

Nem világos, mit is akart elérni a magyar kormány

Magyarország szempontjai kevésbé voltak világosak: társadalmi egyeztetésről, a parlament elfoglaltságáról, majd a Fidesz sértettségéről volt szó, mondván, Svédország méltatlanul beszél a magyar jogállamiságról. Tavaly márciusban egy küldöttség is járt a svédeknél – és a nem sokkal később a NATO-ba végül beengedett finneknél –, és úgy tűnt, hogy a formálisan Hende Csaba által vezetett küldöttség elégedett volt a látogatással. Az egykori honvédelmi miniszterrel együtt jelen volt a tárca aktuális vezetője is. Szalay-Bobrovniczky Kristóf is pozitívan nyilatkozott, megjegyezve, hogy a magyar légierő a svéd Gripen-gépekből áll, és ezt az együttműködést a kormány folytatni kívánja. Hende igényként annyit fogalmazott meg, hogy „ne terjesszék rólunk, hogy nálunk nincs jogállamiság”, valamint, hogy „nem szabad hazugságot terjeszteni” – bár ezzel formailag a hazugság halmazából kiemelte a jogállamiság hiányával kapcsolatos kifogásokat.

A ratifikáció azonban elmaradt – illetve külön vált Finnország felvételének jóváhagyásától – ezután a Fidesz frakción belüli vitára hivatkozott, amelyben a kormányfő ugyan a csatlakozást pártolja, ám az a frakciót megosztja. Kövér László a saját hazájukat gyűlölő svédekről beszélt, majd arról, hogy nem is kell feltétlenül Svédország csatlakozását megszavazni. A házelnököt egy, a magyar demokráciáról szóló svéd oktatóvideó akasztotta ki.

Orbán tavaly decemberben azt mondta, hogy a parlamentnek nem volt gusztusa hozzá, hogy napirendre vegye a kérdést. Az ellenzéki pártoknak ugyan lett volna, február 5-én kezdeményeztek is egy rendkívüli ülést a svéd csatlakozás jóváhagyásának érdekében, azt azonban a Fidesz távolmaradásával megfúrta.

Ekkor már a svéd kormányfő látogatása volt a kormánypárt fő követelése, amelyet Stockholm eleinte elutasított, végül elfogadott, így jutottunk el, a ratifikáció célegyenesébe, 19 hónappal azután, hogy Svédország jelezte csatlakozási szándékát.

Bár Gulyás Gergely egy januári kormányinfón stratégiai szempontból kevéssé jelentősnek nevezte Svédország esetleges csatlakozását, valójában a NATO egy erős hadsereggel bővül – ahogy Finnország esetében is, amelynek 1300 kilométeres közös határszakasza van Oroszországgal. Ezzel megkétszereződött a közvetlen orosz-NATO határ, amely eddig Oroszország és a balti államok, illetve a kalinyingrádi exklávé révén Lengyelország között húzódott.

Svédország megjelenése a NATO-ban a Balti-tengeri orosz flotta mozgásterét szűkítette le, így a finn és a svéd bővítés valójában súlyos stratégiai veresége az Ukrajna ellen háborút indító Vlagyimir Putyinnak. A két északi ország hadseregének erejéről, csatlakozásuk jelentőségéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.