Svéd NATO-csatlakozás: A Fidesz nem ment el a rendkívüli parlamenti ülésre, David Pressman viszont ott volt

2024. február 5. – 13:02

Svéd NATO-csatlakozás: A Fidesz nem ment el a rendkívüli parlamenti ülésre, David Pressman viszont ott volt
A rendkívüli parlamenti ülés 2024. február 5-én – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeztek az ellenzéki pártok hétfő délutánra, hogy az Országgyűlés mihamarabb megszavazza Svédország NATO-csatlakozását. A Fidesz-KDNP képviselői azonban – ahogyan azt előre jelezték – nem mentek el az ülésre. Így a napirendet sem tudták elfogadni, és a napirendi felszólalások után Lezsák Sándor berekesztette az ülést.

Erős üzenete volt ugyanakkor, hogy az ülést a karzatról figyelte David Pressman amerikai nagykövet, valamint Hollandia, Norvégia, Dánia, Lengyelország és Szlovákia budapesti nagykövete is. A Szabad György Irodaháznál megjelent a finn nagykövet is, aki helyszíni tudósítónknak azt mondta, Finnország NATO-tagsága sem lesz teljes addig, amíg Svédország csatlakozását nem szavazzák meg.

Nagykövetek a karzaton – Fotó: Bődey János / Telex
Nagykövetek a karzaton – Fotó: Bődey János / Telex

Miközben Orbán Viktorék Sopronbánfalván tartanak kihelyezett kormányülést, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szűk két órával a parlamenti ülés előtt Facebook-oldalán azt írta: a svéd NATO-ratifikációra a rendes parlamenti ülésszak elején kerülhet sor, de ehhez szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója.

„Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor idejönnek, ahogy Törökországba is elmentek.”

Az ellenzéki képviselők az üres kormánypárti padsoroknak címezték így a napirend előtti felszólalásaikat. Elsőként az LMP-s Kanász-Nagy Máté kapott szót, aki leginkább az akkumulátorgyárakról, a párt kiemelt beruházások eltörléséről kezdeményezett népszavazásáról és a rákosrendező mini-Dubaj beruházásról beszélt.

A képviselői felszólalásokra eddig minden esetben miniszterek, államtitkárok reagáltak. Most azonban még egy államtitkár sem ment el az ülésre. Kanász-Nagy felszólalása végén az ülést vezető Lezsák Sándor az üres kormánypárti padsorokról úgy fogalmazott: „láthatóan a kormány nevében senki sem kíván válaszolni a felszólalásra”.

Kanász-Nagy Máté – Fotó: Bődey János / Telex
Kanász-Nagy Máté – Fotó: Bődey János / Telex

Ha Orbán Viktorra hallgatunk, akkor minden alkalommal keservesen csalatkoznunk kell, mondta Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője.

„Honnan lehet tudni, hogy Orbán Viktor hazudik? Onnan, hogy mozog a szája.”

Mint a Párbeszéd politikusa felidézte: a miniszterelnök azt ígérte korábban, hogy az Országgyűlés az első adandó alkalommal meg fogja szavazni Svédország NATO-csatlakozását. Ehhez képest nem jöttek el a fideszes képviselők, amikor erre lehetőségük lenne. Akkor sem mondott igazat Tordai szerint a kormányfő, amikor azt ígérte: nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálja a svédek NATO-csatlakozását.

A Párbeszéd képviselője szerint a magyar kormány elárulja Magyarország érdekeit azzal, hogy akadályozza a svédek felvételét, és egyedül Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálja ezzel a színjátékkal. Ezt a frissen felállt Szuverenitásvédelmi Hivatalnak kellene vizsgálnia szerinte, ha az valóban független intézmény lenne.

A Mi Hazánk-os Novák Előd arról beszélt: törvény írja elő, hogy a képviselőknek kötelező ott lenniük egy szavazáson, ám a kormánypárti képviselők nem mentek el az ülésre.

„Talán egy újabb pedofil bűnöző eltussolójának szabadon engedésének ügyében lobbiznak az államfőnél”

– utalt arra, hogy Novák Katalin államfő a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelemben részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatóhelyettesét. K. Endre zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat, illetve hamis vallomást tegyenek.

Novák Előd – Fotó: Bődey János / Telex
Novák Előd – Fotó: Bődey János / Telex

Novák Előd azt javasolta a kormánypártoknak, hogy a szavazásnál vétózzák majd meg Svédország NATO-csatlakozását, szerinte ugyanis

Európa békéjét akkor lehet biztosítani, ha vannak katonailag semleges zónák, azaz „pufferzónák”.

Novák Katalin méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre, és le kellene mondania, folytatta a felszólalások sorát Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok képviselője. A mostani ügy is azt jelzi szerinte, hogy sokkal jobb lenne, ha a köztársasági elnököt a magyar állampolgárok közvetlenül választanák meg, és nem a parlament fideszes kétharmada.

Arról is beszélt Brenner, hogy pártja levélben szólította fel a köztársasági elnököt a lemondásra, és ehhez várják a többi képviselő aláírását is. Emellett arra biztatnak mindenkit, hogy vigyenek leragasztott szájú plüssállatokat a Sándor-palota elé. Ez szimbolizálja Brenner szerint, hogy K. Endre el akarta hallgattatni a bicskei gyermekotthon áldozatait.

A magyar nemzeti érdekkel ellentétes Brenner szerint az a szomorú játék, amit a kormány Svédország NATO-csatlakozásának ügyében játszik az elmúlt másfél évben. Miért jó a magyaroknak, hogy Orbán Viktor és a Fidesz Putyin bábjává vált, és az orosz nemzeti érdekeket szolgálja ki? – kérdezte Jobbik képviselője az üres kormánypárti padsoroknak címezve. „Szégyen, gyalázat, hogy ma nincs itt a Fidesz megszavazni Svédország NATO-csatlakozását”.

A nemzet szentélye az Országgyűlés, „mégis itt vagyunk fidesztelenül és kormánytalanul”, kezdte felszólalását az MSZP-s Harangozó Tamás, aki szerint nem szabad szórakozni „sem a saját országunk biztonságával, sem a szövetségeseink biztonságával”, a svédek NATO-csatlakozása pedig a biztonságot növelné.

„Mennyire békepárti az a kormány, amelyik másfél éve azzal szórakozik, hogy akadályozza a NATO bővítését?”

– tette fel a kérdést Harangozó, aki szerint ha tényleg békepártiak lennének, itt lennének most a parlamentben, és „tíz perc alatt véget vethetnénk ennek a színjátéknak”.

Harangozó Tamás – Fotó: Bődey János / Telex
Harangozó Tamás – Fotó: Bődey János / Telex

Emberségről, méltóságról és szabadságról beszélt napirend előtti felszólalásában Bedő Dávid, a Momentum képviselője Karsai Dániel, ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász ügyében. A Nemzeti Választási Bizottság múlt héten nem engedte át az aktív eutanáziáról szóló népszavazási kezdeményezést, pedig Orbán a decemberi kormányinfón egyértelműen kimondta: népszavazás lesz a kérdésben.

„Milyen ország az, ahol szenvedésre és kilátástalanságra kényszerítjük a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket?”

– kérdezte a Momentum képviselője.

A felmérések azt mutatják szerinte: a magyarok döntő többsége támogatja az aktív eutanázia engedélyezését. Bedő szerint az állampárti képviselők gyávák voltak Karsai Dániellel beszélgetni a parlamentben decemberben, és gyávák ahhoz is, hogy megkérdezzék a magyarok véleményét népszavazáson.

Nem lehet visszaélni az elnöki kegyelemmel, Novák Katalin méltatlanná vált a tisztségére, folytatta felszólalását Bedő. Azt is mondta, hogy a Momentum tüntetést szervez péntek délutánra a Sándor-palota elé. „Nincs kegyelem a pedofiloknak és a bűntársaiknak!”

„Orbán Viktor személyes hiúsága és a szomszédban gyerekeket gyilkoló Putyin iránti elkötelezettsége vezetett oda, hogy utolsók lettünk”

– jelentette ki a DK-s Vadai Ágnes, aki szerint senkinek nem szabad elhinnie, hogy ebben a kérdésben Orbánon kívül bárki beleszólhat a kormánypárti padsorokból. „Orbán játszik a haza biztonságával, aminek nagy ára lesz, de őt nem igazgatja. Látható, el sem jött.”

A Fidesz „törvények felett álló pedofilhálózatáról” is beszélt Vadai a bicskei gyerekotthon igazgatóhelyettesének adott elnöki kegyelem ügyében. Kaleta Gábor után „egy újabb fideszes pedofil lehet szabadlábon”, mondta Vadai, aki szerint „pedofil és pedofilsimogató egykutya”.

Vadai Ágnes – Fotó: Bődey János / Telex
Vadai Ágnes – Fotó: Bődey János / Telex

A képviselő Novák Katalinról azt mondta, „nem lehet tovább köztársasági elnök ez a nő”, ő maga pedig nemcsak a pedofiloktól, hanem azoktól is „undorodik, aki kegyelmet ad”. „Nem lesz kegyelem: ha pedofil vagy, üldözni fogunk, elkapunk és börtönbe kerülsz. Nem fog minket érdekelni, kinek a kije van, hányszor jársz templomba, börtönbe kerülsz és sokáig”.

A Fidesz és KDNP képviselői nem szólaltak fel, így alig egy óra alatt véget ért a rendkívüli parlamenti ülés.

„Valakinek utolsónak is kell lennie”

A magyar kormány és a fideszes politikusok hónapokig azt ígérik, hogy nem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amely ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását, mégis ez lett. A török parlament ugyanis két hete megszavazta az északi ország felvételét.

A kormány még 2022 júliusában nyújtotta be a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, Kövér László több mint másfél éve nem vette napirendre a szavazást, azzal az indokkal, hogy vita alakult ki a kérdésről a Fidesz-frakción belül.

Orbán Viktor a török parlament szavazása előtti utolsó pillanatban hiába hívta meg tárgyalni a svéd miniszterelnököt, de a svéd válasz annyi volt: nem látnak okot a találkozóra. Tobias Billström svéd külügyminiszter rövid válasza szerint viszont remélik, hogy Magyarország mielőbb ratifikálja a NATO-tagságot. A magyar miniszterelnök azt ígérte, hogy az első adandó alkalommal lezárják itthon is ezt a kérdést.

Orbán és svéd kollégája, Ulf Kristersson összefutott ugyan Brüsszelben a múlt heti uniós csúcson, de nem került szóba a NATO-csatlakozás. A svéd miniszterelnök sajtóhírek szerint azt mondta Orbánnak, hogy szívesen találkozik vele Budapesten, de csak miután Magyarország ratifikálta a felvételüket. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor Ulf Kristersson akkor járna el „tisztességes és korrekt módon”, ha még az országgyűlési szavazást megelőzően eljönne Magyarországra.

A Fidesz-frakció az Atv.hu kérdésére már múlt héten jelezte: nem vesznek részt a rendkívüli parlamenti ülésen, a zárószavazással megvárják a két miniszterelnök találkozóját.

A parlament tavaszi ülésszaka csak február végén, a tervek szerint február 26-án indul. Kövér László úgy fogalmazott nemrég: ő nem érzi úgy, hogy bármi sürgetné Magyarországot, sőt, szerinte rendkívüli helyzet sem állt elő, és „valakinek utolsónak is kell lennie”.

A napirend elfogadásához a Fidesz-KDNP képviselőjére is szükség lenne. A rendkívüli ülésen a DK egyik törvényjavaslatát is tárgyalták volna, amely a párt szerint a magyar munkavállalók védelmét biztosítaná, és szigorúbb engedélyeztetési eljárásokat, valamint fokozott munkaügyi ellenőrzéseket írna elő az akkumulátorgyáraknak. Ugyancsak napirendre szerette volna venni az ellenzék a Momentum méltóságteljes életvégi döntésről szóló határozati javaslatát is.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!