Átengedte az NVB az LMP kiemelt beruházásokról szóló népszavazási kérdését

Egy trükkös törvénymódosítással ellehetetlenítették tavaly az LMP népszavazási kezdeményezését a kiemelt beruházások eltörléséről. Az év elején a párt benyújtotta az újrafogalmazott kérdést, amit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vita nélkül, egyhangúlag (12 igen) hitelesített a csütörtöki ülésén.

A most átengedett kérdés így szól: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?

Az LMP még tavaly nyáron adott be népszavazási kezdeményezést a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezéséről. Az NVB először elkaszálta a kérdést, mert szerintük a választók nem értenék, hogy miről szavaznak. A fellebbezés után azonban a Kúria átengedte a kezdeményezést.

Már épp megkapta volna az aláírásgyűjtő íveket az LMP december közepén, amikor a kormány fifikás megoldást talált ki a Szabad Európa cikke szerint:

a kérdésben szereplő törvényt hatályon kívül helyezte, és a fontosabb részeit egy az egyben (Ctrl+C, Ctrl+V) átmásolta az Országgyűlés előtt fekvő építészeti törvény javaslatába a szavazás előtt pár nappal.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese a lapnak azt mondta: szerinte a kormány szándékosan húzta el az építési törvény parlamenti vitáját, „hogy legyen idejük megvárni a Kúria döntését és utána betenni a módosító javaslatokat”.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza pedig arról beszélt a Szabad Európának, hogy jogi akadálya ugyan nincs a trükközésnek, „de alkotmányos jogelvet biztosan sért a kormány, hiszen ez a népszavazás intézményének teljes kiüresítése lehet, ami végső soron sértheti az állampolgárok népszavazáshoz való jogát.”

Miután a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium törvényjavaslatát az Országgyűlés megszavazta decemberben, majd Novák Katalin is aláírta, az LMP visszaadta a már felvett aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Irodának. Már akkor jelezték, hogy az év elején benyújtja az újrafogalmazott – építészeti törvényre hivatkozó – kérdést. Emellett az Alkotmánybírósághoz fordultak az építészeti törvény kiemelt beruházásokkal kapcsolatos része miatt.

Csárdi Antal, az LMP képviselője január elején úgy fogalmazott: a kormány retteg attól, hogy az állampolgárok véleményt mondjanak a kiemelt beruházások felgyorsításáról, mert tudja, hogy az „a törvénytelenségek törvénye”. Az építészeti törvénybe emelt passzusok megteremtik annak a jogi lehetőségét, hogy a kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházásokra egyedi szabályokat határozzon meg kormányrendeletben, és felgyorsítsa azokat.

Az LMP szerint a kiemelt beruházásokról szóló paragrafusok ellentétesek a helyi önrendelkezés alapjogával, hiszen a törvény alapján a kormány a helyi önkormányzatok megkérdezése nélkül telepíthet például szennyező gyárakat a településekre. Azt várják az Alkotmánybíróságtól, hogy mondja ki az építészeti törvény kifogásolt szakaszának az alkotmányellenességét.

Az NVB döntése ellen 15 napon belül lehet a Kúriához felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A Kúria ezután 90 napon belül dönt arról, hogy a választási bizottság határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja.