Elfogadták Lázár János polgári jó ízlést védő építészeti törvényét

Az Országgyűlés 135 igen, 44 nem szavazattal és 12 tartózkodással elfogadta Lázár János új magyar építészeti törvényét, aminek a miniszter elmondása szerint az a célja, hogy elősegítse a polgári jó ízlést, javítsa az életminőséget, és megőrizze az építészeti örökségünket és zöldfelületeinket.

Mit jelent a törvény?

A most megszavazott, „magyar építészetről szóló törvény” nem összekeverendő a szintén Lázár János építési és közlekedési miniszter által beterjesztett korábbi javaslattal, amelyet a parlament már nyáron elfogadott. Ez szintén a magyar építészetet célozta, de a beruházások oldaláról fogta meg azt: sok kritikát is kapott emiatt ellenzéki oldalról, elsősorban a centralizáció félelme miatt.

Lázár erre azonban azt mondta, neki meggyőződése, hogy hatékonyabb, ha egy kézben összpontosul az állami beruházások megvalósítása. „Magyar alapanyagokból, magyar munkavállalókkal, magyar szaktudással, a magyar haszon érdekében” – így foglalta össze ekkor a miniszter a javaslatot. A mostani törvény megszavazásával Lázár János második, építészetre vonatkozó törvénye is átment a parlamenten. A „magyar építészetről szóló” törvénynek három fontos pillére van:

összevonja az épített környezet alakítására, a településkép védelmére és a kulturális örökség védelmére vonatkozó törvényeket.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész fejtette ki egy előadásában. Lánszki azt mondta, hogy az elmúlt 25 évben a magyar zöldterületek 10 százalékát építették be. Ezek nem már szabályozott, közigazgatási határon belüli, hanem átminősített mezőgazdasági vagy erdőterületek voltak. Emiatt került első helyre a környezetvédelem, az új törvény szigorúan tiltja új külterület belterületbe vonását a következő években.

Mivel itthon általában drágább a régebbi épületeket felújítani, mint egy újat húzni a helyükre, ezért vették bele a törvénybe a már meglévő épületállomány védelmét is. Emellett Lánszki elmondása szerint az új törvény

• vétójogot ad a főépítészeknek;
• minden építésnél bevezetik a kötelező tervezői művezetést,
• és használatbavételi engedélyt is csak úgy lehet majd megkapni, ha arra az építész is rábólint.
• Valamint lesz zöldterületi tanúsítási rendszer, megszűnik az egyszerűsített bejelentés,
• egyszerűsítik a HÉSZ fogalmát, szigorodik a szabályozás a reklámhordozókkal kapcsolatban,
• és műemlékeknél illetékmentességgel, jövedelemadó-kedvezménnyel segítik majd a felújításokat.

Az új törvényt sávosan vezetik majd be, egyes részei már február 1-jén, a többi 2025. január 1-től lesz hatályos – mondta el előadásában Lánszki.

A magyar építészet

Az Építési és Közlekedési Minisztérium már jóval korábban összeállította a magyar építészetről szóló törvény koncepcióját: a terveik szerint a törvénynek már júliusban hatályba kellett volna lépnie, de aztán elcsúsztak a dolgok, az Országgyűlés is csak a tervezettnél később tárgyalta a javaslatot. A fentebb is említett változással, az egyszerű bejelentést tudomásulvételi eljárássá alakításával olyan kapuk is megnyílnak, amik eddig nem voltak a rendszerben: az új törvény alapján például az építtetők már előre megtudhatják, hogy a lakóépületük szabályos lesz-e, nem csak a beruházás végén derül ki, hogy valami probléma van.

A két törvénytervezetről Lázár János is úgy fogalmazott, hogy bár a „magyar építészetről szóló törvényt” az egyeztetések elhúzódása miatt külön terjesztik be, ez, illetve az építési és beruházási törvény „együtt határozza meg, hogy a jövőben mit lehet építeni Magyarországon”.

A javaslat korábbi koncepcióját már a tavasz elején közzétették.