Kész Lázár új építési törvénye, kár, hogy közben az építőipar lenullázódott

Elfogadta a parlament az állami építési és beruházási törvényt, Lázár János építési és közlekedési miniszter a témának szentelte első, a minisztérium épületében tartott sajtótájékoztatóját. Ezen elsősorban a szakmának és a törvény előkészítését összefogó Dányi Gábor államtitkárnak köszönte meg a munkát. Mint a miniszter elmondta, nem szerzett nagy népszerűséget azzal, hogy 5500 milliárd forintnyi beruházást függesztett fel, miközben leszögezte, hogy korábban a politikai közössége 28 ezer milliárd forint értékben fejlesztette az országot. Ám ekkor, elsősorban az energiaszámlák megugrása miatt jött előbb a felfüggesztés, majd az elállás. Így is 3300 milliárd forintnyi, már folyamatban lévő beruházást kellett folytatnia az államnak.

A 3300 milliárd forint központi beruházás mellett 1500 milliárd forint projekt zajlik más tárcáknál. Eközben indult el az a munka, amelyhez a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek és a szakmának is voltak észrevételei, ez pedig arról szólt, hogy miképpen lehetne hatékonyabban elkölteni az állami beruházások során a közpénzt.

A törvény elkészült

Az augusztus 1-től hatályba lépő törvény egy adott beruházást a megvalósulás teljes életciklusa alatt szabályoz. A tárcák 10 éves terveket adnak le, ezek lehetnek iskolák, óvodák, hidak, de akár sportlétesítmények is.

„A lobbik előtt nyitva állunk, de a társadalom számára transzparens módon kell elfogadni a beruházási döntéseket”

– mondta Lázár a sajtótájékoztatón.

A korábbi megrendelőcégeket integrálták a minisztériumba. A fő cél, hogy a magyar adófizetők pénzéből magyar gazdasági szereplők dolgozzanak, vagyis a törvény egyfajta patrióta (protekcionista) szabály is. Erre azért is szükség van, mert mint cikkünkből később kiderül, az építőipar brutális állapotban van. Lázár János egyfajta kultúraváltást is szeretne, így kiviteli terv, pontos, alapos előkészítés nélkül nem indulhat el beruházás. A korábbinál jóval nagyobb versenyt szeretne a miniszter, így az egyajánlatos közbeszerzéseknek vége lesz, augusztus 1-től csak az az ajánlat lehet érvényes, amelyre több ajánlat is érkezett. Egy ajánlat nem ajánlat, akkor nem lesz érvényes a közbeszerzés.

Emellett a győztes ajánlattevőkkel tárgyalások indulnak, vagyis még a győzelem után is belép egyfajta versenyeztetés. A jövő közbeszerzéseiben erősebb lesz a zöld szempont, amelyhez a miniszter nagyon sok európai, elsősorban német beszerzési szabályrendszert vizsgált meg. Szintén fontos technika lesz az árlejtés és az ajánlatok nyilvánossá tétele, ahogy

„fontos a magyar cégek helyzetbe hozása, ami az alapanyagtól a kivitelezésig mindenféle fázisban fontos, de nem lesz elég, ha valaki magyar, az is fontos, hogy jó legyen”.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke üdvözölte a sok szakmai egyeztetést, és kifejezte azon reményét, hogy ez így marad a jövőben is. A szövetség az állami építések hiányosságaira hívta fel a figyelmet a munka során. Ilyen volt korábban az előkészítés (nem voltak tervellenőrzések, jó becslések), nehéz volt eligazodni az állam útvesztőiben, és nem érvényesült kellően a verseny.

Az elnök szerint az állami és önkormányzati szféra a legnagyobb megrendelő, fontos, hogy ezek a szereplők a szakmával együtt gondolkodjanak az új igények mentén.

Szintet kell lépni, meg kell reformálni a szabályozást, az állam fontos megrendelő és ellenőrző is (erről a gondolatról még később).

Már nem lehet elviselni

Az új törvény ugyanis kétségbeejtő helyzetben találja a magyar építőipart. Ahogy korábban az évi 15 százalékos növekedés sem volt normális, a mostani gigantikus visszaesés sem az, erre már tényleg nem tud reagálni a szektor.

Tibor Dávid (Masterplast), az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának az elnöke négy építőipari kategóriát emelt ki helyzetértékelésében.

• Állami beruházások – itt teljes stop van, de 2024-ben sem várható újraindulás, hiszen amennyiben már lesznek is pályázatok, a hosszabb előkészítési igény miatt munka csak 2025-ben várható.
• Lakáspiac – ez is zéró, akinek van pénze, az nem lakásba fektet, hanem 16 százalékra odaadja az államnak, akinek nincs, az magas lakáshitelkamatokkal találkozik, a városi csok kivezetése előtt még lehet egy kis hajrá, de utána annál mélyebb lehet a gödör.
• Ipari, kereskedelmi, logisztikai – még itt a legjobb a helyzet, ám ahogy Koji László sérelmezi, amikor működő tőke érkezik Magyarországra, nincsenek kikötve a tárgyalások során, hogy a magyar termék, szolgáltatás, kivitelezés legyen kötelező. Már 15 ezer külföldi dolgozik a magyar építőiparban, a legrosszabb az, hogy ma már nem is magyar cégeknél, hanem indiai, török, kínai vállalkozások alkalmazottjaiként.
• Felújítási piac – ez is megállt, de ez viszonylag gyorsan mobilizálható.

Egy tanulságos felmérés

Juhász Attila (Újház), az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke elmondta, hogy mintegy 30 ezer embert foglalkoztat a kereskedelmi ágazat. Közülük 150 nagyobb kereskedő körében végzett felmérést a tagozat.

Az derült ki, hogy

2023-ban a kereskedőcégek 92 százaléka visszaeső árbevétellel számol, 4 százalék stagnálást vár, és csak 4 százalék bízik a növekedésben. Az első félévben 24 százalékkal esett a szektor forgalma,

de voltak áremelkedések is, így ez volumenben még nagyobb, 30 százalékos visszaesés. Az állami nagy projektek még kifutnak, ott kisebb a visszaesés, de a lakossági vevők kereslete akár 40 százalékkal is zuhant.

A cégek többsége az építési termékek egy részénél további árcsökkenést prognosztizál, viszont legalább hiányjelenségek már nincsenek, a korábban tapasztalt beszerzési nehézségek megszűntek, nincs olyan termék, amit ne lehetne beszerezni.

Ez még nem a mélypont

Koji László szerint

a szektor rendelésállománya 29 százalékkal apadt (a mélyépítésben 35 százalékkal), de még nem vagyunk a mélyponton, ciklikusság jellemző az építőiparra, de ennek a ciklusnak a gyorsasága és a mélysége is aggasztó, kivéreztetheti az ágazatot.

A szektorban az év elején 385 ezren dolgoztak, ma 370 ezren, de ha újabb 10-15 százalékot esik az ágazat, akkor 30-50 ezer emberre nem lesz szükség.

Juhász Attila elmondta, hogy ebben a helyzetben a szakma nem támogatást szeretne, hanem munkát. A napi ügymenetet leginkább akadályozó tényezőként a cégek a megrendelések hiányát jelölték meg, de súlyos nehézséget okoz a magas infláció, a konkurencia, az árverseny és a gazdasági szabályozók gyors változása is.

A javaslat

Hogy lehetne csökkenteni ezt a visszaesést? Hogyan lehetne az építőipari kapacitásokat megtartani? Az ÉVOSZ minden vezetője szerint egy, az uniós forrásokat megelőző, hazai forrásból finanszírozott épületenergetikai programot kellene indítani.

Egy olyan programot, ami korábban az alacsony rezsiárak miatt nem érte meg a lakosságnak, aztán az energiaválság és a rezsicsökkentés csökkentése idején már megérte volna, de most nincs pénze az embereknek.

Ezért bízik a szakma abban, hogy a kormány kedvező kamatozású, a lakásépítést fellendítő, lakásfelújítási kedvet ösztönző programba fog. Valahogy úgy, mint az otthonfelújítási programban, egyet adjál, egyet adok mellé, de ezúttal csakis energetikai korszerűsítésekre.

A szakma szerint ugyanis nagyon sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése és a termelés fenntartása érdekében. Ilyen programról már Lantos Csaba energiaügyi miniszter is beszélt, ennek ugyanis a hazai gázkereslet visszaszorításában és az uniós klímavállalásaink elérésben is fontos szerepe lehetne.

Egy energetikai felújítást célzó program hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne részben a lakosság, nagyobb részt pedig az államháztartás számára (rezsiharc finanszírozása).

A környező államok amúgy mind finanszíroznak ilyen programot, igaz, ott van rá RRF-forrás is, mindenesetre most egyszerre zajlik hasonló cseh, szlovák, lengyel, román, osztrák program is.

Lázár János a sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy híve az épületenergetikai korszerűsítésnek, óriási szükség lenne erre, mert 800 ezer panellakás és 800 ezer Kádár-kocka van az országban. Most sem magánerő, sem állami forrás nincs erre, igaz, Lantos Csaba tárcájánál vannak erre célszámok, ám ha lesz is ilyen program, nem ez fogja a szektort megmenteni.

A magyar gyártók nehézségei

Tibor Dávid elmondta, hogy

az építőanyag-gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés. A kereskedők ugyanis folyamatosan apasztják a készleteiket, egyrészt már nincs hiány, másrészt további áresésben bíznak, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol a gyártó vállalatokra.

A gyártók komoly döntésekre kényszerülnek, nemcsak az eredményesség apad, de már a veszteséget kell valahogy finanszírozni, és aki ezt nem tudja vagy nem akarja vállalni, ott a szakképzett munkaerő 20-25 százalékának elbocsátása, műszakok leállítása vagy akár gyárbezárások is felmerülnek.

Akinek van pénze, annak viszont tényleg megéri most felújítani, hiszen az anyagárak negyedével, a mesterek árai pedig nagyjából 10 százalékkal csökkentek, most a legjobb szakemberek is ráérnek, mondta Juhász Attila. Ami az egyes árakat illeti,

• a betonacél 35 százalékos,
• a faanyagok 20 százalékos,
• a gipszkarton 18 százalékos,
• a szigetelő habok 15 százalékos visszaesést mutatnak el egy év alatt.

További árcsökkenés

Az árváltozások tekintetében az említett körkérdés válaszai alapján elmondható, hogy az építőanyagok, építési termékek ára a második félévben is várhatóan csökkenni fog, de csak egy számjegyű mértékben.

A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok, valamint a betonacélok tekintetében, a legkisebb mértékű árváltozásra a festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetében számítanak a piaci szereplők.

2023-ban az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások a 2022. évihez képest átlagosan 8,3 százalékos béremeléssel kalkulálnak. Korábban az építőipar szakképzett munkaerejének az országos átlagnál jobban nőtt a bére, ez most megállt. A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, hogy a munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan vagy könnyebben találnak szakképzett munkaerőt, de azért sokan igyekeznek megtartani is a stábot, mert speciális ismereteket igényel ez a szakma, amit nem könnyű átadni.

Nemzeti tüzép

A kereskedők többsége szerint a következő Lázár-szabályozásban, vagyis az új építészeti törvény tervezetében megfogalmazott Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi Hálózat („nemzeti tüzép”) bevezetése negatívan befolyásolná majd jövőbeni működésüket. Azt gondolják a cégek, hogy az építési termékek ellátásbiztonságát képesek megoldani pótlólagos állami hálózat működtetése nélkül.

A szakma pozitív megvilágításban láttatta a már elfogadott állami építési törvényt, mert az hosszú szakmai egyeztetésen ment át, a szektor érdekeit tartalmazza, de azt többen is hangsúlyozták, hogy az még eléggé messze van, hogy el is induljanak a törvény szabályozta projektek.

Mindenesetre az államnak három szerepe is van, és mindegyikben „teljesítenie” kellene. Hiszen az állam egyszerre

• szabályozó (ezt most gőzerővel végzi is),
• megrendelő (itt legalább az előkészítéseknek meg kellene indulniuk),
• és ellenőrző (a szakma itt is „helyzetbe hozást” remél, például a kóklerek kiszűrését és az unión kívüli külföldiek ellenőrzését).

Az egyébként a forgalmazott termékkörökben is látszik, hogy most tényleg nem indulnak projektek. Ami a technológiai sorrendben előbb van, vagyis a betonacél, a falazóanyag, a tetőcserép, ott a legnagyobb, 50 százalék körüli a visszaesés, ez a kiesés majd eltolva jelentkezik a csempénél, parkettánál, szigetelőanyagnál is.

Lázár János elmondta, hogy a választások előtt mindig arra lehet számítani, hogy megélénkülnek a beruházások, de az joggal elvárható, hogy Debrecenben, Nyíregyházán, Székesfehérváron ne török vagy kínai építőipari cégek érkezzenek.

Magyarországnak szüksége van vendégmunkásokra, de nem az építőiparban, hanem inkább a gyártásban.

Lázár János reakciói

Lázár János a felvetett problémák után elmondta, hogy az építészeti digitalizáció új perspektívát nyit, a törvény szerint mindenkinek a modern BIM (Building Information Modeling) rendszerben kell dolgoznia, aki az államnak szeretne szállítani. Az építésinformációs rendszer mellett költséginformációs rendszer is lesz, nehogy olyan elszállások legyenek, mint korábban, amikor egy 10 egységgel tervezett projekt 26 egységes projektre nőtt a folyamat végén.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jövőben a kivitelezők kevesebbet fognak keresni az ÉKM által felügyelt projekteken. Bár természetesen a mostani magas inflációs környezetben bizonyos költségemelkedések elismertethetők, a miniszter rögzítette: korrektségre ugyan mindenki számíthat, de a ráemelések nem bemondásra és nem lobbialapon fognak történni.

A tárca legfeljebb 30 százalékról hajlandó beszélni, de ennek is legfeljebb a felét vállalja át igazságügyi szakértői becslések alapján. Ha semmi mást nem ér el a tárca, már érdemes volt a Pénzügyminisztériumnak megfinanszíroznia

– mondta Lázár János

Elhangzott, hogy az önkormányzatok beruházási szabadsága megmarad, de az ÉKM rálátást kér a projektek tervezésére, illetve lebonyolítására. Lázár János ugyanakkor utalt arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármester felszólító levele ellenére még nem zárult le a Lánchíd elszámolási vitája, „de senkinek nem maradunk adósai, sem anyagi, sem politikai értelemben”, mondta a miniszter.

A törvény számos egyéb szabályozást kinyit, ez különösen igaz lesz a magyar építészetről szóló törvény elfogadásánál, amely ősszel várható. A mostani törvény arról szól, hogy az állam hogyan építkezhet, a következő általában szabályozza majd az építéseket Magyarországon.

Lázár János azt mondta, hogy mindegy, hogy ki kire szavazott, minden építőipari kivitelezőt stratégiai partnernek tart, az szeretné elérni, hogy tíz év múlva magyar anyagból, magyar kivitelezésből készüljenek az állami építések.

Azt a miniszter is kiemelte, hogy 2023-ban még vannak áthúzódó projektek, de 2024-ben tényleg gond lesz, hiszen immár évi 1000 milliárd forinttal bonyolítanak kevesebb állami beruházást a projektgazdák.

Az akkumulátorgyárakról

Nem tartozott szorosan a sajtótájékoztató témájához, Lázár Jánost is inkább egykori kormányinfóira emlékeztette a kérdés, de véleményt formált az akkumulátorgyárakról is. Szerinte fontos szempont, hogy a Mercedes, az Audi és a BMW azt a döntést hozták, hogy ők maguk nem építenek ilyen gyárakat, ezzel átadták a piacot a kínai cégeknek, és elfogadták, hogy a logisztikai költségek csökkentése miatt szükség lesz mellettük ilyen gyárakra.

Az autógyártás fontos, de Orbán Viktor azt kérte, hogy a magyar környezetvédelmi előírások legyenek szigorúak és azokat be is kell tartani.

Nincs ember, aki akkumulátorgyár mellett szeretne élni, ez nem is kérdés,

de a kormánynak azt kell elsősorban figyelnie, hogy minden embernek megmaradjon az egészséges környezethez való joga. Ugyanakkor a miniszter arra is utalt, hogy a választásokhoz közeledve ez politikai termék is lesz, és a gyárakat nemcsak civilek, hanem politikai pártok és az épülő gyárak versenytársai is opponálni fogják.