Augusztus elsejével megszűnik az árstop, csak a falusi csok marad, szigorítják a babaváró hitelt

Kormányinfót tartott csütörtökön Gulyás Gergely. A miniszter ezekről beszélt:

• A városokban megszűnik a csok, falun viszont emelkedik az összege: egy gyermek esetén már 1 millió jár, két gyermek esetén 4 millió, 3 gyerek esetén pedig 15 millió lesz.
• Átalakítják a babaváró hitelt: a babaváró hitel összegét megnövelik 10-ről 11 millióra. Január 1-től viszont csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő harminc év alatt van. Bevezetnek egy átmeneti időszakot 2025. január elsejéig, amikor még a gyermeket váró 30–40 év közti nők is jogosultak lesznek erre.
• Augusztus elsejétől megszűnik az árstop, a kötelező akciózás mértékét ugyanakkor 15 százalékra emelik.
• Lehetnek még változások a státusztörvény átirányításra vonatkozó részében, Gulyás szerint az átirányítás nem cél, de ha mégis szükség van rá, akkor ennek meglesznek a korlátai.
• Gulyás sajnálatosnak tartja az Európai Bíróság döntését a magyar menekültügyi szabályozásról.
• Napok-hetek kérdése, hogy nyilvános lesz a külföldi pártfinanszírozásról szóló nemzetbiztonsági jelentés. Gulyás szerint a dokumentumban szerepel, hogy ki milyen formában és mennyi pénzt fogadott el.
• A Miniszterelnökséget vezető miniszter elnézést kért Maruzsa Zoltánék kiszivárgott levelezése miatt, de szerinte az csak egy „szellemesnek szánt megjegyzés”.
• Gulyás Gergely szerint nem volt kötelezettség egyeztetni az ukrán kormánnyal a hadifoglyokról.

A jövedéki adó emeléséről azt mondta a miniszter, hogy annak mindig a legalacsonyabb szinten kell lennie. Gulyás szerint a forint erősödött az utóbbi időben a legtöbbet az EU-ban, de ennek ellenére szükség van az emelésre, mert euróban határozzák meg a jövedéki adó minimális mértékét.

A kormányinfó végén jutott idő egy bónuszkérdésre is: a kormányközeli Magyar Nemzet újságírója azt kérdezte, hogy „mi a kormány álláspontja arról, hogy Brüsszel Ukrajnára költötte az unió költségvetését? Lehetséges-e, hogy a magyarok pénzét Brüsszel odaítélte az ukránoknak?”

„Minden lehetséges, de a lojális együttműködés elvében tisztázzák, hogy miért van szükség nagyobb pénzekre”

– mondta a miniszter.

Gulyás szerint tájékoztatást adtak az ukrán kormánynak, de nem volt kötelezettség egyeztetni velük. A kárpátaljai hadifoglyok itt szabad emberek, oda mehetnek Európán belül, ahova csak szeretnének – erről beszélt a hétfői Kormányinfón is.

Arra az állításra, hogy Mészáros Lőrinc cége korábban pénzt adott a Fidelitasnak Gulyás azt ismételgette, hogy pártot jogi személy nem támogathat. „Semmi akadálya annak, hogy Soros György támogasson egy egyesületet, ezt meg is teszi, ezt még külföldinek sem tiltjuk” – mondta. A miniszter szerint a TASZ-nak például azért nincs országgyűlési képviselője, mert ők is borzalmasnak tartják „a baloldal állapotát”.

Gulyás Gergely a kormány új reklámjáról, amin ukrán sírok láthatóak azt mondta, hogy nincs jelentősége annak, hogy hol készült a kép, azt nem kell feltüntetni a hirdetésen. Azt sem gondolja a miniszter, hogy el kellene magyarázni, hogy a képen szereplők miért haltak meg. A 444-nek nyilatkozott Mihajo Palincsak, az ukrán fotós, akinek az izjumi tömegsírról készült fényképét használta fel a kormány az új, békepárti kampányában. Palincsak a lapnak azt mondta, ízléstelen hatásvadászatnak tartja, hogy a képet kontextus nélkül használták fel a magyar kormány hirdetésében.

Az akkumulátoripar erősödése nem írja felül azt, hogy a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját, mondja Gulyás. A miniszter szerint eggyel sem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint ahány betöltetlen állás van az országban.

A Fülöp-szigeteki toborzóvideóra reagálva Gulyás elmondta, hogy filippínókkal szemben semmi kifogása nincs a kormánynak, de ilyen számban sosem lesznek az országban. A kétszázezer forintos bérről elmondta, hogy a minimálbér a vendégmunkásoknak is jár.

A Telex hétfő után ismét rákérdezett arra, milyen következménye van annak, hogy egy, a lapunknak véletlenül elküldött belső levelezés szerint Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár kollégáival együtt kitalálta, hogyan hazudjanak egy Telex által küldött sajtómegkeresésre. Gulyás erre azt mondta: se a hazugság, se a füllentés nem elfogadható.

„A nyilvánossághoz való hozzáállásnak az a helyes módja, hogy igazat kell mondani. Ha egy kormány normális megfontolás alapján hoz döntéseket, akkor a mögötte álló érvek vállalhatóak”

– mondta. Gulyás ismét többször szóba hozta Gyurcsány Ferencet, amikor 2006-ban egy egész kormány politikája épült a hazugságra, így szerinte egy ilyen levelezést és például az őszödi beszédet nem lehet egy lapon említeni. A Telex riportere erre azt kérdezte, ezek szerint megkülönböztet a kormány nagy és kis hazugságot? A miniszter szerint nem kell a nyilvánosságtól tartani, Maruzsáék levelezését pedig „szellemeskedésnek” tartja.

„Itt arról volt szó, hogy önök nem kaptak pontos tájékoztatást arról, hogy mely iskolákban oktatnak honvédelmi ismereteket. Ezt sajnálom, a kormány nevében elnézést kérek, de ezt a saját helyén kell kezelni.”

Az Európai Bíróság friss döntéséről Gulyás Gergely azt mondta, hogy az elítélt döntést korábban kényszerből hozták, az Európai Bizottság pedig kérés ellenére sem alakított ki új menekültügyi szabályokat. A miniszter szerint az eddig megjelent szabályozásban széles az kivételi kör és olyan elosztási mechanizmust hoz létre, „ami elfogadhatatlan”.

Nagyobb Magyarország nyersanyag-kitettsége, a kőolaj kétharmadát is külföldről szerezzük be, az élelmiszerárakhoz hozzájött a tavalyi aszály is – mondja Gulyás.

Gulyás szerint indokolt az EU felelősségét is felvetni a kormány és a jegybank után, illetve Oroszország felelősségét, amiért megtámadták Ukrajnát.

A Mediaworks kérdésére a miniszter elmondta, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének kell kezdeményeznie, hogy legyen nyilvános a baloldali pártok külföldi finanszírozásáról szóló jelentés, Gulyás szerint napok-hetek kérdése, hogy ez megtörténik.

Gulyás szerint a dokumentumban szerepel, hogy ki milyen formában és mennyi pénzt fogadott el, és több olyan szereplő is van a jelentésben, aki „eddig nem kapott nyilvánosságot.”

Arról, hogy 3,4 milliárd forintos büntetést is kaphatnak együttesen az ellenzéki pártok az Állami Számvevőszéktől, Gulyás azt mondta, hogy ha valaki a választási területen szabályokat sért, az nagyon súlyos. „A képviselőknek, akik hozzák a törvényeket, sokszorosan be kell tartaniuk a szabályokat” – mondta.

Az Ácson épülő katódgyár építését a miniszter szerint nem titkolták, közmeghallgatásra pedig sor kerül majd a gyárról, mivel az kötelező. „A magyar gazdaság sokat profitál ezekből a beruházásokból, azoknak eddig mindenki örült” – mondta. Arról beszélt, hogy miután Debrecenben sikerült „hisztériát kelteni”, most minden ilyen beruházást megbélyegeznek.

Az árstopokat követő új rendszerről – kiterjeszett kötelező akciók – Gulyás Gergely azt mondta, hogy azok kedvezőbbek a boltok számára, azokat a jelenlegi tervek szerint december 31-ig mindenképp fenntartják. A kiterjesztett kötelező akciózásnál nem fogják meghatározni, hogy melyik termékeket kell leértékelni.

Gulyás reméli, hogy a Nyugati téri felújításban nem lesznek olyan hibák, mint a Blaha Lujza térinél.

A Magyar Hírlap kérdése volt, hogy most akkor Karácsony Gergely vagy Gyurcsány háborúzik a kormánnyal a különböző kormányzati sarcok miatt.

Gulyás azt is elmondta, hogy reméli, Karácsony bele tudja préselni a naptárába, hogy ott legyen az atlétikai vb megnyitóján.

„Az euróval kapcsolatos szabályozás olyan mértékben változott meg, hogy vitatni lehetne, hogy a vállalt kötelezettség, hogy csatlakozunk az eurózónához, még fennáll-e” – mondta Gulyás azután, hogy az MNB elnöke, Matolcsy György arról beszélt, hogy szükség van az euró bevezetésére. A miniszter szerint akkor éri meg bevezetni az eurót, ha jobban felzárkózik az ország az uniós átlaghoz: a kedvező a 90 százalék lenne, viszont jelenleg 77 százalékon áll az ország.

A nyugdíjakról azt mondta a miniszter, hogy az infláció mértékével továbbra is emelik majd azokat. Gulyás szerint az őszi inflációs adatok kedvezőbbek lesznek, mint amire számítottak korábban, de ha mégis magasabb lesz az infláció, akkor lesz év közbeni nyugdíjemelés is.

Gulyás szerint az árstop kivezetése növelné az inflációt, de a kötelező akciózás hatása minimálissá fogja tenni ezt a jelenséget. A miniszter elismeri, hogy jelentős áremelkedés volt Magyarországon, de azért tartják fontosnak most az akciózást, hogy mindenki hozzáférjen élelmiszerekhez. Gulyás szerint jó esély van arra, hogy év végére mérséklődik az áremelkedés, és egy „jó év lesz előttünk”.

Gulyás szerint a KIK és az igazgató felelőssége, hogy jelezzék, ha bármi baj van egy iskolában, arra mindig van vészhelyzeti alap, hogy életet veszélyeztető állapotokat javítsanak ki az épületekben.

A miniszter sajnálatosnak tartja az Európai Bíróság döntését, miszerint uniós kötelezettséget sért a magyar menekültügyi szabályozás. Nem érti, hogy az Európai Bíróság miért ítélte jogszerűtlennek, ha a strasbourgi bíróság korábban már jogszerűnek találta.

Azt mondta, hogy bízik benne, hogy olyan egyeztetést tudnak kezdeni, aminek értelmében a korábbi szabályozáshoz tudnak visszatérni.

A magyar kormány a migráció 2015-ös megerősödésére válaszul vezette be a tranzitzónákat, de ezen a rendszeren még azelőtt változtatott, hogy az Európai Bíróság az uniós jogot sértőnek ítélte 2020 decemberében. Az akkor ideiglenesen bevezetett – de még mindig fenntartott – eljárásnál a magyar határon benyújtott menedékkérelmeket néhány kivételes esetet leszámítva csak akkor bírálják el, ha a beadó előtte a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen előzetes szándéknyilatkozatot tett, azt elfogadták, és belépési engedélyt adtak.

A Honvédség saját halottjainak tekinti a horvátországi helikopter-baleset áldozatait, a Honvédség gondoskodik a családról is, de rájuk bízza, hogy a többi részletet ők jelentsék be erről.

A HírTV kérdésére válaszolva Gulyás elmondta, hogy indoklást vár az EU-tól arról, hogy pénzt kérnek a tagállamoktól. A miniszter szerint ők komolyan veszik az uniós jogot, és szeretnék megismerni az érveket, ami arra késztette az EB-t, hogy pénzt kérjen a tagállamoktól. Magyarország erős érvek nélkül nem fog pénzt adni.

Gulyás Gergely a leállított, illetve felfüggesztett beruházásokról azt mondta, hogy olyan mértékben nőttek meg az árak, hogy sok mindent újra kellett tervezni. „Semmit nem törültünk, de ezek időzítése megváltozik” – mondta. A beruházásokat értékelik és a fontosabbakat valósítják meg először. Hozzátette, hogy torzókat semmiképpen nem fognak hagyni.

Nem tervezi a kormány, hogy újabb békefenntartókat küldjön Koszovóba – mondta Gulyás Gergely, miután szerb-magyar csúcstalálkozót tartottak a héten Szerbiában.

Gulyás szerint át lehetne tekinteni ezt a mesterséges intelligenciáról szóló kormánystratégiát, hiszen hónapról hónapra történnek változások e téren.

A miniszter szerint érthető, hogy Balog Zoltán, az Orbán-kormány volt minisztere is aláírta azt a levelet, amiben arról is írnak, hogy elvándorlásra számítanak a béremelés hiánya miatt. Gulyás azt mondta, hogy szeretnének béremelést, de azt a „baloldal Brüsszelben akadályozza”.

A státusztörvény pedagógusok átirányítására vonatkozó része Gulyás szerint továbbra is nyitott kérdés. „Az utazás és az elrendelt időszak hosszában is lehetnek még változások, erről szó volt a szerdai kormányülésen is” – tette hozzá. A miniszter kiemelte, hogy az átirányítás nem cél, de ha mégis szükség van rá, akkor ennek meglesznek a korlátai.

Gulyás Karácsony Gergely miniszterelnöknek küldött leveléről – amiben a főpolgármester a Lánchíd autómentességéről és arról tájékoztatott, hogy a főváros nem fizet szolidaritási hozzájárulást – azt mondta, hogy mindenkinek be kell tartani a törvényeket.

A miniszter szerint az, hogy 136 ezer ember töltötte ki a főváros lakógyűlését, egy „látványos kudarc”, mivel a nemzeti konzultációt papír alapon arányaiban is sokkal többen töltik ki. „A nemzeti konzultációban kiegyensúlyozott kérdéseket tettünk fel ahhoz képest, amit Karácsony Gergelyék megfogalmaztak” – mondta.

ATV kérdése: Nem tesznek eleget Karácsony Gergely kérésének, és nem fizeti ki a kormány a Lánchídra a 6 milliárd forintot, ha nem lesz ott autós forgalom?

Gulyás szerint a kormányt nem lehet rosszindulattal vádolni, vagy Karácsonnyal szembeni elfogultsággal. Tarlós István időszakában határozták meg a kormányhatározat feltételeit, ha azokat a főváros nem tartja be, nem fognak fizetni.

A szerdai helikopter-balesetről Gulyás azt mondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium a protokoll szerint megkezdte a családok értesítését. A miniszter részvétét fejezte ki, elmondta, hogy a Honvédség saját halottjainak tekinti az áldozatokat.

Gulyás szerint a harmadik katonát még eltűntként keresik, de túlélésre kevés esélyt látnak. A helyszínen szakértői vizsgálat kezdődött, ennek eredményéről annak végén adnak tájékoztatást.

A miniszter elmondja, hogy az ország nem akar migránsország lenni a brüsszeli kvóták ellenére, ez politikai kötelezettség is, hiszen a kormány megkérdezte az embereket erről.

A kormány már csak egy hónapra hosszabbítja meg az árstopot. Augusztusban 15 százalékra csökken az infláció, és Gulyás szerint egy számjegyű infláció lesz Magyarországon az évvégére, akár már decemberben. A miniszter szerint az árstopok megtették a dolgukat, így most itt az ideje azok kivezetésének. A boltokban kötelező akciózás mértékét ugyanakkor 10-ről 15 százalékra emelik.

A tavaly bevezetett árstop a következő termékekre terjed ki: kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tej (ezek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15-i árnál), tyúktojás, étkezési burgonya, az újburgonya kivételével (ezek a 2022. szeptember 30-i árnál nem lehetnek drágábbak).

A kormány szerdai ülésen áttekintette a családtámogatási rendszert, Gulyás szerint a háború miatt változtak a körülmények. A babaváró hitelt átalakítják, mivel kitolódott a gyermekvállalás időpontja. A babaváró hitel összegét megnövelik 10-ről 11 millióra. Január 1-től viszont csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő harminc év alatt van. Bevezetnek egy átmeneti időszakot 2024. január 1-től 2025. január 1-ig, ami alatt még a gyermeket váró 30–40 év közti nők is jogosultak lesznek erre.

A csok szabályait is az ingatlanárak emelkedése miatt módosítják. A miniszter szerint a csok jelenleg a kisebb településeken működik, a nagyvárosokban, ahol drágábbak az ingatlanok már nem, itt csökkentek az igénylések.

A csok falun marad továbbra is, keretösszegeit megemelik legalább 50 százalékkal, de a városi csok (5000-nél nagyobb településeken) viszont megszűnik, itt a jövőben nem lehet majd igényelni.

Ez 2024. január 1-től érvényes. Falun viszont emelkedik a csok összege: egy gyermek esetén már 1 millió forint jár új családi ház vásárlása vagy építése esetén, két gyermek esetén 4 millió forint, 3 gyerek esetén pedig 15 millió lesz.

A meglévő lakások korszerűsítésénél az elv megmarad, hogy a támogatás felét lehet erre felhasználni. 2024. január 1-től egy gyermek után 500 000 forintra, kettő gyermeknél 2 millió forintra, három gyermek után 7,5 millió forintra nő. Az változatlan, hogy az áfát 5 millió forint értékig lehet csökkenteni 5 százalékosra.

Az 5000 feletti településekre Csák János minisztériuma, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fog új rendszert kidolgozni.