3,4 milliárd forintos büntetést is kaphatnak együttesen az ellenzéki pártok az Állami Számvevőszéktől

Jelentéstervezetet juttatott el az Állami Számvevőszék a hat, parlamentbe jutott ellenzéki pártnak a héten: ebben arról tájékoztatták őket, hogy vizsgálatuk szerint megvalósult a tiltott pártfinanszírozás a 2022-es országgyűlési választási kampány során, amennyiben Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom fizette az ellenzéki kampány egyes részleteit, miközben ez nem volt a választáson induló szervezetek közt – írja a 24.hu.

Az ÁSZ becslése szerint kb. 1,7 milliárd forint lehet az az összeg, ami külföldi finanszírozásból érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül, a büntetés pedig akár ennek a duplája, 3,4 milliárd forint is lehet. Az MTI-nek ugyanakkor Windisch László, az ÁSZ elnöke úgy reagált a hírre, hogy egyelőre nem döntött a számvevőszék az ellenzék tiltott kampányfinanszírozási ügyében, és az sem állapítható meg, melyik pártra milyen jogkövetkezmények vonatkoznak.

A levél érkezését négy ellenzéki vezető is megerősítette a lapnak. Gyöngyösi Márton, a Jobbik–Konzervatívok elnöke azt mondta: megkapták a tervezetet, egyelőre vizsgálják azt. Azt nem tudni még, hogy a hat, akkor együttműködő pártnak milyen arányban kellene befizetni a majdani büntetést. A lap azt írja, tudomásuk szerint az Állami Számvevőszék a Korányi Dávidhoz köthető külföldi forrásból, az Action for Democracytól érkezett összeget tartja problémásnak.

A jelentéstervezet kézhezvételét követően a pártoknak 15 napjuk van észrevételeket küldeni az ÁSZ-nak. Az ellenzéki szereplők ugyanakkor úgy gondolják, csoda lenne, ha ennek az egésznek nem egy több milliárdos büntetés lenne a vége. A Válasz Online közben egy 3,2 milliárdos lehetséges büntetésről tud, és egyúttal azt is írják, hogy ez is elképesztő összeg ahhoz képest, amiből a pártok gazdálkodhatnak. 2022-ben ugyanis a hat érintett ellenzéki párt állami támogatása 156 millió és 61 millió forint között volt egyenként.

Windisch László, az ÁSZ elnöke a hírre úgy reagált, hogy a pártok valóban megkapták a részjelentés tervezetét, de a tiltott támogatás összegét csak később, többek között a NAV vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, a büntetés mértéke is ettől függ. Emellett a jogszabályok sem egyértelműek arról, hogyan oszlik meg a jogkövetkezmény az érintett pártok között olyan esetben, amikor az összefogásuk érdekében, de nem pártnak vagy pártoknak címzett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesülnek. Az ÁSZ emiatt egyeztetést kezdeményez a jogalkotóval az üggyel kapcsolatos rendelkezésekről.

Windisch hozzátette, hogy a jelentésről annak véglegesítése előtt megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, mint amit Márki-Zay Péter már korábban elismert. A számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit sem ők, hanem a törvény határozza meg. Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani. Mint mondta, a részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál.

Az ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásait több irányból is vizsgálják: januárban közzétették az erről szóló titkosszolgálati beszámoló újabb részét. A parlament nemzetbiztonsági bizottságát 2022 szeptember óta rendszeresen tájékoztatják, hogy a vizsgálatok szerint a 2022-es országgyűlési választás előtti hónapokban az ellenzék kampányát milyen formában és milyen összeggel támogatták külföldről. Az ügyben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot indított költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt nyomoz.