Megsértődtek, elfoglaltak voltak, vitáztak, majd kiderült: a svéd miniszterelnök látogatására vártak

Egy éve és több mint hét hónapja húzza a magyar Országgyűlés, hogy rábólintson a svédek NATO-csatlakozási kérelmére. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pénteken Budapestre látogat, és utána, úgy néz ki, hogy jövő hétfőn, utolsóként a magyar parlament is ratifikálja a skandináv ország kérelmét. Egyeztetés, elfoglalt parlament, durva sértettség, törökök és a magyar stratégia – 7+1 indok, amire hivatkozva a Fidesz–KDNP és a kormány tagjai 2022 júliusa óta halogatják a svédek NATO-csatlakozását.

Pénteken Orbán Viktor meghívására Budapestre érkezik Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A találkozó témája hivatalosan Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése, valamint a magyar soros EU-elnökségre való felkészülés lesz. De minden bizonnyal szó lesz Svédország NATO-csatlakozásáról is, amit a katonai szövetségben utolsóként ratifikálhat a magyar parlament.

606 nap, azaz egy év és közel nyolc hónap telt el azóta, hogy a NATO bejelentette: Finnország és Svédország előtt is szabad az út a NATO-ba. A bejelentéskor még egyik, katonai függetlenségét hosszú idő után feladó, hadászati szempontból erős országban sem gondoltak arra, hogy finneknek nyolc hónapot, a svédeknek pedig több mint másfél évet kell várniuk a tagországok, illetve az egyik tagország jóváhagyására.

A csatlakozás véglegesítéséhez a harminc NATO-tag jóváhagyása van szükség. 2022 szeptemberében huszonnyolcadikként Szlovákia is rábólintott a két ország kérelmére. A kivétel Magyarország és Törökország maradt. A finnek csatlakozását a két ország parlamentjei néhány nap eltéréssel tavaly márciusban végül ratifikálták.

Svédországnak azonban a törökök jóváhagyására további tíz hónapot kellett várnia, ők idén januárban, utolsó előttiként rábólintottak a csatlakozására. Ezzel Magyarország a kormány korábbi ígérete ellenére az utolsó lett, így most Svédország mellett az egész katonai szövetség a magyar Országgyűlést figyeli. A kormánynak, illetve az alkotmányozó többséggel rendelkező Fidesz–KDNP-nek az eltelt több mint másfél évben mindig megvoltak az indokai, hogy éppen mi a probléma a svédekkel (illetve korábban a finnekkel).

1. indok: társadalmi egyeztetés zajlik – A magyar Országgyűlés térfelén 2022. július 14-én kezdett el pattogni a labda: a Külgazdasági és Külügyminisztérium ekkor nyújtotta be a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelmet a parlamentnek. Szeptember végére, mikorra a többi tagállam már ratifikálta a csatlakozásokat, felmerült a kérdés, hogy Magyarország mire vár. A magyarázat a kormány részéről a társadalmi egyeztetés volt – ami a kormány honlapján, egy eldugott emailcímen keresztül zajlott.

2. indok: az Országgyűlés elfoglalt – Miután kiderült, hogy egyeztetnek, hetekig nem történt semmi. A kormányinfókon Gulyás Gergely hétről hétre elmondta, hogy még a parlament őszi (2022-es) ülésszakán napirendre kerülhet a NATO-csatlakozás kérdése. Ez azonban az ülésszak végére sem történt meg, így egyre többen kezdtek elbizonytalanodni, köztük a svédek is. Ők érdeklődtek is Szijjártó Péter külügyminiszternél. Itt jött képbe a szintén sokat ismételt indok: az Országgyűlés elfoglalt. A külügyminiszter akkor azzal hárította a svédek kérését, hogy az Országgyűlés most az EU-val való megegyezéshez szükséges javaslatok elfogadásával van lekötve.

3. indok: vita van a Fidesz–KDNP-ben a kérdésről – Miután újabb fél évet halogatták a kérdést, megérkezett Fidesz–KDNP-frakció máig meghatározó harmadik indoklása: vita van a kormánypártokban. Olyanra 2010 óta sem ezelőtt, sem ezután nem volt példa, hogy a kormány és a Fidesz–KDNP-frakció között bármiben is véleménykülönbség lett volna. A két párt frakcióvezetője azonban tavaly februárban azt jelentette be: bár Orbán Viktor szeretné, ha elfogadnák a javaslatot, a frakció azonban megosztott a kérdésben, komoly vita alakult ki.

4. indok: rendezni kell a svédekkel a konfliktust – A kormány és a kormánypártok között korábban nem tapasztalt törésvonalat orvosolandó úgy döntött a két frakció, hogy tárgyalódelegációt küldenek a finnekhez és a svédekhez, hogy rendezzék a „konfliktusos kérdéseket”. A következő indoklás már ekkor is előkerült: a kormánypárti képviselők mély sértettsége miatt a parlamentben hosszasan sorolták, mivel sértegettek a finnek és a svédek.

Tavaly márciusban rövid ideig úgy tűnhetett, hogy a kormánypártok békítő szándékú tárgyalódelegációja lehet a kulcs. A delegáció svédországi munkáját befejezve Hende Csaba bejelentette: támogatjuk Svédország NATO-tagságát. Közölte, hogy elégedettek voltak a látogatással, de azért azt üzente a svédeknek: „ne terjesszék rólunk, hogy nálunk nincs jogállamiság és nem szabad hazugságot sem terjeszteni”.

5. indok: durva sértettség – A kormánypárti delegáció látogatása után hetekig ment a találgatás, hogy mikor szavazhat az Országgyűlés. 2023. március végén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a finn NATO-csatlakozásról szavaznak, a svédekéről nem. A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson ezután már magyarázatot várt Orbán Viktortól. Hiába a magyar delegáció munkája, a Fidesz–KDNP-s képviselők csak nem akarták a jóváhagyást. „Jó reggelt, Stockholm” címmel sorolta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy mi baj a svédekkel, hogyan sértegették a magyarokat. Ezután a miniszterelnök tavaly júniusban már arról beszélt, hogy a magyar–svéd politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak.

6. indok: nem hagyjuk a törököket egyedül – Miután a finnek csatlakozásának jóváhagyásáról néhány napos eltéréssel döntött a török és a magyar parlament, sokakban felmerült, hogy a svédek esetében is esetleg egymást várja be a két ország. Ezt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke egy interjúban el is ismerte: arról beszélt, hogy nem hagyjuk a törököket egyedül a svédekkel szemben. „Tagadhatatlan, hogy nagyon szoros egyeztetés volt folyamatosan, a legutolsó pillanatig a török és a magyar diplomácia között” – mondta Németh.

Németh Zsolt nyilatkozata előtt pár nappal Kövér László egyébként épp az ellenkezőjéről beszélt. A házelnök azt mondta: „az Országgyűlésnek nem kell a törökökre várni, akkor dönt, amikor akar”. Eközben a kormánypártok politikusai folyton hangoztatták, hogy Stockholmnak nem sikerült megmagyaráznia semmit, továbbra is várják a megnyugtatást. Kövér László tavaly szeptemberre odáig jutott, hogy arról beszélt: nem biztos, hogy ezt nekünk jóvá kell hagyni.

7. indok/feltétel: jöjjön Magyarországra a svéd miniszterelnök – Tavaly év végén a törökök hétről hétre közelebb kerültek ahhoz, hogy rábólintsanak Svédország NATO-csatlakozására. Eközben a magyar kormány még mindig azt hangoztatta: nem Magyarország lesz az utolsó, amelyik ratifikálja a kérelmet. De az lett. Január végén a török parlament is megszavazta a csatlakozást. Ekkor dobták be a kormánypártok, hogy jöjjön Magyarországra a svéd miniszterelnök. Orbán meg is hívta Ulf Kristerssont, de a svédek eleinte jelezték: nem látnak okot a tárgyalásra. Majd februárban azt kezdte el Kocsis Máté és Szijjártó Péter is ismételni, hogy „ha a törökökhöz hajlandó volt elmenni a svéd miniszterelnök, akkor tisztelje meg Magyarországot is”. Ulf Kristersson végül beadta a derekát, így jutottunk el a mai napig: bejelentette, hogy Budapestre jön.

Nem kellett sokat várni, a bejelentés után a jég gyakorlatilag órák alatt megtört és szinte teljesen el is olvadt: a kormánypártok bejelentették, hogy támogatják a svédek NATO-csatlakozását. A Fidesz–KDNP csütörtöki kihelyezett frakcióülése után Kocsis Máté már arról beszélt, hogy a svéd miniszterelnök látogatása „nagyon jó irányba vitte el a két ország kapcsolatát”. Közben a miniszterelnök arról is tájékoztatta a frakciót, hogy a svédek pozitív gesztusokat tesznek a magyarok irányába. Így már attól sem kell tartani, hogy ne menne át az Országgyűlésen a csatlakozási kérelem.

A +1 indokot erre a 606 napos játszmára végül az állami tulajdonban lévő kutatóintézet és agytröszt, a Magyar Külügyi Intézet találta meg a napokban, nevezetesen abban, hogy a magyar „stratégia biztosította a NATO megerősítését”. Elemzésük szerint a NATO megerősödésének biztosítása mellett az ország a saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el. Sőt, még azt is megállapították, hogy a svédek nincsenek lemaradva a NATO-tagállamoktól.