A Magyar Külügyi Intézet a svéd NATO-csatlakozásról: A magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) elemzést adott ki a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban, amiben azt írták, hogy a Magyarország által megfogalmazott üzenet egyértelmű: a magyar kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt. Ezért hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt, akinek látogatásával várhatóan elhárul az akadály a svéd NATO-csatlakozás magyar Országgyűlés általi elfogadása elől, írták.

Az elemzés szerint Magyarország álláspontját sokan a csatlakozás felesleges lassításaként értékelték, az MKI szerint a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el, írták. „A szuverenista magyar külpolitikának köszönhetően a svéd–magyar bilaterális kapcsolatok javulásának eredményeként a legutóbbi svéd uniós elnökség képes volt élét venni a Magyarországot ért támadásoknak, és az MKI sikerként könyveli el azt is, hogy Magyarországnak ezalatt utalták ki a visszatartott uniós forrásokat is” – olvasható az MKI közleményében.

Az MKI feladata, hogy Orbánnak dolgozzon

Az MKI állami tulajdonban álló, kutatóintézeti és agytröszt feladatokat ellátó nonprofit gazdasági társaság. A szervezet honlapja szerint az MKI a kormányfő tágabb munkakörnyezetébe tartozik, tulajdonosi joggyakorlói feladatait és jogköreit a Miniszterelnök Politikai Igazgatója, jelenleg Orbán Balázs látja el.

„Mostantól az a felállás, hogy önök közvetlenül mindannyian a miniszterelnöknek dolgoznak” – üzente Orbán Viktor a szervezet 50. évfordulóján tartott rendezvényen. Itt felszólalt Szijjártó Péter is – akire a kormányfő beszéde némiképp rácáfolt – a nyitóbeszédet pedig Orbán Balázs tartotta, aki politikai igazgatóként elemzte a gyűjtögetőből ragadozó életmódra áttérő magyar külpolitikát.

Az MKI megállapította, hogy Svédország elég fejlett

Az MKI szerdai közleménye kiemelte, hogy a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, ennek pedig egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is, amely által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország.

Svédországról az MKI azt írta: katonai fejlettségben nincs lemaradva a NATO-tagállamoktól, és az északi térség mellett NATO-partnerként Afganisztánban és Koszovóban is jelen voltak. Kiemelték azt is, hogy a korábban semleges skandináv országok felvételével megváltozik a NATO erőtelepítési struktúrája, ezáltal szükség lesz az új északi szárny védelmére is.

Magyarország kezdeti „hűvös” hozzáállásának az elemzés szerint több oka is volt:

• a magyar–svéd bilaterális kapcsolatok nem kedveztek a csatlakozási folyamatoknak,
• félrevezető és alapot nélkülöző információk jelentek meg Magyarországról a svéd médiában,
• és a svéd kormány ezek romboló hatásait nem igyekezett tompítani.

Több mint másfél éve nem döntött a magyar Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozásáról, mostanra Magyarország maradt az utolsó tagállam, amelyik nem ratifikálta a skandináv ország felvételét. A kormány már 2022 júliusában benyújtotta a javaslatot a parlamentnek, ám Kövér László házelnök a mai napig nem vette napirendre a zárószavazást. Hivatalosan azzal indokolták a halogatást, hogy vita alakult ki a kérdésben a Fidesz-frakción belül, azután pedig az lett a frakció álláspontja, hogy megvárják a svéd miniszterelnök budapesti látogatását.

Miután ezt a svéd miniszterelnök hétfőn bejelentette, megtört a jég, és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebookon posztolt ki egy levelet, melyet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett, és amelyben azt kéri, vegye napirendre február 26-ra a svéd NATO-csatlakozás kérdését.