Szijjártó: Magyarország sikere, hogy kimaradt az ukrajnai háborúból

„A cím biztosítja a lehetőséget, hogy arról beszéljek, amiről akarok” – kezdte a hangulatot oldandó Szijjártó Péter a Magyar Külügyi Intézet megalakulásának 50. évfordulóján tartott hétfői beszédét, amelynek címe „a Multivektorális magyar külpolitika” volt. „Én úgy fogalmaznék, hogy legyünk mindenkivel jóban, de én sosem voltam diplomata” – szabadkozott önironikusan egy ponton a külügyi és külgazdasági miniszter, miközben a magyar külpolitika kihívásairól és sikereiről beszélt.

Az egyik sikere a magyar külpolitikának az elmúlt másfél évből Szijjártó szerint az, hogy Magyarország mindeddig kimaradt az Ukrajnában zajló háborúból.

Igaz, ez minden országra érvényes, hiszen nincsen más ország katonája Ukrajnában az ukrán hadsereg és az országra támadó orosz hadsereg katonáin kívül.

A másik siker pedig az, hogy Magyarország nem nyújtott fegyverszállítmányokkal segítséget a védekező ukrán hadseregnek. Szijjártó ezt úgy fogalmazta meg: „Egyetlen olyan lépést sem tettünk, amely a háború meghosszabbításához vezetett volna, vagy amely miatt többen haltak volna meg ebben a háborúban” – ennek alapján a miniszter értelmezésében az emberek azért halnak meg Ukrajnában, mert az ukrán hadsereg védekezik, nem pedig azért, mert Oroszország rátámadt a szomszédos országra.

„Nem akarunk sem több halott embert látni, nem akarjuk, hogy még nagyobb legyen a pusztítás.” Cél „hogy a háborúnak azonnal véget vessünk” – mondta Szijjártó. A korábbi békepárti nyilatkozatokhoz hasonlóan nem részletezte sem azt, hogy Oroszország agressziója indította el a háborút, sem pedig azt, milyen békefeltételekkel képzelhető el a háború befejezése, amelyet a jelenlegi helyzetben Oroszország sem támogat, legfeljebb Ukrajna kapitulációjaként tudna elképzelni.

Szijjártó itt rá is tért a nyugati felelősségre: szerinte másfél év alatt bebizonyosodott, hogy sem az ukrán hadsereg fegyverszállítmányokkal való külső megerősítése, sem az Oroszország elleni szankciók nem vezettek eredményre. „Hiba történt az európai stratégia kidolgozásakor” – mondta Szijjártó, aki némiképp ellentmondva annak, hogy a háborúból való kimaradás magyar siker volna, emlékeztetett arra, hogy „továbbra is érvényben van a NATO másfél éves döntése, hogy mindent meg kell tenni, hogy ne legyen közvetlen konfrontáció a NATO és Oroszország között”. Igaz, a miniszter szerint „ezért sokat tettünk, jó hír, hogy ez még indig érvényes” – ennek alapján tehát mégis magyar siker is, hogy nem tört ki a harmadik világháború, amelynek küszöbön álló kirobbanásáról a kormánypárti sajtó előszeretettel ír.

A beszédből azonban úgy tűnt, a háborús konfliktusok megközelítése a magyar külpolitikában nem univerzális – bár Orbán Balázs a rendezvény megnyitójában ezt előrevetítette, amikor megoldási algoritmusok helyett konkrét helyzetekben való lehetőségek és veszélyek elemzését kérte az MKI feltörekvő Kissingereitől.

Mindenesetre, ha valaki elkövette volna azt a hibát, hogy a beszéd alatt kiszaladt volna sajtos pogácsáért, visszatérve elsőre csodálkozott volna, amikor azt hallotta:

„A kiindulóponttól vizsgálnánk a helyzetet: egy ország arra ébredt, hogy több ezer rakéta zúdult a területére, több ezer ember halt meg, százakat hurcoltak el. ... A terrorellenes küzdelemnek sikeresnek kell lennie” – a helyzetet az magyarázza, hogy itt Szijjártó már nem Ukrajnáról, hanem Izraelről beszélt, amelynek terrorizmus elleni küzdelme „nemcsak Izrael, hanem az egész világ érdekeit szolgálja.”

Szijjártó szerint Magyarország, „amely nem rendelkezik sem a világ egyik legnagyobb hadseregével, sem gazdaságával” és tengere sincs, igazolta, hogy a multivektorális politika kifizetődő, mert így sikerült 570 magyar állampolgárt hazahozni Izraelből a Hamász október 7-i terrortámadása és az arra adott izraeli válaszcsapás kezdete után, és így sikerült kiszabadítani a Gázai övezetbe hurcolt túszok közül a három magyar állampolgárt – két kislányt és egy fiatal nőt. Ez Szijjártó szerint nem sikerült volna, ha Magyarország nem beszél Izrael mellett Egyiptommal és Katarral is a tisztelet hangján.

A járványkezelés is sikeres volt

Szijjártó a beszéd vége felé két témát érintett még, szerinte mindkettő magyar sikert igazolt. Az egyik a Covid elleni küzdelem volt, amit a miniszter szerint egyszerű ellenőrizni: „Emberéletekben lehet mérni az eredményeket.” Ez meglepően hangzik annak ismeretében, hogy lakosságarányosan Magyarország az első három országban volt a halálos áldozatokat tekintve.

Ebben az értelmezésben tehát a helyzet lehetett volna rosszabb is, a siker ehhez mérhető: Szijjártó szerint ha nem lett volna működőképes a multivektorális külpolitika, akkor „nem tudtunk volna keletről kellően elegendő oltóanyagot venni, és akkor nem tudtuk volna az EU leggyorsabb oltási kampányát végrehajtani és emberéleteket megmenteni.”

Szijjártó itt a kínai és orosz oltóanyagokra gondolt, és odaszúrt az EU-nak is, amely szerinte lassan reagált a járványra, és lassan szervezte meg az oltóanyagok elosztását.

A másik magyar siker a migráció kérdése volt. Szijjártó szerint 8 év után már az Európai Bizottság is a magyar álláspontot követi, és elismeri, hogy a migránsok beengedése nem volt fenntartható. Nem menekültekről van szó, mivel már 5-8 biztonságos országon átmentek, mire az EU-ba értek, érvelt a menekült szó használata ellen Szijjártó. A siker jele, hogy „nyolc év eltelt, nincs kötelező letelepítési kvóta, és amíg rajtunk múlik, nem is lesz.” Ez a V4-ek sikere is, mert ha a négy közép-európai ország nem működik együtt az EU-ban, akkor „migránsok tízezrei grasszálnának” Budapest, Varsó, Prága és Pozsony utcáin.

Szerinte sikeres volt az is, ahogyan Magyarország gazdasága minden válság után egyre erősebb, mert fenntartja a „munkát és beruházást támogató gazdaságpolitikai utat” a segélyalapú gazdaság helyett.

Szijjártó szerint ennek eredménye, hogy a működőtőke-beáramlás (FDI) idén is rekordot dönt, 13 milliárd dollár lesz, kétszerese a tavalyinak, amely ráadásul szintén rekord volt. A miniszter adatai szerint exportrekordját is megduplázta Magyarország: 33. a világon az exportja, noha az ország lakossága a 95.

Miért tudtuk ezt elérni? „Mert világossá tettük, hogy szuverén külpolitikát folytatunk, a keleti kapcsolatok szorosabbá fűzésében látjuk a jövőt – ne menjünk szembe a gazdaság természetes irányával : keleti és nyugati vállalatok működne együtt itt Magyarországon háborítatlanul” – összegzett Szijjártó, aki szerint ahogy az elmúlt 13 évben, úgy a következő években is nyomás lesz a magyar kormányon, amely „a legnagyobb politikai legitimációval bír” az EU-ban. A miniszter ez alatt a választáson elért kormánytöbbség mértékét értette.

Ukrajna a jelek szerint nem számíthat változásra: a kormány nem tervezi, hogy megadja az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését, „ha nyomásnak vagyunk kitéve, nem engedünk a zsarolásnak”, a kormány racionális döntést akar hozni. „Legyen a szemünk előtt: mindig volt rajtunk nyomás, mindig kitartottunk, és mindig bebizonyosodott, hogy nekünk volt igazunk” – mondta Szijjártó a beszéde végén.