Németh Zsolt: A török-magyar együttműködés lényege az volt, hogy ne hagyjuk őket egyedül a svédekkel szemben

„Rendkívül örvendetes, hogy a finnekkel való megállapodás után most létrejött a török–svéd megállapodás is. Ezt Magyarország egyébként, úgy vélem, szolgálta a saját megközelítésével. Van okunk örülni annak, hogy sikerült tető alá hozni ezt” – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában a hétvégén. Arra a felvetésre, hogy kívülállóként nehezen volt érthető, mit is szeretnénk a svédektől, míg a törökök ezt nagyon világosan megmondták, Németh Zsolt azt válaszolta, hogy a svéd–török vita politikai lehetőségeket teremtett Magyarország számára.

„Tagadhatatlan, hogy nagyon szoros egyeztetés volt folyamatosan, a legutolsó pillanatig a török és a magyar diplomácia között. Bíztunk abban, ha teljesítjük a törökök javaslatait, kéréseit, akkor hozzá tudunk járulni a megállapodáshoz. Ez utólagosan visszaigazolásra került” – mondta, és utalt arra, hogy ő is tagja volt korábban annak a delegációnak, ami Svédországba és Finnországba utazott a ratifikációs vita megkezdését megelőzően.

Németh Zsolt azt mondta, hogy végszavazás előtt van a magyar Országgyűlés előtt a svéd csatlakozás kérdése, és szerinte a magyar helyzethez zárkózik fel a török parlament az következő hónapokban. Beszélt arról is, hogy Magyarországnak azért volt külön agendája a svédek NATO-csatlakozásával kapcsolatban, mert például Ulf Kristersson, jelenlegi svéd miniszterelnök „az Európai Néppárt keretei között aktívan lobbizott azért, hogy a Fideszt kizárják”.

Arra a kérdésre pedig, hogy a magyar–török együttműködésnek az volt-e a lényege, hogy a svédekkel szembeni vitában ne hagyjuk őket egyedül, Németh Zsolt azt válaszolta, hogy

„ha valaki nagyon le akarja valamire egyszerűsíteni, akkor erre le lehet”.

Szerinte sikerült egy bonyolult diplomáciai játék eredményeként eljutni ide. „Nem lenne egyszerű egy okra visszavezetni azt, hogy minek köszönhetően, de örvendetesnek tartom, hogy az egész csomag létrejött, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Törökország helye, a szerepe a NATO-n belül és a nemzetközi biztonságon belül az elkövetkezendő időszakban stabilizálódjon” – mondta.

Németh Zsolt azt is mondta, hogy nem látja szükségét annak, hogy rendkívüli ülést hívjanak össze a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt. „Az ezzel kapcsolatos egyeztetések most fognak megkezdődni, de fölhívnám a figyelmet arra, hogy október elsején fog összeülni a török nagy nemzetgyűlés, és az október 1-jét követő ülésszak napirendjében kiemelt prioritásként kívánja szerepeltetni a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának a kérdését” – mondta.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt héten jelentette be, hogy Törökország támogatja Svéddország csatlakozását. Svédország és Finnország tavaly májusban, az orosz–ukrán háború kirobbanása után eldöntötték: hosszú idő után feladják katonai függetlenségüket, csatlakoznak a NATO-hoz. A tavalyi NATO-csúcstalálkozón még úgy tűnt, hogy hónapok kérdése, és mindkettő – egyébként katonai szempontból erős – ország tagja lehet a szövetségnek. Tavaly júniusban végül kimondták: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt is.

A témáról szóló összefoglaló cikkünkben is arról írtunk, hogy a magyar kormány egy éve ül „sértettség” miatt a svéd NATO-csatlakozáson, de úgy néz ki, valójában Erdoğanra vártak.