Lezsák benyújtotta a svéd NATO-csatlakozásról szóló törvényt az államfőnek, nem Kövérnek kell aláírnia

A magyar parlament ideiglenes elnökeként Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, „az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva” aláírta Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását, és a jogszabályt kihirdetés céljából továbbította az elnöki hivatalnak – derült ki a parlament honlapján szombaton közzétett jegyzőkönyvből. A ratifikálást tehát nem Kövér Lászlónak kellett aláírnia, mivel Novák Katalin február 10-i lemondása miatt ideiglenesen jelenleg ő a köztársasági elnök.

Bár Kövér László január végén bevallotta, ő nem támogatja a svédek felvételét a katonai szövetségbe, jogilag nem ezért nem szavazott hétfőn a jogszabályról, hanem azért, mert ideiglenesen ő gyakorolja a köztársasági elnöki jogokat és feladatokat, viszont ebben az átmeneti időszakban nem gyakorolhatja a képviselői jogait, így szavazni sem tudott.

A kihirdetésre váró törvényt tehát a parlament részéről Lezsák írta alá, de a dokumentum alján már Sulyok Tamás leendő köztársasági elnök aláírásának helye is szerepel. Sulyok Tamást hétfőn választották meg köztársasági elnöknek, várhatóan március 5-én iktatják be hivatalába. A köztársasági elnök aláírására váró törvény alján már Sulyok Tamás neve szerepel Lezsáké mellett, így már nem kérdés, hogy Kövér aláírása fog-e szerepelni a dokumentumon.

Másfél évnyi huzavona ér véget

A magyar kormány több mint másfél éven át tartó huzavonája és üzengetései után az Országgyűlés hétfőn szavazta meg a svédek NATO-csatlakozását. A javaslatot 188 igennel és 6 nemmel fogadták el – a Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel. Az ellenzéki képviselők megtapsolták az eredményt.

Svédország Finnországgal együtt 2022 májusában, az orosz–ukrán háború kirobbanása után döntötte el, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz. A katonai szövetség harminc tagállamából huszonnyolc utána szinte rögtön ratifikálta is az egyébként katonai szempontból erős két ország kérelmét, egyedül Törökország és Magyarország várt ki. Bár a kormány már 2022 júliusában benyújtotta a parlamentnek a ratifikációs javaslatot, azóta a legkülönbözőbb indokokkal halogatták a szavazást:

• Társadalmi egyeztetés zajlik – ami a kormány honlapján, egy eldugott emailcímen keresztül zajlott.
• Az Országgyűlés elfoglalt – a kormány szerint épp az EU-val való megegyezéshez szükséges javaslatok elfogadásával voltak lekötve.
• Komoly vita van a Fidesz–KDNP frakcióban a kérdésről.
• Rendezni kell a svédekkel a konfliktust – küldtek is egy tárgyalódelegációt Svédországba.
• Sértettség – a svédek a kormánypártok szerint sértegették a magyarokat.
• Jöjjön Magyarországra a svéd miniszterelnök.

Ulf Kristersson végül múlt pénteken eljött Budapestre, a jég pedig gyakorlatilag órák alatt megtört és szinte teljesen el is olvadt: a kormánypártok bejelentették, hogy támogatják a svédek NATO-csatlakozását, mert szerintük a svéd miniszerelnök látogatása „nagyon jó irányba vitte el a két ország kapcsolatát”.