Másfél évnyi huzavona után a parlament megszavazta a svédek NATO-csatlakozását

A magyar kormány több mint másfél éven át tartó huzavonája és üzengetései után az Országgyűlés hétfőn megszavazta a svédek NATO-csatlakozását. A javaslatot 188 igennel és 6 nemmel fogadták el – a Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel. Az ellenzéki képviselők megtapsolták az eredményt.

Svédország Finnországgal együtt 2022 májusában, az orosz–ukrán háború kirobbanása után döntötte el, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz. A katonai szövetség harminc tagállamából huszonnyolc utána szinte rögtön ratifikálta is az egyébként katonai szempontból erős két ország kérelmét, egyedül Törökország és Magyarország várt ki.

Orbán Viktor gyors ankarai látogatása után tavaly tavasszal a magyarok a törökökkel egy időben megszavazták a finnek csatlakozását, a svédekét viszont még mindig nem. Törökország végül idén januárban szavazott a svédekről is, a magyarokat viszont még mindig nem tudták meggyőzni, így hiába állította a kormány az ellenkezőjét, végül mégis Magyarország lett az utolsó NATO-tagállam, amelyik nem hagyta jóvá a csatlakozásukat.

Bár a kormány már 2022 júliusában benyújtotta a parlamentnek a ratifikációs javaslatot, azóta a legkülönbözőbb indokokkal halogatták a szavazást.

• Társadalmi egyeztetés zajlik – ami a kormány honlapján, egy eldugott emailcímen keresztül zajlott.
• Az Országgyűlés elfoglalt – a kormány szerint épp az EU-val való megegyezéshez szükséges javaslatok elfogadásával voltak lekötve.
• Komoly vita van a Fidesz–KDNP frakcióban a kérdésről.
• Rendezni kell a svédekkel a konfliktust – küldtek is egy tárgyalódelegációt Svédországba.
• Sértettség – a svédek a kormánypártok szerint sértegették a magyarokat.
• Jöjjön Magyarországra a svéd miniszterelnök.

Ulf Kristersson végül múlt pénteken eljött Budapestre, a jég pedig gyakorlatilag órák alatt megtört és szinte teljesen el is olvadt: a kormánypártok bejelentették, hogy támogatják a svédek NATO-csatlakozását, mert szerintük a svéd miniszerelnök látogatása „nagyon jó irányba vitte el a két ország kapcsolatát”.

A találkozón aztán a két miniszterelnök megegyezett abban, hogy Magyarország négy darab JAS 39 Gripen vadászgépet vesz még az eddig lízingelt 14 Gripen mellé – bár korábban a magyar fél azt egyszer sem mondta ki, hogy a halogatással a különböző gesztusok mellett egy ilyen megállapodást is el akar érni. Igaz, a törököknek is egy hadiipari megállapodás után lett kedvük a jóváhagyáshoz, de ők a kezdetektől nem titkolták, hogy mit szeretnének.

Az jelenleg nem látható, hogy a Gripen-beszerzés mennyire előnyös Magyarországnak. A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint az új gépekkel teljessé vált flotta üzemeltetési, logisztikai szerződését is megkötötték tíz évre előre, valamint kiképzési együttműködésről is megállapodtak. 2026-ban az eddig lízingelt gépek a magyar állam tulajdonába kerülnek. A magyar légiflotta ezzel nemcsak a hazai légtér védelmében, hanem más NATO-feladatok ellátásában is fejlődik. Emellett egy mesterséges intelligenciát alkalmazó Kiválósági Központ is létrejön a Honvédelmi Minisztérium és a SAAB svéd hadiipari vállalat közötti együttműködés eredményeképpen.

Azt nem tudni, hogy milyen költségvonzata van a megállapodásnak, de a megállapodás részleteibe sem mentek bele. Annyi viszont biztos, hogy ezzel sikerült lezárni a több mint másfél éves NATO-csatlakozás körüli hercehurcát, a végén egy látványos megegyezéssel.

A magyar Országgyűlés ratifikációs nyilatkozata csak akkor lép érvénybe, ha azt a köztársasági elnök aláírja, és kihirdetik a Magyar Közlönyben. A következő nyolc napban ezt Kövér Lászlónak kellene megtennie, mert Novák Katalin lemondása után ő veszi át ideiglenesen a köztársasági elnök feladatait és jogköreit, míg a kormánypártok jelöltje, Sulyok Tamás hivatalba nem lép. Kövér viszont az elmúlt másfél évben az egyik leghangosabb ellenzője volt Svédország NATO-csatlakozásának. „Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni” – mondta egyszer.

És ha az államfő nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek újra meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tart egy törvényt az államfő, az aláírása előtt megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ami megvizsgálja, hogy a jogszabály összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Bár az Alkotmánybíróság elnöke most épp a kormánypártok államfőjelöltje és a leendő köztársasági elnök.