Kövér László megúszta, hogy a svéd NATO-csatlakozásról kelljen szavaznia

Az elmúlt másfél évben többek között azért halogatta a parlament kormánypárti többsége Svédország NATO-csatlakozásának megszavazását, mert állítólag vita alakult ki a frakción belül.

Máig nem derült ki, hogy kik tartoztak az ellenzők táborába, csupán egyetlen képviselő vállalta fel ezt névvel: Kövér László január végén bevallotta, ő nem támogatja a svédek felvételét a katonai szövetségbe.

A svéd miniszterelnök budapesti látogatása után végül hétfőn megszavazta az Országgyűlés a ratifikációs nyilatkozatot, ám Kövér László nem nyomott gombot. Ennek az az oka, hogy Novák Katalin lemondó nyilatkozatának elfogadása után az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen ő gyakorolja a köztársasági elnöki jogokat és feladatokat, amíg az új köztársasági elnök hivatalba lép március 5-én. Ebben az átmeneti időszakban pedig nem gyakorolhatja Kövér a képviselői jogait, így szavazni sem tud.

A következő nyolc nap egyik izgalmas kérdése lehet, hogy Kövér ideiglenes köztársasági elnökként aláírja-e a svédek NATO-csatlakozásáról szóló nyilatkozatot.

A dokumentum ugyanis csak akkor lép érvénybe, ha azt a köztársasági elnök aláírja, és kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Ideiglenes államfőként Kövér legfeljebb lassítani tudja a folyamatot: az aláírással megvárhatja az új köztársasági elnök március 5-i hivatalba lépését, de ha nem ért egyet a nyilatkozattal, visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek is. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a javaslatot.