Az Alkotmánybíróság elnöke nyílt levelet írt Orbánékhoz amiatt, hogy az ellenzék akár feles többséggel is hozzányúlna a kétharmados törvényekhez

Sulyok szerint az utóbbi időben egyre erősödnek azok az elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alkotmánybíróság „működésének megzavarására, ad absurdum az Alkotmánybíróság testületének feloszlatására irányulnak”.

Az egyes pártok által megfogalmazott és „velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott” nézetek a testület elnöke szerint „a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok”.

Sulyok Tamás levelében – amelyet a hatalmi ágak képviselőihez, Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz címzett – úgy fogalmaz: „az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája”.

Mint fogalmazott, „Az Alaptörvény, az alkotmányos rend és az Alkotmánybíróság tehát egymástól elválaszthatatlanok, olyan koherens rendszert alkotnak, amelyben bármelyik elem sérelme a demokratikus jogállamot alapjaiban rendíti meg. Emiatt az Alaptörvény bármely elemének alaptörvény-ellenes megváltoztatása olyan előre nem látható, bizonytalan helyzetet eredményez, amely a demokratikus jogállam – és ezáltal a magyar alkotmányos rend – végét jelenti.”

Hozzátette, az alkotmánybíráskodás két „érinthetetlen” alappilléren nyugszik: egyrészt azon, hogy a testület határozatai mindenkire nézve kötelezőek, másfelől, hogy a testület tagjai (az alkotmánybírók) elmozdíthatatlanok. Úgy véli, a testülettel kapcsolatos mostani „politikai támadások” a rendszerváltoztatás óta példátlanok.

Az alkotmánybírák mandátumuk lejárta előtt nem mozdíthatók el – folytatta –, sem egyszerű, sem minősített többséggel, sőt, még egyhangú szavazással sem lehet elmozdítani egyetlen alkotmánybírót sem hivatali idejének lejárta előtt hivatalából – vezette le. „Az alkotmánybíróságok tagjainak elmozdíthatatlansága, illetve ezen intézmények zavartalan működése a jogállamiság, illetve a demokratikus hatalomgyakorlás záloga.”

Sulyok szerint „egyes hazai pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása oly módon, hogy az Alaptörvény alapján megbízatásukat elnyert közjogi tisztségviselők mandátumát semmibe veszik.” Azt írta, „Ez a magyar alkotmányos berendezkedés, a jogfolytonosság és a jogállamiság ellen intézett példátlanul súlyos támadásként értékelhető.”

„Az Alkotmánybíróság valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol, de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani” – hangsúlyozza az elnök. Sulyok arra kérte Orbánt, Ádert és Kövért, hogy működjenek közre abban, „hogy az Alkotmánybíróság zavartalan működéséért felelős hatalmi ágak megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal hosszú távon biztosítsák a demokratikus jogállam alappillérének, az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.”

A kétharmados törvények ügye a következő választás egyik legkényesebb kérdése, amivel a Telexen is többször foglalkoztunk.

• „A NER-nek kétharmaddal se, az ellenzéknek sima többséggel is? Ez abszurdum!” című cikkünkben Jakab András alkotmányjogásszal készült interjút olvashatnak, aki szerint polgárháborús helyzethez vezethet, ha az ellenzék hatalomra jutva semmisnek tekinti az Alaptörvényt, vagy feles többséggel elkezd alkotmányozni. Márpedig ebben Dobrev Klára és Márki-Zay Péter is egyetért. Szerinte sok trükkös disznóság van az Alaptörvényben, de nem lehet ledobni a jogi atombombát.
• Jakab András gondolataira Vörös Imre jogászprofesszor, volt alkotmánybíró reagált.
• Majd „Akarunk-e egyáltalán alkotmányos demokráciát?” címmel Majtényi Balázs írt véleménycikket a Telexre, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint az alkotmányozás legfeljebb hosszú távú cél lehet, és ennél elsődlegesebb a politikai tömegtámogatás megszerzése.