A Fidesz azt üzeni, hogy az államfői poszt nem fontos – elemző Sulyok Tamás jelöléséről

Legfontosabb

2024. február 24. – 14:01

A Fidesz azt üzeni, hogy az államfői poszt nem fontos – elemző Sulyok Tamás jelöléséről
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke ünnepi beszédet mond az Aranybulla kiadásának 800 éves évfordulója alkalmából, az Országgyűlés Hivatala által szervezett programsorozat ünnepélyes emlékülésén az Országház főrendiházi üléstermében 2022. szeptember 29-én – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„Sulyok Tamás jelölésével a köztársasági elnöki pozíció végleg kiüresedik és súlytalanná válik” – mondta a Telexnek Milbacher Dániel politológus, a Polémia Intézet elemzője, miután Kocsis Máté csütörtökön bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP parlamenti frakciói Orbán Viktor javaslatára az Alkotmánybíróság elnökét jelölik az államfői posztra. Az új köztársasági elnököt már jövő hétfőn megválasztja az Országgyűlés, és nyolc nappal később, március 5-én lép hivatalba.

A Fidesz célja Sulyok jelölésével az elemző szerint elsősorban az volt, hogy eljogiasítsák a köztársasági elnöki pozíciót és a hozzá kötődő kegyelmi botrányt.

„A kegyelmi ügy morális kérdés, de a Fidesz jogi kérdést próbál csinálni belőle”

– fogalmazott Milbacher.

Novák lemondására Orbán Viktor először egy Alaptörvény-módosító benyújtásával reagált, amivel azt üzente: a köztársasági elnök pusztán egy jogi hézag miatt adhatott kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endrének. A narratívát folytatva a múlt szombati évértékelőn Orbán bejelentette, hogy hamarosan új gyermekvédelmi törvénycsomagot terjesztenek az Országgyűlés elé, Kocsis Máté csütörtökön pedig már pár részletet is megosztott a javaslatból. Az elemző szerint a jogi narratívára jól rímel, hogy Novák Katalin helyére egy jogászt ültetnek a köztársasági elnöki székbe. „A cél az, hogy tompítsák az érdeklődést, hiszen a jogi kérdések általában nem érdeklik a választókat.”

Szerinte olyan szempontból viszont meglepő döntés Sulyok választása, hogy az Alkotmánybíróság elnöke egy szinte teljesen ismeretlen szereplő a nyilvánosságban. Két elődjével, Áder Jánossal és Novák Katalinnal ellentétben nem tartozik a Fidesz belső köréhez. Milbacher arra számít, hogy a köztársasági elnöki pozíció Sulyok megválasztásával az eddigieknél is jobban kiüresedik és jelentéktelenebb lesz. „Egy ismeretlen és a nyilvánosság szempontjából viszonylag jelentéktelen karakter jelölése azt sugallja, hogy a köztársasági elnöki pozíció nem fontos.”

A politológus arról is beszélt lapunknak: Novák Katalin egy kísérlet volt arra, hogy fel lehet-e építeni az emberek körében népszerű, a kormányhoz, a Fideszhez és Orbán Viktorhoz hűséges köztársasági elnököt úgy, hogy önálló karaktere és szerepe van a nemzetközi politikában. „Novák Katalin hibázott, és ezzel a pozíció is vele bukik.”

Milbacher szerint Sulyok Tamással a szakember karaktert próbálják megerősíteni. Áder János és Novák Katalin pártpolitikus volt, ők köztársasági elnökként is politikusok maradtak, ám

„Sulyoktól azt várhatjuk, hogy minden megnyilvánulásában szakemberként, a jogállamiság védőbástyájaként fog feltűnni”.

A politológus szerint a Fidesz részéről biztonsági döntés volt a politikától függetlennek tűnő és jogászként dolgozó Sulyok jelölése, és ez a döntés az aktuális helyzet kezelésére irányul. Nem véletlen az sem, hogy Orbán helyett Kocsis Máté jelentette be a kormánypártok államfőjelöltjét. Minden erővel igyekeznek ugyanis a köztársasági elnöki tisztséget távol tartani a miniszterelnöktől. Sokatmondó volt, hogy Orbán az évértékelő beszédében és a péntek reggeli rádióinterjúban is beszélt ugyan Novák Katalinról, de gondosan kerülte a köztársasági elnök nevének említését.

Milbacher Dániel azt is mondta lapunknak, hogy Sulyoknak az Alkotmánybíróság elnökeként nagyon hasonló volt a pozíciója, mint amilyen köztársasági elnökként lesz: egy látszólag független, ám valójában kiüresített intézményt vezetett.

„Ha végignézzük az alkotmánybírósági munkáját, azt látjuk, hogy mindig is kiszolgálta a kormányzati célokat.”

Ahogy ebben a cikkünkben is írtuk: az átpolitizált alkotmánybírósági ügyekről igen gyakran gondolja pontosan ugyanazt Sulyok Tamás, mint a Fidesz. 2021-ben egy nyílt levélben hívta fel magára a figyelmet: megkongatta a vészharangot, amikor az ellenzék a választási kampányban arról beszélt, kormányváltás után feles többséggel is módosítható az alkotmány. Mindezek azt mutatják, folytatta a politológus, hogy ha az új köztársasági elnök nem is pártpolitikus, egyértelműen kötődik a jelenlegi rendszerhez.

Orbán ugyanakkor azt várhatja tőle valószínűleg, hogy jogászként nem követ el hasonló hibát, mint Novák Katalin a kegyelmi döntéssel, mondta Milbacher Dániel.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!