Orbán a kegyelmi ügyről: Egyetlen helyes döntés születhetett volna, a nem

„Baj van, lemondott az előző elnök asszony, még mindig vérzik az ember szíve, de minden bajban van valami reménysugár is” – mondta a Kossuth rádióban péntek reggel Orbán Viktor arról, hogy a Fidesz–KDNP Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelöli államfőnek. „Forma szerint én tettem javaslatot a frakciónak, mert ezt mondja ki a szabályzatunk, de a valóságban nem így van. A valóság ilyen komoly döntések esetében mindig az, hogy hosszas egyeztetések vannak. Össze kell gyűjteni véleményeket, szóval nem lehet elkapkodni” – mondta a miniszterelnök.

Orbán azt mondta, örül annak, hogy több jelölt is volt, a legutolsó körben a Fidesz elnöksége is megtárgyalta a lehetséges jelölteket, és végül Sulyok Tamásra esett a választás.

„Nézze, Magyarország erős ország, most ugye ilyen baj van, lemondott az előző elnök, még mindig vérzik az ember szíve, ráadásul egy olyan ügyben, ahol az elnök asszony döntése meg az emberek véleménye élesen szemben állt egymással. Ezek fájdalmas dolgok. De minden bajban van valami reménysugár is”

– mondta Orbán, arra utalva, hogy több jelöltet is találtak az államfői posztra, szerinte „ez megerősíti az embernek a saját országába vetett hitét”. „A tapasztalat, a jogi ügyekben való jártasság, a nemzetközi jog ismerete, a nemzetközi térben való forgolódás és egy szakmai tekintélyt is megadó életút őt rajzolták ki” – mondta Orbán Sulyok Tamásról.

Novák Katalin lemondása óta Orbán Viktor először beszélt részletesen a kegyelmi ügyről. Azt mondta, hogy a kegyelmi döntés úgy születik, hogy van egy kérvény, valaki kéri a kegyelmet, azt áttanulmányozzák.

„A kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányzati munkáról. Az elnök dönt, hogy a kegyelmi kérvényben foglaltak alapján igent vagy nemet mond. Egy olyan ügyben mondott az elnök asszony igent, amiben csak egyetlen helyes döntés születhetett volna: a nem. Vagyis hogy elutasítja. És ezt mindenki így érezte az országban, a jobboldalon meg különösen”

– mondta a miniszterelnök, aki szerint a döntés miatt megbomlott a nemzeti egység.

„Elnök asszony becsületére legyen mondva – aki egyébként fantasztikus munkát végzett, és mindannyian szerettük és szeretjük –, ezt a hibát beismerte, és távozott. Jön egy új elnök, aki világossá fogja tenni, hogy pedofil- vagy ahhoz kapcsolódó ügyekben nincs pardon, vagyis nincs kegyelem, ilyen nem fordulhat elő”

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy teljes körű átvilágítást és ellenőrzést rendelt el, de bízik abban, hogy az új elnök felszólítja majd a kormányt arra, hogy hozza meg a megfelelő jogszabályi módosításokat. „Tisztességes országban, mint Magyarország, ilyen nem fordulhat elő, mint ami a bicskei gyermekotthonban történt” – mondta Orbán, aki szerint elfogadhatatlan az, amit a kegyelmi ügy felszínre hozott. „Ha már nem lehet miszlikbe vágni azokat, akik hozzányúlnak a gyerekünkhöz, hát az a minimum, hogy ha elítélték őket, akkor nincs pardon és nincs kegyelem” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető javaslata alapján húsz ponton is változhatnak a jogszabályok, Orbán azt mondta, először látni szeretné, hogy a gyermekintézményi vezetők kinevezésekor megfelelően végezték-e el az alkalmassági vizsgálatokat. Szerinte az lehetetlen, ami a kegyelmi ügy középpontjában álló pedofil elkövetővel történt, hogy „nem robbant fel azonnal a közösség, hanem még évekig ment a rejtegetés, mismásolás”. Szerinte nem megfelelő módon végezték el az alkalmassági vizsgálatot, amiből ennek ki kellett volna derülnie.

„Most át kell világítanunk az összes intézményt, hogy a mostani vezetők átmentek-e a megfelelő alkalmassági vizsgálatokon, megfelelnek-e a feltételeknek, és ez vajon mindenre kiterjedt-e” – mondta a miniszterelnök. Orbán szerint a vizsgálatnak ki kell terjednie az életvitelre, szexuális devianciára, pszichológiai megfelelésre is, „mert olyan emberek, akik veszélyt jelentenek a gyerekekre, nem dolgozhatnak se iskolában, se óvodában, se gyermekotthonban”.

„Rendet kell tenni, rendet is fogunk tenni, és személyesen is nyomon fogom követni ezt” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy számít arra, hogy ha szigorodik Magyarországon a gyermekvédelmi törvény, arról Brüsszelben mást gondolnak majd, de szerinte a gyerekek szexuális nevelése a szülők kötelessége, felelőssége és lehetősége egyben. Orbán szerint ennél nagyobb gond a migrációs roham, azt mondta, Magyarországon kívül van még pár ország, ami nem támogatja a „migránsinváziót”.

Orbán Viktor hosszú ideig hallgatott, miután a köztársasági elnök lemondott, és a Fidesz országgyűlési képviselője, Varga Judit is visszavonult a közélettől, aki igazságügyi miniszterként felterjesztette K. Endre kegyelmi kérelmét az államfőnek. A NER történetében eddig nem látott felfordulás után a miniszterelnök most először ment el a szokásos pénteki rádióinterjújára is.

Orbán a Kossuth rádióban az orosz–ukrán háborúról azt mondta, hogy a béke és háború közötti különbségtétel nehéz része a politikának, de a realitások az elejétől látszottak. „Az alapvető matematikai tények alapján látszik, hogy Ukrajna nem győzheti le az oroszokat, ha a Nyugat nem segít be” – mondta Orbán. Szerinte a NATO kizárta a katonai beavatkozást. „Ennek a konfliktusnak nincs harctéri katonai megoldása. Egy békefolyamatra van szükségünk” – mondta. „Magyarország szempontjából ez úgy néz ki, hogy a szomszédunkban egy világhatalom vív háborút. Nekünk emberi létkérdés, hogy béke és biztonság legyen” – mondta Orbán, aki szerint Donald Trump amerikai elnökké választása hozhatja el.

A svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos kérdésre azt mondta, kérte a Fidesz-frakciót, adjanak neki időt. „Többször is beszéltem a svéd miniszterelnökkel, kötünk komoly hadiipari megállapodást a mai találkozón. Azt meg el kell fogadnunk, amit a svédeknek is el kell fogadni a másik oldalon, hogy mások vagyunk. Magyarország egy keresztény ország, a keresztény értékek nekünk különösen fontosak, a modern konfigurációkat nem veszi be a gyomrunk. De ez kezelhető” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy egy katonai szövetséget köt Magyarország és Svédország. „Felnőttek vagyunk, képesek vagyunk érdekalapú döntést hozni” – mondta a pénteki svéd-magyar miniszterelnöki találkozóval kapcsolatban a kormányfő.

606 nap, azaz egy év és közel nyolc hónap telt el azóta, hogy a NATO bejelentette: Finnország és Svédország előtt is szabad az út a NATO-ba. A bejelentéskor még egyik, katonai függetlenségét hosszú idő után feladó, hadászati szempontból erős országban sem gondoltak arra, hogy a finneknek nyolc hónapot, a svédeknek pedig több mint másfél évet kell várniuk a tagországok, illetve az egyik tagország jóváhagyására. Ebben a cikkben összegyűjtöttük azt a 7+1 indokot, amire hivatkozva a Fidesz–KDNP és a kormány tagjai 2022 júliusa óta halogatják a svédek NATO-csatlakozását.

Pénteken Orbán Viktor meghívására Budapestre érkezik Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A találkozó témája hivatalosan Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése, valamint a magyar soros EU-elnökségre való felkészülés lesz. De minden bizonnyal szó lesz Svédország NATO-csatlakozásáról is, amit a katonai szövetségben utolsóként ratifikálhat a magyar parlament.