Soha életemben nem érdekelt a politika – bemutatjuk Sulyok Tamást, a Fidesz–KDNP államfőjelöltjét

Az Alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást jelöli államfőnek a Fidesz–KDNP, jelentette be Kocsis Máté frakcióvezető Balatonalmádiban, a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén csütörtök délután.

„Ő a legmegfelelőbb ember. Sok jelöltről lehetett volna beszélni, de mi a legmegfelelőbb jelöltet akartuk” – ezzel indokolta a döntést a Fidesz frakcióvezetője. Az Alkotmánybíróság elnökét a Fidesz–KDNP szövetég elnöke, Orbán Viktor javasolta a kormánypárti frakcióknak.

Kocsis szerint a jelenlegi helyzetben talán Sulyok Tamás tudja a legjobban kifejezni a nemzet egységét, amit az Alaptörvény is elvár a köztársasági elnöktől. Komoly jogász életút van mögötte, a Fidesz frakcióvezetője szerint személyesen és szakmailag is nagy tekintélyű, mindenki számára komolyan vehető embert jelölnek az államfői posztra.

A 67 éves Sulyok Tamást a Szegedi Egyetem jogi karán diplomázott 1980-ban. Szakmai pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. Miután 1982-ben jogi szakvizsgát tett, előbb jogtanácsosként dolgozott, majd a rendszerváltás után ügyvédként helyezkedett el. 1998 és 2002 között ő látta el a szegedi önkormányzat jogi képviseletét a fideszes Bartha László polgármesteri ideje alatt.

A Hvg.hu cikke szerint Sulyok Tamást egykori szegedi csoporttársai zárkózott embernek írták le, akit a szakma érdekelt, és állítólag az önkormányzati megbízásaiban is inkább szakmai érdeklődése motiválta, mint a gazdagodás vagy a hatalmi játszmák. Évfolyamtársa volt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, akinek a neve szintén felmerült a lehetséges köztársaságielnök-jelöltek között.

Sulyok 2000 és 2014 között tiszteletbeli osztrák konzul is volt. A Hvg.hu cikke szerint a Délmagyarországnak azt mondta, maga sem tudja, mivel érdemelte ki a pozíciót, „ám természetesen örül, hogy egy számára igen szimpatikus országtól kapott meghívást tiszteletbeli konzuli feladatok elvégzésére”. Konzulként elsősorban a Magyarországra látogató osztrákoknak igyekezett segítséget nyújtani. Elmondása szerint „sajnálatosan sokszor tragikus események, például haláleset, közlekedési baleset, kórházi baleset, kórházi ápolás kapcsán fordultak hozzá”.

2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktatott a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD-fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt. 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává az Országgyűlés. Fél évvel később a testület elnökhelyetteseként dolgozott, 2016-ban pedig már az elnöki jogköröket is ő látta el. 2016. november 22-én választotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökének.

„A politikai kritikával (…) nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika”

– mondta az Indexnek 2021-ben. Arról beszélt az interjúban, alkotmánybíróként gyakran kapnak kritikát egy-egy döntés után. „Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy igyekszik javítani a munkáján, mert a szakmai kritika segít.”

Megosztott volt az Alkotmánybíróság a lúgos orvos ügyében, amelyben végül az elnök, Sulyok szava döntött. Az Indexnek arról beszélt, helyesen jártak el, még ha az ügy több alkotmánybírót is érzelmileg mélyebben megérintett. „Az ember attól is ember, hogy van egy világszemlélete. Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak, hogy az alkotmánybírók is egy meghatározott szociális, kulturális környezetben élnek, és bizonyos emocionális befolyásoltságuk is van” – fogalmazott az interjúban, hozzátéve: az alkotmányjogi kereteken nem szabad túllépni.

Sulyok Tamás lesz a rendszerváltás óta a hetedik köztársasági elnök. Korábban már volt egy alkotmánybíró államfő: Sólyom László, aki 1990 és 1998 között látta el az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét.

Az ellenzéki pártok közvetlen államfőválasztást követelnek

Novák Katalin február 10-én jelentette be, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról, miután kiderült: tavaly áprilisban kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endrének.

A köztársasági elnök lemondását a tervek szerint már jövő hétfőn, a tavaszi ülésszak első napján elfogadhatja az Országgyűlés. Ettől kezdve harminc napon belül kell megválasztani az új köztársasági elnököt. Orbán a szombati évértékelőjén arra kérte a kormánypárti frakciókat, hogy az átmeneti időszakot szorítsák minimálisra, „ahogy az egy nagy és erős kormányzó párthoz illik”.

A fideszes kétharmad mellett nem kérdés, hogy a kormánypárti jelölt fog nyerni, ám politikailag nem mindegy, hogy az ellenzék a mostani botrány után tud-e alternatívát mutatni egy ellenjelölttel.

Az eddigi nyilatkozatok alapján azonban nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz ellenzéki jelölt, az ellenzéki pártok nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a NER eddigi legnagyobb felfordulása közepén egy konszenzusos jelölt 15 perces beszédet tartson az Országgyűlésben.

Az elmúlt hetekben több párt is bedobott egy-egy nevet lehetséges jelöltként:

• a Mi Hazánk Mozgalom Csath Magdolna közgazdászt, egyetemi tanárt,
• a Párbeszéd-Zöldek Kaltenbach Jenő jogtudóst, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát,
• az LMP Hack Péter jogtudóst, az ELTE tanszékvezetőjét, volt országgyűlési képviselőt indítaná.

A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (40 képviselő) ajánlására van szükség. Ez azt jelenti, hogy önállóan még a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező DK (15 képviselő) sem tudna saját jelöltet indítani. Minimum négy ellenzéki frakciónak kell ahhoz összeállnia, hogy összejöjjön a negyven képviselői ajánlás. Az ellenzéki pártok azt követelik, hogy az állampolgárok közvetlenül választhassák meg az új köztársasági elnököt, ezt az Alaptörvény-módosítást azonban a Fidesz elutasítja.