Hivatalosan is benyújtotta a lemondását Novák Katalin

Vasárnapi dátummal nyújtotta be az Országgyűlés Hivatalának lemondását Novák Katalin köztársasági elnök, aki a nyilvánossággal szombaton közölte, hogy a kegyelmi ügyből eredő megosztottság folytán lemond posztjáról, írja a 24.hu.

A parlament.hu-n elérhető dokumentumban annyi áll, hogy

„Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy köztársasági elnöki megbízatásomról lemondok a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 2. §-a alapján.

Budapest, 2024. február 11.”

Novák Katalinnak csak akkor szűnik meg a megbízatása, ha a parlament azt elfogadja. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti szavazásig formailag még Novák marad a köztársasági elnök. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a tervek szerint február 26-án kezdődik. Azt még nem tudni, hogy a mai bejelentés után összehívnak-e egy korábbi időpontra rendkívüli ülést.

Az Országgyűlés a törvény szerint tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy az elhatározását fontolja meg. Ha azonban Novák a döntést írásbeli nyilatkozatával fenntartja, a parlament köteles elfogadni azt. Az elmúlt napok megszólalásai után nem tűnik valószínűnek, hogy a parlament maradásra biztatná Novákot.

Az új köztársasági elnököt a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg a parlament. Az államfőválasztást az Országgyűlés elnöke, Kövér László tűzi ki, és az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, azaz várhatóan március második felében lép hivatalba.

Egészen addig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyakorolja.

Kövérnek nem lesz ismeretlen terep, 2012-ben Schmitt Pál április 2-i lemondása után bő egy hónapig, május 9-ig ő látta el a feladatot.

Köztársasági elnöknek az Alaptörvény szerint bármely magyar állampolgár megválasztható, aki elmúlt harmincöt éves. Ahhoz azonban, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (40) ajánlására van szükség. Ez legutóbb két jelöltnek jött össze: a Fidesz Novák Katalint, az ellenzéki képviselők többsége pedig Róna Péter közgazdászt ajánlotta.

A törvény szerint Novákot a lemondása után is köztársasági elnökként kell szólítani, csakúgy mint még élő elődjeit, Schmitt Pált és Áder Jánost. A volt köztársasági elnökök életük végéig ugyanannyit keresnek, mint a mindenkori államfők:

ez a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, jelenleg bruttó 4,5 millió forint havonta.

Arról, hogy lesz-e közös ellenzéki köztársaságielnök-jelölt itt írtunk.